Ötezer dollárnál kisebb összegben nem érdemes devizát utalni egyik magyar bankból a másikba, mert az egyszerűnek tűnő transzfer csak külföldi hitelintézetek közbeiktatásával hajtható végre.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF) is panaszt tett a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (K&H) egyik ügyfele, aki úgy ítéli meg: méltánytalanul magas - majdnem 3 százalékos - díjat fizetett mintegy 1300 dollár átutalásáért a Raiffeisen Bank Rt.-hez. Az ügyfél tavaly november 24-én 1298,91 dollár átutalására adott megbízást a K&H óbudai fiókjában a saját nevén lévő Raiffeisen bankos számlájára, ám oda négy nappal később csupán 1263,29 dollár futott be. A neve elhallgatását kérő panaszos a brókerbotrány miatt döntött K&H-beli devizaszámlája likvidálásáról. A bankfiókban megkérdezte, mi az előnyösebb a számára, készpénzben kivenni a devizát és átsétálni vele a másik bankba, avagy átutalni. A banktisztviselő - állította az ügyfél - azt a tájékoztatást adta, hogy teljesen mindegy, mindkét műveletnek a szóban forgó összeg 0,25 százaléka, de minimum 3 ezer forint az ára.

A bank formanyomtatványán szerepelt egy olyan kérdés, amit ilyen esetekben valamennyi hitelintézet feltesz: "A külföldi bankköltséget vállalja?" Az ügyfél pedig - abban a meggyőződésben, hogy ez rá nem vonatkozik, minthogy esetében külföldi bankköltség fel sem merülhet - beikszelte, hogy nem. Csak később tudta meg, hogy ezzel az összeg címzettjére - ezúttal saját magára - hárította a nagyon is létező külföldi banki díjakat. Amikor ugyanis a Raiffeisen Banktól megkapta a bizonylatokat, azokból kiderült, hogy dollárjait a JP Morgan Chase Bank New York küldte a számlájára, s ezt nem ingyen tette. "Szíveskedjenek megindokolni, miért nem tud egy magyarországi bank egy másik magyarországi banknak egy városon belül egy átutalást teljesíteni, mit keresett a pénzem a JP Morgannél, ki adott erre megbízást, mikor és kinek a nevében?" - kérdezte a kliens a K&H-tól és a PSZÁF-tól egyaránt.

A PSZÁF egyedi panaszokkal nem foglalkozik, viszont vállalta, hogy közvetít a felek között, így elküldte a panaszt mindkét bank vezetőjének, felszólítva őket, vizsgálják ki az ügyet. A panaszost pedig arról tájékoztatta, hogy ha nem sikerül megegyeznie a bankokkal, mehet a bíróságra. Igaz, a perköltség jóval magasabb lenne, mint a vitatott, majdnem 36 dolláros díj.

Az ügyfél írásos felhatalmazására Nemcsics Róbert, a K&H ügyvezető igazgatója a HVG-nek elmondta: szokványos dolog az, ami ügyfelükkel történt, nem érte őt semmiféle méltánytalanság. A magyarországi bankok ugyanis nem vezetnek egymásnak devizaszámlát (a viszonylag alacsony forgalom miatt ez nem érné meg nekik), hanem külföldi bankkapcsolataikon keresztül teljesítik az efféle megbízásokat. A K&H esetében minden dollárátutalást az ABN Amro New York közbeiktatásával hajtanak végre. Csakhogy az ABN Amro New Yorknak nincs devizaszámla-kapcsolata a Raiffeisennel, ezért volt szükség még egy közvetítőre, a JP Morgan Bankra. Azt nem tudni, melyik bank pontosan mennyit vont le a tranzakcióért - általában fix díjakkal dolgoznak, ami eleve kedvezőtlen az 5 ezer dollárnál kisebb összegű átutalásoknál -, de ketten együtt mintegy 22 dollárt számoltak fel.

Az átutalás olcsóbb lehetett volna, ha a K&H és a Raiffeisen talál közös közvetítő bankot. Ennél magasabb díj is elképzelhető azonban, ha még több közvetítő vesz részt az utalásban. Mivel a pénz útja nem számítható ki előre, a bankfiókokban nem tudják megmondani az ügyfélnek, összesen mennyibe kerül majd neki a deviza átutalása. Az esetek többségében azonban a címzett nem ugyanaz, mint a feladó, s ha az utóbbi nem vállalja a külföldi bankköltséget, azt a kedvezményezettől vonják le. Nem árt erre odafigyelni akkor, ha az ügyfél vásárlás ellenértékét utalja át devizában, nehogy a vételárnál kisebb összeg érkezzen meg az eladó számlájára.

A magyar bankok egyébként 0,15-0,5 százalék közötti díjat számolnak fel a devizaátutalásokért: például az OTP Bank Rt.-nél, a CIB Bank Rt.-nél vagy az Erste Bank Rt.-nél 0,15, a BNP Paribas Rt.-nél vagy a Raiffeisennél 0,2, a K&H-nál 0,25, a Budapest Bank Rt.-nél 0,3, a Citibank Rt.-nél pedig 0,5 százalékot. A kisebb összegű tranzakciók azonban ennél lényegesen drágábbak, mert minden bank meghatároz egy minimális díjat is, jellemzően 5-10 dollárt vagy 5-10 eurót, illetve ebbe a sávba eső forintösszeget (a Citibank drágább ennél, az ő minimumdíjuk 10 ezer forint). A bankkártyás ügyfelek által interneten indított átutalások ennél olcsóbbak is lehetnek. Ám erre jön a külföldi bankköltség, ami a közvetítő bankok számától és tarifáitól függően 1 és 3 százalék közötti összeg szokott lenni. A pontos díjat a banktisztviselők sem tudják előre megmondani, mivel ők sem ismerik a pénz útját. Az átutalás ideje négy-öt nap is lehet, ami lerövidíthető ugyan, de ezért is felárat kell fizetni a hazai banknak és a közvetítőknek egyaránt. Ezzel szemben a készpénzfelvétel vagy ugyanannyiba kerül, mint a magyar bankok által felszámított átutalási díj, vagy valamivel olcsóbb. Ezért a bankárok azt javasolják, aki 5 ezer dollárnál kisebb összeget utalna át egyik magyar bankból a másikba, és akár őt, akár a címzettet érzékenyen érinti a külföldi bankköltség, inkább vegye ki a pénzt, és maga fizesse be a másik bank pénztárában - ami meglehetősen szokatlan tanács.

"Nem jellemző, hogy magyar magánszemélyek egymásnak vagy saját maguknak utaljanak át devizát egyik magyar bankból a másikba, s ezt a kondíciók nem is ösztönzik. A bankok ugyanis elsősorban a tömeges, nagy összegű, vállalati deviza-tranzakciókra rendezkedtek be" - magyarázta Turny Ákos, a Budapest Bank Rt. termékfejlesztési igazgatója. A devizát rendszeresen utaló cégek általában egyedi kondíciókat kapnak bankjaiknál, ráadásul költségként számolhatják el a banki díjakat.

Gonda Dániel, a Raiffeisen Bank csoportvezetője szerint olcsóbban is megúszhatta volna a K&H ügyfele a dolgot. A bankok ugyanis egy nemzetközi bankközi elektronikus távközlési rendszeren, a SWIFT-en (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) bonyolítják le a devizaátutalási megbízásokat. Mivel minden magyar bank használja ezt a rendszert, ha egymás között erről kétoldalú szerződéseket kötnek, akkor közvetlenül is végrehajthatják az ügyfelek megbízásait, ami a kliensek szempontjából ugyanolyan, mintha forintot utaltak volna át egymásnak - vagyis nem kell fizetniük a külföldi közvetítő bankoknak. Pedig közvetítők ilyenkor is vannak, hiszen a pénzmozgásokat ekkor is csak azokon a külföldi bankokon keresztül lehet elszámolni, amelyeknél a magyar bankok devizaszámlát vezetnek. Ám ebben az esetben a külföldi közvetítő bank nem átutalási, hanem úgynevezett fedezeti megbízást kap az átutalást indító magyar banktól, amelynek a kódja is más a SWIFT-rendszerben.

A bankok általában maguk döntik el, melyik megoldást választják, kivéve, ha anyabankjuk - mint a K&H-nál is - megszabja nekik, hogy minden esetben a közvetítő bankot kell az átutalással megbízniuk. Ez az ügyfél szempontjából kedvezőtlen döntés, viszont a kiválasztott külföldi banknak bevételt jelent. Vélhetően ez az oka annak, hogy az egyik magyarországi külföldi tulajdonú bank - valószínűleg anyabankja esetleges rosszallása miatt - nem adta a nevét ahhoz a nyilatkozatához, hogy ő valamennyi ügyfelének az olcsóbb módszerrel utalja át a devizát, jóllehet ez, ha nem is jogszabályi kötelesség, de az összes banktól elvárható magatartás lenne.

GYENIS ÁGNES

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Mobiltelefonért cserébe pénzt ajánlott a börtönőrnek egy rab Szegeden

Mobiltelefonért cserébe pénzt ajánlott a börtönőrnek egy rab Szegeden

Mindig is szeretett volna egy moziszéket? Holnap a Corvin Moziban ezer forintért vehet egyet

Mindig is szeretett volna egy moziszéket? Holnap a Corvin Moziban ezer forintért vehet egyet

Szmájlival küldte át a Századvég a legújabb közvélemény-kutatását

Szmájlival küldte át a Századvég a legújabb közvélemény-kutatását

Nagy baj van: kiszivárgott 773 millió e-mail-cím és rengeteg jelszó, itt ellenőrizheti, érintett-e

Nagy baj van: kiszivárgott 773 millió e-mail-cím és rengeteg jelszó, itt ellenőrizheti, érintett-e

Költségvetési csalás gyanújával följelentette az ÁSZ a Momentumot és a Párbeszédet

Költségvetési csalás gyanújával följelentette az ÁSZ a Momentumot és a Párbeszédet

„Nem hiszek a tantervekben, nem ezek vezérlik az iskolákat”

„Nem hiszek a tantervekben, nem ezek vezérlik az iskolákat”