Országszerte több tízezer, önkormányzati helyiséget bérlő vállalkozószámíthat arra, hogy felmondják szerződését, ha nem hajlandó - olykor évekre visszamenőleg - a piaci bérleti díj megfizetésére. Január 1-jén ugyanis lejárt az önkormányzatokkal még 1994 előtt szerződő bérlőket védő felmondási moratórium.

"Tavaly decemberben pert indítottam az V. kerületi önkormányzat ellen, amikor megtudtam: az idén csak akkor hosszabbítják meg 97 négyzetméteres, Városház utcai hentesboltom bérleti szerződését, ha az eddigi havi 30 ezer forintos bérleti díj öt-hatszorosát vállalom, és visszamenőleg kifizetem az 1995-ös díjemelést, összesen körülbelül nyolcmillió forintot" - panaszolta Balla Tamás vállalkozó, akinek Pannónia utcai csavarboltos papája hasonló okok miatt a XIII. kerületi önkormányzatot perli. A fiatalabb Balla 1992-ben az akkori Állami Vagyonügynökségtől vette meg a helyiség bérleti jogát hatmillió forintért. Eddig azért bújhatott ki az önkormányzat díjemelése alól, mert az 1994-től hatályos lakástörvény tízéves, 2004. január 1-jén lejáró felmondási "moratóriumot" biztosított a nem lakáscélú önkormányzati helyiségek bérlőinek, akiket így csak akkor lehetett kitenni, ha cserehelyiséget kaptak.

A moratórium lejárta országszerte akár ötvenezer bérlőt, főleg kisvállalkozót, kiskereskedőt érinthet, akiknek most indoklás nélkül felmondhatnak az önkormányzatok egyéves határidőre. Hidasi Gábor ügyvéd, a Helyiségbérlők Egyesületének elnöke azt állítja, nem a konkrét bérleti díjak miatt indítottak eddig három próbapert, hanem azért, mert szerintük az önkormányzatok tisztességtelen piaci magatartást folytatnak: a felmondással vagy annak kilátásba helyezésével "zsarolnak", ahelyett hogy a polgári törvénykönyv alapján a bíróságra mennének, ha a díjak miatt vitájuk támad a bérlőkkel.

"A tízéves moratóriumnak elegendőnek kellett lennie ahhoz, hogy ezek az üzletek kitermeljék a bérleti jog árát és a piaci bérleti díjat. Miért kellene az önkormányzatoknak támogatniuk azokat, akiknek tíz év alatt sem térült meg a befektetésük?" - tette fel a kérdést Brányi Endre, a Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Rt. igazgatója. Pécsett egyébként az elmúlt években sikerült a piacit megközelítő szintre emelni az önkormányzati bérlemények díját, így most a 800 bérlőnek csak a 10-15 százalékával kell újratárgyalni a szerződés feltételeit (a piacihoz közeli ár a pécsi belvárosban átlagosan havi 2500-3000 forintot jelent négyzetméterenként).

"Hangulatkeltést érzek a bérlők részéről" - jelentette ki Budapest V. kerületének polgármestere, Steiner Pál. A több mint háromezer, 1994 előtt szerződést kötött bérlő bérleti díja esetenként nevetségesen alacsony: a Váci utcában akad olyan üzlet, amelynek négyzetméteréért évente mindössze 720 forintot fizetnek, a Petőfi Sándor utcában pedig 353 forintos bérleti díjra is van példa. A Váci utcai bérlők esetében az önkormányzat havonta 6720 forintra akarja emelni a négyzetméterenkénti bérleti díjat, ami ugyan több mint százszoros emelés, de még így is olcsónak számít ebben a körzetben. Három-négyszeres emelések a VII. kerületben 1500 bérlőt érintenek majd. A drágulás mértékétől függően egy vagy két évig azonban csak a díjemelés felét kell majd megfizetni.

"Eddig az önkény uralkodott itt, nem pedig a polgári jog" - háborgott Derce Tamás, Újpest polgármestere. A IV. kerület valamennyi, közel háromezer inkriminált bérleti szerződését felmondja, s újratárgyalja a feltételeket a bérlőkkel. A polgármester szerint az Árpád úton például az 1994 előtti előprivatizációs programban bérleti joghoz jutott "kiskedvencek" máig a piaci ár tizedéért bérelhetnek önkormányzati helyiséget, miközben a bérlők a valós árat hajtják be azoktól, akik üzemeltetik boltjukat, vendéglőjüket. Az önkormányzat hatezer és 16 ezer forint közötti bérleti díjakat kér azoktól, akiknek a szerződését felmondta, de az emelést két-három év alatt, fokozatosan érvényesíti. Derce is szerette volna öt évre visszamenőleg behajtani az elmaradt bérleti díjakat, de képviselőtársai leszavazták e szigort.

"Először 1995-ben emeltük bérleti díjainkat a piaci ár közelébe, de ezt a tízéves moratóriummal védett bérlők zöme nem fogadta el, a bíróságokon pedig nem születtek egységes ítéletek" - ecsetelte az országszerte jellemző jogi kavalkádot Steiner Pál. Gegesy Ferenc, Ferencváros polgármestere pedig arról számolt be, hogy legutolsó, 1997-es díjemelésük óta mostanáig nem született ítélet a Gastorg Vendéglátó Rt. nevezetű céggel folyó perükben, amelyben 200 millió forintot és annak kamatait követelik (a pereskedő bérlők a jogerős ítéletig az eredeti kondíciók szerint fizetnek). Mindazonáltal Steiner szerint az V. kerületben semmi ok a hisztériára, senkinek sem mondtak még fel és maximum száz bérlő számíthat erre. 128 bérlőjének mondott fel 2005. január 1-jével a III. kerületi önkormányzat, de október 30-áig alkudozik velük az átlagosan 80-110 százalékos díjemelésről. Akivel addig megegyeznek, azzal tíz évre, akivel csak később, azzal a lakástörvényben szereplő minimális öt évre kötnek új szerződést. A XIII. kerületben nem mondanak fel automatikusan mintegy ezer érintett bérlőjüknek, eddig csak húsz esetben tették ezt meg. Lakossági panasz miatt nem újítják meg például a Dráva utcában a hulladékokkal foglalkozó Ferrocell Kft. bérleti kontraktusát. De magasabb áron sem kötnek új szerződést a IX. kerületben az egyik Ferenc körúti éjszakai bárral.

Debrecenben - ahol kivételesen az önkormányzat saját cégébe, a Cívis Vagyonkezelő Rt.-be apportálta az ingatlanok tulajdonjogát - a belvárosban felárat számítanak fel a bankoknak, a mobiltelefon- és használtruha-boltoknak, valamint a lottózóknak és a kaszinóknak - tájékoztatta a HVG-t Kovács Ákos vezérigazgató. A Szerencsejáték Rt.-nek a Nagytemplom melletti lottózója például valószínűleg más helyet keres magának, mert nem fogadja el a 300 négyzetméteres helyiség havi hétezer forintos négyzetméterenkénti árát. A kiürült helyiségekbe az önkormányzat licittel keres új bérlőket, amelyek közül a könyvesboltok, vendéglők, orvosi rendelők 50 százalékos díjkedvezményt is kaphatnak. Az alapesetben ötéves új bérleti szerződések megújításának ára van: Miskolcon az ötéves hosszabbításért egyévi, Debrecenben pedig félévi díjat kérnek pluszban, de az utóbbi városban további ötéves bérleti jog is szerezhető egyévi díjért.

A bérlők gyakran panaszkodnak, hogy az önkormányzatok egy fillért sem költöttek a bérbe adott ingatlan karbantartására, ezért jogos az alacsony bérleti díj. Pedig a legtöbb önkormányzat a bérleti díjakban "elismeri", ha a bérlő rendbe teszi a helyiséget: Pécsett például az Eat'n Café Bt. 2000-től kezdődően 15 éven át összesen 16 millió forinttal kevesebb bérleti díjat fizet, ennyivel járul hozzá ugyanis utólag az önkormányzat a 460 négyzetméteres vendéglő 40 millió forintos felújításához (a teljes bérleti díj most 2500 forint lenne havonta négyzetméterenként). Ráadásul ez a konstrukció 15 éves védettséget jelent a bérlőnek.

A nagykanizsai önkormányzat - amely 800 bérlője közül körülbelül 300-350-nel tárgyalja újra a szerződéseket, s közülük várhatóan mintegy száznak mond fel - a "méreteket" támogatja: ha valaki 50 és 100 négyzetméter közötti ingatlant bérel, 10 százalékos, ha 100 négyzetméteresnél nagyobbat, 20 százalékos díjkedvezményt kap. A nagykanizsai belvárosban átlagosan megháromszorozódnak az eddigi havi 1000-1200 forintos négyzetméterenkénti bérleti díjak - ismertette elképzeléseiket Kálmán László, a város Ingatlankezelési Intézményének vezetője. Miskolcon a 169 Fő utcai üzlet bérlőjétől legalább évi 24 ezer forintos négyzetméterenkénti árat kér az önkormányzat az eddigi 12-15 ezer forint helyett. Ám a közeli bevásárlóközpontok leértékelik a lerobbant belvárosi ingatlanokat, amelyek felújítását nem tudja kikényszeríteni az önkormányzat a többségben lévő magántulajdonosoktól.

Az a tény, hogy az önkormányzatok egyoldalúan felmondhatják a régi bérleti szerződéseket, leértékeli azokat. A bérleti jognak ára van, piaci viszonyok között azt adni-venni lehet (s minél alacsonyabb a szokásoshoz képest a bérleti díj, annál többet ér maga a bérleti jog). Debrecenben például a bérleti jog átengedésekor az ellenérték két százaléka az önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzatok az új bérlőktől ma már 3-6 havi bérleti díjat kérnek előre, vagy a bérlemény forgalmi értékének az 5-20 százalékát bérleti jog ellenértéke címén - a szerződésben ki lehet kötni, hogy az önkormányzat egyoldalú felmondása esetén a pénz visszajár. Arra viszont még nincsenek berendezkedve az önkormányzatok, hogy bérlőik cégekbe apportálják a bérleti jogot. A VII. kerületben például a minap utasították el, hogy egyik bérlőjük a bejegyzés alatt álló Szibidekor Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-be apportálja bérleti jogát, mondván, e cégről nincs elegendő információjuk. "Amúgy is eleget küzdünk azért - magyarázta Gáspárdy Gergely, az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója -, hogy ha egy cég státusú bérlőnk csődbe megy, a felszámoló az önkormányzat beleegyezése nélkül ne adja el az önkormányzati helyiség bérleti jogát."

GYENIS ÁGNES

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A francia szélsőjobb kihátrál az egyik legnagyobb melléfogásából

A francia szélsőjobb kihátrál az egyik legnagyobb melléfogásából

A Clark Ádám térnél találkoznak holnap a tüntetők

A Clark Ádám térnél találkoznak holnap a tüntetők

Megújult a Ford Mondeo: lehet, hogy ez lesz az utolsó?

Megújult a Ford Mondeo: lehet, hogy ez lesz az utolsó?

RTL Klub: A Veronában tragédiát szenvedett busz sofőrje máig nem kért bocsánatot

RTL Klub: A Veronában tragédiát szenvedett busz sofőrje máig nem kért bocsánatot

Hazai cégeket is lefagyaszthat a Brexit

Hazai cégeket is lefagyaszthat a Brexit

Jógaközpontot épített a Daganatos.hu Alapítvány a rákos gyerekek nevében gyűjtött felajánlásokból

Jógaközpontot épített a Daganatos.hu Alapítvány a rákos gyerekek nevében gyűjtött felajánlásokból