Hogy az uniós csatlakozás után mekkora forgalom lesz a magyar tőzsdén, azt egyelőre nem lehet tudni, de a pillanatnyilag elkülönült két hazai börze megtette a magáét: eldöntötte, hogy 2005-től valamennyi tőzsdei ügylet egy szervezetben zajlik.

"Nemzeti tőkepiacra szükség van" - szögezte le egyetértésben Draskovics Tibor pénzügyminiszter és Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde Rt. (BÉT) elnöke múlt pénteki közös sajtóértekezletén. A pénzügyminiszter látogatásának az volt az apropója, hogy az előző két napon a BÉT, illetve a Budapesti Árutőzsde Rt. (BÁT) közgyűlése megszavazta azokat a lépéseket, amelyek révén 2005-től valamennyi budapesti tőzsdei ügyletet egy szervezetben, a Budapesti Áru- és Értéktőzsdén kötnek majd. A BÉT és a BÁT nem olvad össze, hanem az értéktőzsde megvásárolja az árutőzsde vagyontárgyait: a 4,5 milliárd forintos jegyzett, de ennek majdnem háromszorosára rúgó saját tőkéjű Központi Értéktár és Elszámolóház Rt. (Keler) 25 százalékos pakettjét és a BÁT-nak a kikiáltásos kereskedést követni képes informatikáját. Ezután a BÁT elveszíti tőzsdei státusát, és vagy "mezei" vagyonkezelő cégként él tovább, vagy a tulajdonosai kiveszik belőle a pénzüket, s megszüntetik a társaságot.

A két tőzsde múlt heti közgyűlése úgy döntött: integrációjuk első állomásaként a BÉT 2,887 milliárd forintért megveszi a BÁT-tól a Keler negyedrészét, s így az elszámolóház 50 százaléka az értéktőzsde kezében lesz - a Keler másik 50 százalékos csomagjának a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a tulajdonosa. A határidős gabona- és devizakereskedés áttelepítése a BÉT-hez hosszabb időt vesz igénybe. A BÉT közgyűlése mindenesetre úgy döntött: az igazgatóság március 15-éig egy ezzel foglalkozó bizottságot állítson fel, az integrációs kontraktust pedig június 30-áig írja alá a két tőzsde. Addig abban is meg kell állapodniuk, mennyit ér a BÁT vagyonának a Keler-paketten felüli része. Feltehetően 50-100 millió forintnál nem többet, már csak azért sem, mert - jóllehet ez nem a jól kiépített infrastruktúra hibája - a BÁT veszteségesen működik, tavaly például 200 millió forintot "veszített el".

A budapesti tőzsdei integráció sajátossága, hogy az árutőzsde vagyonát részben ugyanazok adják el, akik megveszik, mivel a BÁT és a BÉT meghatározó tulajdonosi köre azonos (lásd a táblázatot). Mindkettőben a legnagyobb tulajdonosi aránnyal bír a kockázatitőke-befektetéseiről ismert Arago Befektetési Holding Rt., a Cashline Értékpapír Rt., a Korányi G. Tamás tőzsdei újságíró nevével fémjelzett Baál Vagyonkezelő Kft. és a strómancégnek tartott Econorg Ingatlanforgalmazó Kft. A BÉT közgyűlésén egyébként az MNB indítványára eltörölték azt a korlátot, hogy egy-egy részvényes maximum 10 százalékban szavazhat, s korlátlanná tették azt. A tőkepiaci törvény szerint azonban a tőzsdebeli 33, 50, 66, 75 vagy 100 százalékos tulajdonszerzéshez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélye kell.

A BÉT tulajdonosi struktúrájában három érdekcsoport látszik kirajzolódni, amelyek között hosszabb távon markánssá válhatnak a most még csak sejthető ellentétek. A mindkét börzében tulajdonos csoportosulás mellett egyre határozottabb a legnagyobb, közel 13 százalékos HVB Bank Rt. fellépése, s bár a múlt heti közgyűlésen háttérbe szorultak, a jövőben önálló érdekeket fogalmazhatnak meg a Jaksity vezette Concorde Értékpapír Rt. és egyes, vele egyetértő brókercégek is. Miközben az utóbbi időben a bankok inkább kiszálltak a tőzsdéből, az értékpapír-letétkezelői üzletágban és a részvénykereskedésben az egyik legnagyobb, a német tulajdonosi hátterű HVB azért növelte folyamatosan a részarányát - mondta el Szalay-Berzeviczy Attila, a HVB igazgatója -, mert így akarja biztosítani, hogy a tőzsde és a Keler ne kerülhessen a hazai bankokkal és brókercégekkel ellentétes érdekű külföldi, például tőzsdei vagy elszámolóházi tulajdonba. Ha ugyanis a két tőzsde közös tulajdonosi körének nyomására a BÉT a jövőben eladná a Keler fele részét, s az MNB kezében lévő pakett is eladósorba kerülne, az elszámolóház egészére "ugranának" a külföldi invesztorok. A BÉT-nek elővásárlási joga van ugyan, de elegendő készpénze nem lesz. "Pedig az az optimális, ha egyben, direkt tulajdonosi kapcsolatban vagy holdingban van a teljes hazai értéklánc, az egységes áru- és értéktőzsde és az elszámolóház" - vallotta a tőzsdei vezetés színeiben Jaksity.

Egyes magyarországi bankok viszont vagy úgy, hogy többséget szereznek a BÉT-ben, vagy úgy, hogy szindikátust alkotnak, ajánlatot tennének a BÉT Keler-csomagjára - ismertette elképzeléseiket Szalay-Berzeviczy Attila. A HVB mellett állítólag a szintén német tulajdonú Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-t (MKB) és az OTP Bank Rt.-t is érdekelné az üzlet. Úgy tűnik, a BÁT tulajdonosai arra is felkészültek, hogy a BÉT már az idén túlad a Keler-részvényeken, mert úgy állapodtak meg, hogy ebben az esetben fele-fele arányban osztoznak az árfolyamnyereségen vagy -veszteségen. Jaksity szerint ez csak biztonsági klauzula, az egységes tőzsdét, benne az elszámolóházzal, be kellene vezetni a tőzsdére, hogy a későbbiekben aki akarja, magán a tőzsdén adhassa el nyereséggel a részesedését.

Akár hosszú távú elkötelezettségük, akár rövid távú nyerészkedési szándékaik okán, abban egyetértenek a tőzsdetulajdonosok, hogy a magyar börze próbáljon önálló maradni az Európai Unióban is. Akárcsak például a 4 millió lakosú Finnország szuverén börzéje, hiszen a tőzsde a tőkebevonás egyik színtere. Sőt szakértők szerint a BÉT kelet felé terjeszkedhetne: bevásárolhatna a kisebb, forgalmat alig generáló kelet-európai börzékből, mint ahogyan például a varsói tőzsde ajánlattételre készül a litván börze többségi és az ottani értéktár kisebbségi pakettjére. E nélkül ugyanis kevés esélyt látnak a tőzsdei elemzők arra, hogy kelet-európai cégek jegyeztessék be magukat a budapesti börzére.

Az EU-csatlakozás egyébként különösebb változást nem hoz a BÉT életében - vélekedett Cselovszky Róbert, az Erste Befektetési Bank Rt. vezérigazgatója. Az EU-országok börzéiről aligha "jönnek" át a papírok a budapesti piacra, jöhetnek viszont azok a befektetési alapok, amelyek eddig csak az EU tőzsdéin vásárolgathattak, ők ezután 15 ország helyett 25 állam piacain mazsolázhatnak. Ám azt, hogy mekkora forgalmat hozhatnak, ma senki sem tudja megbecsülni. A külföldiek által legkeresettebb magyar tőzsdei részvényekkel (Mol, Matáv, OTP Bank, Richter) eddig is legalább felerészt a londoni börzén üzleteltek, s ez ezután is így lesz. Az A kategóriás papírok szinte mindegyikét jegyzik a frankfurti tőzsdén is, ám a forgalmuk meglehetősen ingadozó. Aki viszont külföldi részvényeket akart venni, eddig is megtehette, különösen azóta, hogy tavaly augusztusban a BÉT összekapcsolta saját informatikai rendszerét a frankfurti tőzsde XETRA nevezetű elektronikus hálózatával (HVG, 2003. március 1.). Ahhoz, hogy ezt a technikai lehetőséget az eddig jobbára érdektelen kisebb magyar befektetők kiaknázzák, nem EU-csatlakozásra, hanem generációváltásra, új befektetői szemléletre van szükség - állapította meg kissé szkeptikusan Cselovszky.

Rövid távon egyébként a magyar magánbefektetőknek az EU-csatlakozás legizgalmasabb hatása az lesz, hogy a személyi jövedelemadóról szóló hazai kódex értelmében az ottani tőzsdei papírok árfolyamnyeresége ugyanúgy adómentessé válik a számukra, mint a budapesti tőzsdei részvényeké - legalábbis a tőkepiaci törvény szerinti "elismert" és "szabályozott" piacra bevezetett papírok esetében. Az efféle minősítés törvényi kritériuma pedig az is, hogy a PSZÁF megállapodást kössön az ottani hasonló hatósággal. Ilyen egyezség pillanatnyilag a leendő 25 tagország közül 11-gyel nincs, köztük olyanokkal, mint például Spanyolország, Nagy-Britannia vagy Szlovénia. "Az EU lényege a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása, ezért ezzel ellentétes, bármely tagország tőkepiacát diszkrimináló szabályozása egyik tagországnak sem lehet" - jelentette ki Jaksity. Binder István, a PSZÁF sajtóosztályának munkatársa szerint a felügyelet eddig azokkal a társhatóságokkal kötött együttműködési megállapodást, amelyek piacain a magyar befektetők aktívak voltak, és fordítva. Arra viszont nem tudott választ adni, vajon május 1-jéig megszületnek-e a hiányzó egyezségek. Jogászok szerint inkább a tőkepiaci törvényt kellene módosítani, mintsem a PSZÁF aktivitásától függjön a magyar adóztatás "versenysemlegessége".

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Pénzügyek

Pártok fölött

Az Arago Befektetési Holding Rt. delegálta február 1-jétől a Budapesti Árutőzsde Rt.

Most Székesfehérváron tüntetnek a túlóratörvény ellen

Most Székesfehérváron tüntetnek a túlóratörvény ellen

Feledékeny? Akkor díjazni fogja a MasterCard újítását

Feledékeny? Akkor díjazni fogja a MasterCard újítását

Vádat emeltek a kőbányai szatír ellen, aki a vasútállomáson mutogatta magát

Vádat emeltek a kőbányai szatír ellen, aki a vasútállomáson mutogatta magát

A BKV-t nem zavarja, hogy Habony barátja egymilliárd forinttal tartozik nekik

A BKV-t nem zavarja, hogy Habony barátja egymilliárd forinttal tartozik nekik

55 sofőrnélküli autóból álló konvoj került be a Guinness-rekordok könyvébe

55 sofőrnélküli autóból álló konvoj került be a Guinness-rekordok könyvébe

Mi zajlik a Bermuda-háromszögben? Íme a legracionálisabb magyarázatok

Mi zajlik a Bermuda-háromszögben? Íme a legracionálisabb magyarázatok