Az uniós csatlakozás után az európai bankok, biztosítók Magyarországon is nyújthatnak szolgáltatást, ehhez elég lesz egy egyszerű hatósági bejelentés.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nemrégiben részletes szabálygyűjteményt jelentetett meg, amelyből az EU-s tagországokbeli bankok, biztosítók, lízingcégek, pénzváltók, befektetésialap-kezelők és bármilyen más pénzügyi vállalkozások megtudhatják, miféle szabályokat kell figyelembe venniük, ha Magyarországon akarnak szolgáltatásokat nyújtani. Május 1-je, az ország uniós csatlakozása után ugyanis már nem lesz szükség a PSZÁF-tól beszerezhető tevékenységi engedélyre ahhoz, hogy például egy német vagy szlovák bank fiókot nyisson Magyarországon, vagy egyszerűen hirdetésben ügyfeleket toborozva betétet gyűjtsön, hiszen a piac egységes az EU-ban. Voltaképpen az uniónál kissé tágabb kört, 28 országot érint a pénzügyi szektor májusi határnyitása, miután az az Európai Gazdasági Térségre vonatkozik, amely az EU-n kívül magában foglalja Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát is.

1998 óta már nyithattak volna ugyan külföldi cégek banki vagy biztosítófiókot Magyarországon, ám eddig ugyanolyan tőkekövetelményeket kellett (volna) teljesíteniük, és hasonló hatósági engedélyezési folyamatot végigjárniuk, mint hogyha az anyacég leányvállalatot alapított volna - nem csoda, hogy egyetlen külföldi bankhoz, biztosítóhoz tartozó fiók sem létesült. Májustól azonban azok az intézmények, amelyeknek bármely EU-tagországban engedélyük van, átrándulhatnak a többibe is. Nem kell például a bankfiókoknak csatlakozniuk a magyar betétbiztosítási rendszerhez, legfeljebb az újonnan EU-taggá váló országokban honosak közül azoknak - a különbség erejéig -, amelyek országában a betétbiztosítás szintje még nem éri el az uniós jogszabályban megszabott 20 ezer eurós minimumot. (Magyarországon május 1-jétől a bankbetét-biztosítás ügyfelenként és bankonként 6 millió forintra emelkedik, 1 millió forint felett 10 százalékos kárönrésszel, vagyis a térítés összege a jelenlegi árfolyamok mellett kissé meghaladja az uniós direktíva szerint kötelező minimumot, a 20 ezer eurót. A magyar értékpapír-birtokosokat a szolgáltatójuk csődje esetére védő Befektetővédelmi Alap kártérítési határa jövőre 1 millióról 2 millió forintra nő, s 2008 elejére emelkedik fel fokozatosan az uniós jogszabályban szereplő 20 ezer eurós minimumszintre.)

Mindig a székhelye szerinti szakmai felügyeleten kell bejelentenie fióknyitási, illetve határon átnyúló szolgáltatási szándékát az uniós tagországok között átránduló pénzügyi szervezetnek, s e felügyelet értesíti a "célország" hasonprofilú hatóságát. Az eljárás fő célja, hogy a működés kiterjesztése során érintett ország hatósága odafigyelhessen, az újonnan jött is betartsa a helyi fogyasztóvédelmi és pénzmosás elleni előírásokat, s már előzetesen tájékoztathassa a külföldi céget a helyi szabályokról. Például a fogyasztási hitel reklámjában kötelező a teljes hiteldíjmutató (thm) feltüntetése, vagy hogy aki bankkártyát bocsát ki, annak 24 órás ügyfélszolgálatot kell működtetnie (a bejelentés kapcsán pedig a székhelyország hatósága utánanézhet, az általa működési engedéllyel ellátott banknál, biztosítónál, brókercégnél továbbra is megfelelőek-e a szervezeti, pénzügyi feltételek). A magyar ügyfél is tudakozódhat az őt érdeklő pénzügyi szervezetről a PSZÁF-nál, mivel az jegyzékbe veszi majd azokat, amelyek nemzeti hatóságuknál bejelentik, szolgáltatást kívánnak nyújtani Magyarországon.

Elmars Kronbergs, az Európai Bankszövetség brüsszeli központjának tanácsadója szerint mindazonáltal május 1-jétől nem várható hirtelen szerkezeti változás az új tagállamok bankszektorában, az e piacok iránt érdeklődő európai bankok ugyanis már évek óta a helyszínen vannak. A HVG bécsi, berlini és brüsszeli tudósítói által megkérdezett bankok egyikének a tervei között sem szerepel jelenleg magyarországi fióknyitás. Mégsem zárható ki - mondja Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa -, hogy már itt jelen lévő bankot fiókra cseréljen az anyacég. Az anyabank tőkeereje alapján ugyanis az nagyobb hitelek nyújtására lenne képes - magyarázza a kutató. Kronbergs is arra számít, a következő két-három év során az új tagállamokhoz földrajzilag és kulturálisan legközelebb álló országok egyes bankjai - például osztrák pénzintézetek - a "fiókosodás" útját választják. Ugyanakkor Várhegyi szerint a régebbi EU-tagországok között sem vált jelentőssé a határon át nyújtott banki szolgáltatás. A lakossági ügyfélkör számára fontos a helyi jelenlét, az anyanyelven teremthető szóbeli kapcsolat, a személyes konzultáció lehetősége. Az sem várható, hogy belátható időn belül magyar bankok nyissanak fiókot más uniós országban. A regionális viszonylatban "meghatározó pozícióra" törekvő OTP Bank Rt. - mint a HVG kérdésére leszögezte - a közelmúltban helyi bankok megvásárlásával terjeszkedett a szintén uniós taggá váló Szlovákiában (OTP Banka Slovensko), továbbá Bulgáriában is.

A biztosítóknál sem hallani fióknyitási tervekről, bár a közelmúltban magyar leányvállalatát megszüntető Arag Jogvédelmi Biztosító esetében talán lenne ennek értelme. Ami pedig a határon átnyúló biztosítást illeti, az EU-csatlakozás után az életbiztosítások terén nyílhat reális lehetőség arra, hogy külföldiek megjelenjenek a magyar lakossági piacon, anélkül hogy az "kalózbiztosításnak" minősülne. Ez esetben azonban, ha jogszabálytisztelők, a biztosítóknak fel kell szerelniük ügynökeiket magyar nyelvű szerződési blankettákkal, magyar tájékoztató kiadványokkal, és általában meg kell felelniük a magyar biztosítási törvény ügyfélvédő előírásainak. A lakossági vagyonbiztosítások - lakásbiztosítás, casco, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás - esetében az árszínvonal-különbségek gyakorlatilag lehetetlenné teszik a határon át történő biztosítást, legalábbis mindaddig, amíg ezek az eltérések fennállnak. A biztosítási díjak ugyanis igazodnak a biztosítási szolgáltatással fedezendő károkhoz, például a gépjárműjavítás ma Magyarországon jóval olcsóbb, mint Nyugat-Európában, drágább viszont, mint Szlovákiában.

Tájékoztatóban adta hírül a PSZÁF, az uniós csatlakozás kapcsán kezdeményezi, hogy jogvita esetén a magyar bíróság legyen illetékes, a magyar jog alapján, akkor is, ha külföldi székhelyű a Magyarországon szolgáltatást nyújtó pénzügyi szervezet. A magyar bíróság illetékességének kikötése azért lenne fontos, mert ha a magyar ügyfél csak külföldön védhetné az igazát, az olyan költségekkel járhatna, amelyek a gyakorlatban megfoszthatnák az igényérvényesítés lehetőségétől.

MAKARA KLÁRA

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Egyirányúsítják a Pasaréti út alsó szakaszát keddtől

Egyirányúsítják a Pasaréti út alsó szakaszát keddtől

Önnek elvenné a kedvét a cigitől egy ilyen ijesztő játék?

Önnek elvenné a kedvét a cigitől egy ilyen ijesztő játék?

4 évet kapott az autós, aki sms-ezett gyorshajtás közben és halálra gázolt egy motorost

4 évet kapott az autós, aki sms-ezett gyorshajtás közben és halálra gázolt egy motorost

Befejeződött a vizsgálat: Trumpék nem játszottak össze az oroszokkal

Befejeződött a vizsgálat: Trumpék nem játszottak össze az oroszokkal

2,5 millió forintért árulnak Dunakeszin egy Almát

2,5 millió forintért árulnak Dunakeszin egy Almát

Elloptak egy bombát Vértesszőlősön

Elloptak egy bombát Vértesszőlősön