A Takarékbank Rt. múlt szerdai tisztújító közgyűlése vitatható új szereposztást eredményezett, miközben a bankban április óta többségben lévő takarékszövetkezetek között ellentétek lappanganak.

Tulajdonosi arányuknak megfelelő súlyt kaptak a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. múlt szerdai közgyűlésén az immár 55 százalékban részvényes takarékszövetkezetek: az igazgatóságba (it) öt, a felügyelőbizottságba (fb) pedig négy emberüket ültették be, s ők adják mindkét testület elnökét is. A két elnökjelölt - az it-ben Varga Antal, a Zirci Takarékszövetkezet elnöke, az fb-ben Kultné Mátyás Rita, a Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója - korábban tisztséget viselt a takarékszövetkezetek egyik közös, idén március óta felszámolás alatt álló követeléskezelő cégében, a Dunántúl Portfólió- és Vagyonkezelő Rt.-ben. A fizetésképtelenné vált faktorcégben Kultné másfél évig elnök, Varga pedig 2003 nyarától fb-tag volt.

"Etikailag aggályos lehet a kinevezésük" - vallotta meg a HVG kérdésére Kiss Endre, a legnagyobb takarékszövetkezet, a szigetvári elnöke, aki idén tavasz óta egyben az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke is. Törvénytelenség azonban nem történt, s ezt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is így találhatta, mert az összes új takarékbanki tisztségviselő kinevezését engedélyezte. Mellesleg a PSZÁF ellenőrzése alá tartozott a Dunántúl Rt. is, melynek épp a felügyelet kezdeményezte a felszámolását.

A társasági törvény szerint gazdasági társaságban nem tölthet be vezető tisztséget az, aki legalább egy évig hasonló pozícióban volt egy felszámolásra jutott cégben a felszámolást elrendelő jogerős bírósági végzés előtti két évben. Ez a passzus Kultné takarékbanki karrierjét hiúsíthatná meg, csakhogy a társasági kódex értelmezésében csak az it-tagok vezető tisztségviselők, az fb-tagok nem, jóllehet a hitelintézeti törvény "vezető állású személynek" titulálja őket is. A HVG információi szerint az összesen kilenc takarékbanki funkcionáriust az "egy szövetkezet, egy szavazat" elve alapján kiválasztó takarékszövetkezetek nem döntötték el előre, ki melyik testületbe kerüljön. Az érintettek - sajátosan értelmezve a takarékszövetkezeti demokráciát - maguk között osztották le a szerepeket, a jelek szerint ügyesen.

"A választás demokratikusan zajlott, s egyébként sem gondolom, hogy a két elnökjelölt felelős lenne a Dunántúl Rt. csődjéért" - szögezte le Szőke András, aki egy személyben ügyvezető igazgatója a takarékszövetkezetek saját érdekvédelmi szervezetének, az OTSZ-nek és a kisbankok megsegítésére (és a betétesek védelmére) 1994-ben állami közreműködéssel létrehozott Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapnak (OTIVA).

A Dunántúl Rt.-t 2001-ben 17 takarékszövetkezet alapította 51 millió forintos induló tőkével, hogy kockázatos kinnlevőségeiket kezelje. Ám a társaság 2003 őszére a jegyzett tőkéjénél is többet, 65 millió forintot veszített el. Varga Antal szerint a faktorcég azért lett deficites, mert a tulajdonosok nem látták el elegendő munkával, egy névtelenül nyilatkozó informátor szerint viszont a menedzsment költekezett túl.

"A takarékszövetkezetek nem érzik át tulajdonosi felelősségüket a Takarékbank iránt" - vélekedett a tisztséghez nem jutott Lakatos Antal, az egyik legnagyobb takarékszövetkezet, a Kinizsi elnöke, aki egyedüliként szólalt fel a bank közgyűlésén a leendő elnökök megválasztása ellen. A Kinizsi most megfontolja, hogy közel 2 százalékos takarékbanki részvénycsomagját felkínálja-e a többieknek.

Tény, a 2004 elejéig a német hitelszövetkezeti ernyőbank, a DZ Bank AG 72 százalékos tulajdonában álló Takarékbank tavalyi, 735 millió forintos adózott eredményéből mintegy 400 milliót - a 2 milliárdos jegyzett tőke 20 százalékát - fizet ki osztalékként, amiből a takarékszövetkezetek a korábbi, 23 százalékos részarányuk szerint kapnak (5 százalékos pakettje van még az Allianz Biztosító Rt.-nek). A későbbiekben azonban ellentmondásba kerülhetnek a takarékszövetkezetek érdekei attól függően, hogy tulajdonosi vagy ügyfél mivoltukat tartják épp előbbre valónak. Előbbi pozíciójukban ugyanis a minél nagyobb nyereségben érdekeltek, a takarékbanki szolgáltatások (számlavezetés, devizahitel-nyújtás és több egyéb) használóiként viszont a pénzintézet jutalékainak a csökkentését szorgalmazzák. A leendő elnök, Varga Antal leszögezte: a Takarékbank jövedelmezőségét nem veszélyeztethetik az egyes tulajdonosok érdekei. Csakhogy a bank stratégiájáról a jövőben az OTSZ dönt, amelyben mind a 160 tag-takarékszövetkezet szavazata ugyanannyit ér. A korábban az OTIVA által tőkével megerősített s az általa szervezett integráció keretében több tevékenységükben együttműködő takarékszövetkezetek ugyanakkor ügyfélként nem hagyhatják el a Takarékbankot, mert a tőkeinjekció fejében vállalták, annak szolgáltatásait veszik igénybe (az állami mankót elutasító tucatnyi takarékszövetkezet "csúcsbankja" a Magyarországi Volksbank Rt. lett).

A 7 milliárd forintos saját tőkéjű Takarékbank 2006-ig még részben német kontroll alatt marad, mert a DZ Bank addig megtartja 25 százalék plusz egy szavazatnyi részesedését. A takarékszövetkezetek tavaly állapodtak meg a német nagytulajdonossal arról, hogy több lépcsőben szerzik meg a bankot (HVG, 2003. augusztus 9.). Az egyezség alapján 2004 elején 25 százaléknyi bankrészvényt, majd áprilisban újabb 7 százalékot vettek meg, a névérték 510 százalékán. További 15 százalékos részvénycsomagot idén szeptemberben és decemberben vásárolhatnak meg, sőt a megállapodás szerint erre kötelesek is. A kisbankok a saját tőkéjük arányában jegyezhetnek részvényt, de mivel körülbelül húsz-harminc tőkeszegény takarékszövetkezet nem él a lehetőséggel, egyesek ennél nagyobb arányban válhatnak banktulajdonossá. 2006-ban viszont a takarékszövetkezetek dönthetnek, lejegyzik-e a DZ Bank maradék pakettjét, vagy átengedhetik a maradékot a vételi szándékát jelző Volksbanknak.

Kemény áralkut folytattak a takarékszövetkezetek, hiszen a DZ Bank összesen 72 százaléknyi részvényéért 28,5 millió eurót kell fizetniük (eredetileg a német hitelintézet 42,5 milliót kért, a vevő kisbankok 19,5 milliót ajánlottak). Csicsáky Péter, a Takarékbank helyén maradó vezérigazgatója szerint a takarékszövetkezeti tulajdonlás a garanciája annak, hogy - az OTP Bank Rt. után - a második legnagyobb lakosságiforrás-gyűjtő hálózat átmenetileg szabad pénzeszközeit a lehető legnagyobb haszonnal fektessék be, vagy nyújtsanak belőle hiteleket. Igaz, 2003 végére épp azért csökkent 3 százalékkal, 163,6 milliárd forintra a Takarékbank mérlegfőösszege a 2002 végihez képest, mert a szövetkezetek kevesebb betétet helyeztek el nála.

Jelenleg 513 önkormányzat számláját vezetik a kisbankok, s a Takarékbank irányításával csoportos, úgynevezett szindikált fejlesztési hiteleket is nyújtanak az önkormányzatoknak. A Takarékbank koordinálja a takarékszövetkezetek kis- és középvállalkozói hitelprogramját, amelyhez a magyar bank 10 millió eurós kedvezményes kölcsönt vett fel a német fejlesztési banktól, és 1,2 millió eurós uniós támogatást is elnyert hozzá - büszkélkedett a vezérigazgató. Devizában is a Takarékbank nyújt hiteleket a kisbankok ügyfeleinek, pillanatnyilag 3 milliárd forint értékben. A Takarékbank a nyár végén csatlakozik a VISA nemzetközi kártyatársasághoz, így a takarékszövetkezetek várhatóan még az idén kínálhatják ezt a típusú bankkártyát is a klienseiknek, a Mastercard-kártyák mellett.

A takarékszövetkezetek háza táján mindazonáltal bőven akad tennivaló. A Takarékbank szolgáltatásait igénybe vevő 160 szövetkezet több mint fele nincs azonnali elektronikus összeköttetésben a Takarékbankkal, internetes szolgáltatásokat pedig még csak öten kínálnak közülük, a szigetvári, a mohácsi, a monori, a Savaria és a Partiscum. Ugyanakkor a takarékszövetkezetek együttes mérlegfőösszege tavaly 18 százalékkal, 770 milliárd forintra, adózatlan eredménye pedig 30 százalékkal, 10 milliárdra gyarapodott. Magának az integrációs szervezetnek, az OTIVA-nak viszont egyelőre nincs 2003-as mérlege, a múlt keddi közgyűlést ugyanis félbehagyták, és legkésőbb június végére halasztották a szövetkezetek. A könyvvizsgálótól sem kaptak ugyanis kielégítő magyarázatot arra, vajon az OTIVA tulajdonában álló, a takarékszövetkezeteknek szolgáltatásokat nyújtó - az OTIVA-OTSZ közös székházát üzemeltető, pénzautomatákat, irodaszereket forgalmazó - Takker Takarékszövetkezeti Kereskedelmi Kft. miért halmozott fel százmilliós nagyságrendű veszteséget.

GYENIS ÁGNES

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Megvan, ki lesz a BKK új vezére

Megvan, ki lesz a BKK új vezére

Elfogott tengerészek: az ukrán elnök már csak az egyházban bízik

Elfogott tengerészek: az ukrán elnök már csak az egyházban bízik

Három faluban is választást tartanak ma

Három faluban is választást tartanak ma

Ilyet még nem látott: árkot és kazánt szenteltek Magyarországon

Ilyet még nem látott: árkot és kazánt szenteltek Magyarországon

Adventi irodalmi naptár - december 10.

Adventi irodalmi naptár - december 10.

Rami Malek lehet az új James Bond főgonosza

Rami Malek lehet az új James Bond főgonosza