Bár már fél éve széles körben divatba jöttek a forinthiteleknél jóval olcsóbb devizahitelek, azok veszélyeire csak mostanában kezdik felhívni a figyelmet az ügyfelek biztonságáért felelős hatóságok.

A tavaly novemberben 12,5 százalékra növelt jegybanki alapkamat miatt dráguló forinthitelek, valamint a 2003 végén megszigorított lakáshitel-feltételek láttán egyre több magánszemély és vállalkozás választja a devizahiteleket, a devizaalapú kölcsönöket. Az utóbbiak esetében a forintban igényelt, devizában odaítélt hitelt forintban kell visszafizetni.

Mindkét hitelfajta kamata ma jóval alacsonyabb a forintkölcsönökénél, s emiatt kisebbek a forintra átszámított havi törlesztőrészletek is. A deviza lakáshitelek "ára" még az államilag támogatott kölcsönökénél is kisebb, a devizahitel elnyeréséért viszont a támogatási feltételeket nem kell teljesíteni. Ráadásul a bankok a támogatott lakáshitelekénél kisebb ingatlanfedezetet kérnek a devizakölcsönökhöz, s egy lakáshiteladósnak egyszerre akár több devizaalapú kölcsöne is lehet. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint áprilisban az átlagos hitelköltség a támogatott új lakásoknál 8-9, a használt lakosoknál 10-11 százalék volt, a piaci forinthiteleknél 17-18 százalék, ezzel szemben a svájcifrank-alapú hiteleknél 6, az euróalapúaknál 8 százalék.

Számolni kell ugyanakkor azzal, hogy a mostani idilli állapot fennmaradására nincs sem közgazdasági, sem jogi garancia. Mivel a forint az euróhoz van kötve, és a többi devizát is az eurón keresztül jegyzik, a svájci frankban vagy dollárban felvett kölcsönnél az adós nem csupán a forint euróval szembeni árfolyamkockázatának van kitéve, hanem annak is, hogyan mozog az euró a svájci frankkal, illetve a dollárral szemben.

Az árfolyam elmozdulásának lehetősége 2001 májusában ugrott meg, akkor ugyanis az MNB és a kormány 4,5 százalékról 30 százalékra szélesítette azt a sávot, amelyen belül "vállalja" tartani a forintot az euróval szemben. Az árfolyamváltozás mellett azonban még egy kockázattal kalkulálni kell: a devizahitelek a külföldi kamatok növekedése miatt is drágulhatnak, az MNB számításai szerint például az euró vagy a svájci frank 1,5 százalékpontos kamatemelkedése 9,3 százalékkal növelné egy 6 százalékos kamaton 15 évre odaítélt devizahitel havi törlesztőrészletét. Ha pedig a kamatemelkedéssel egyidejűleg a forint még 10 százalékkal gyengülne, akkor forintban összesen 20,3 százalékkal kellene többet visszafizetni.

Az euróhitelek árfolyamkockázata addig marad meg, amíg az euró nem lesz hivatalos fizetőeszköz Magyarországon, ám az uniós pénz bevezetését a kormány csak 2010-re ígérte. Addig a bankok azoknak a vállalatoknak ajánlják legjobb szívvel devizahitelüket, amelyek termékeiket, szolgáltatásaikat devizáért értékesítik. Ezáltal ugyanis jelentős mértékben csökkenhet a cégek rizikója, ráadásul komoly megtakarítást jelenthet nekik, hogy nem kell elszenvedniük exportárbevételük átváltásának költségeit. Ha ugyanabban a devizában adósodott el valaki, mint amiben a bevételét szerzi, a devizaárfolyam-hatás a tartozását nem érinti. Ugyanakkor a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-nél (K&H) a devizahiteleket a csak forintban értékesítő cégek számára is megfontolandó alternatívának tartják a vonzó kamatok miatt, mondván, a pénzügyi ráfordítások csökkentése jelentősen javíthatja a cég jövedelmezőségét, ezen keresztül pedig a bankoktól is kedvezőbb hitelminősítést kaphat a társaság.

Mielőtt egy vállalkozás vagy magánszemély arról dönt, hogy devizában vagy forintban vegyen-e fel hitelt, nemcsak a forint- és devizahitelek kamatait célszerű összehasonlítania, és mérlegelnie a már említett árfolyamkockázatot, hanem a kezelési költséget, díjakat is fontos megnézni, valamint hogy a bank mekkora különbözetet alkalmaz vételi és eladási árfolyama között. Az éves kezelési költségek például megközelítik a kamatot, sőt a Budapest Bank Rt. svájcifrank-alapú kölcsönének kezelési költsége még magasabb is (2,3 százalék), mint a kamat (1,99 százalék). Egy másik turpisság, hogy folyósításkor a hitelintézetek devizavételi árfolyamot alkalmaznak, hiszen a jóváhagyott hitelösszegnek megfelelő devizát - forint ellenében - megvásárolják a hitelfelvevőtől, és neki forintot adnak át, törlesztésnél viszont a vételinél magasabb devizaeladási árfolyamon adják el az esedékes törlesztéshez szükséges összegű devizát az adósnak, forintért. A két árfolyam között euró és svájci frank esetében egyaránt 0,5-3 százalék, bankonként eltérő különbség van jelenleg. Az eltérő árfolyamok miatt egy 10 millió forintnak megfelelő euró-, illetve svájcifrank-hitel utáni tartozás már a hitelfelvételkor akár 300 ezerrel megugorhat. A bankok csak tehetősebb ügyfeleiknek adnak a devizaárrésből kedvezményt, a nagyvállalatokkal például megállapodhatnak, milyen speciális árfolyamon számoljanak el egymással, ilyen alkut azonban például az OTP Bank Rt. csak a legalább 100 ezer euró havi törlesztőrészletet fizetőkkel hajlandó kötni.

Az is lényeges az ügyfél számára, milyen sűrűn változhat a kamat. A pénzintézetek ugyanis változó kamatra nyújtják devizahiteleiket, de általában három, hat hónapra vagy egy évre előre rögzítik azt a kamatperiódust, ami alatt nem csupán a kamat nem követi a választott deviza piaci kamatának mozgását, hanem a deviza árfolyama sem módosítja a törlesztőrészleteket. Ilyenkor az árfolyam elmozdulása a tőke terhére (vagy javára) történik, tehát a gyakorlatban az ügyfél nem azonnal fizeti meg az árfolyamváltozásból eredő többletet (vagy törleszt kevesebbet), hanem azt a fennálló tőketartozáshoz adják hozzá (vagy abból vonják le) a bankok a futamidő változatlanul hagyása mellett. Néhány bank (így például az Erste Bank Hungary Rt., a K&H és a Magyarországi Volksbank Rt.) azonban nem alkalmaz kamatperiódust, így akár egyik hónapról a másikra jelentősen változhat a törlesztőrészlet.

A kamat- és költségkülönbségek alapján mindenkinek magának kell eldöntenie, jól jár-e a devizahitellel, vagy hogy a tervezett hitellejárat alatt várható-e a forint tartós meggyengülése - a döntésben a bankok nem segítenek. Az árfolyam- és kamatkockázat kizárólag a klienst terheli. Ám a K&H - állították a HVG érdeklődésére - egy külön, a devizahitelek kockázatairól szóló tájékoztatást ad át ügyfeleinek a hitelek igénylésekor, amiben több példán keresztül szemléltetik az árfolyamváltozások lehetséges hatásait a törlesztőrészletekre. A Raiffeisen a kamat- és árfolyamkockázatról, illetve a forint- és devizakamatok különbségéről tájékoztatja magánklienseit. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete bizonyos időközönként honlapján teszi közzé, amit a devizahitelről szerinte tudni érdemes - legutóbb múlt pénteken tájékoztatott.

Érdemes azt is megfontolni, hogy egy viszonylag vonzó alacsony kamatszint (például a svájci franké) a hitel futamideje alatt meg is nőhet, ugyanakkor a forintkamatok az eurózónához való csatlakozásig a kutatók és elemzők várakozásai szerint csökkenni fognak. Így egy hosszabb, például húszéves futamidejű lakáshitelnél nem biztos, hogy a most svájci frankot választó ügyfél ténylegesen jól jár a devizakölcsönnel, a - majd euróra átváltódó - forinthitellel szemben; valószínűleg érdemesebb a támogatott lakáshitelt igényelni, már ha jogosult rá az illető.

Ha egy vállalat vagy magánszemély úgy ítéli meg, hogy adósságterhei csökkennének, amennyiben kölcsönét az igényelt helyett más devizában törlesztené, kérheti a bankoktól a cserét, erre azonban egy kamatperióduson belül általában csak egyszer van lehetőség. Devizahitelt átváltani - euróról svájci frankra vagy euróról forintra - a bankok szerint akkor érdemes egy vállalatnak, ha például exportárbevételeinek devizaneme megváltozik, vagy értékesítési piacai átrendeződnek. Az OTP Banknál a nagyvállalatok számára a lehívás és a törlesztés is lehetséges különböző devizákban, azaz a vállalat eldöntheti, hogy hitelét épp dollárban, euróban vagy forintban kéri-e. A Raiffeisen már kis- és középvállalkozásoknak is kínál ilyen többdevizás hitelt, ami azt jelenti, hogy a devizanem kamatperiódusonként változhat. Magánszemélyeknél deviza-forint konverzióra a K&H-nál még nem volt példa, hiszen az igen jelentős kamatkülönbözet miatt a törlesztőrészlet forinthitelre átállva akár megduplázódhat, forintról viszont egyre többen állnak át devizára, s vállalják ennek a fennálló tartozás 1 százalékát kitevő egyszeri többletköltségét. A K&H-sok szerint euró és svájci frank közötti konverziónak jelenleg nincs értelme, azt nem indokolják a különböző kamatszintek. Legfeljebb ha valakinek a jövedelme euróra változik, érdemes elgondolkodni, hogy a körülbelül 2 százalékkal magasabb kamatszintet kompenzálja-e, hogy a továbbiakban nincs kitéve az árfolyamkockázatnak.

CSABAI KÁROLY

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Pénzügyek

Késő bánat

"A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) riadalma jogos, a forintárfolyam...

Pénzügyek

Kockázatkezelés

Határidős devizaügyletekkel mérsékelhető az árfolyamkockázat. Igaz, ezzel éppen a devizahitel kamatelőnye veszhet el.

Még az autók fényezése is más lesz az önvezetés miatt

Még az autók fényezése is más lesz az önvezetés miatt

Tizenkét évünk van a világ megmentésére, a klímacsúcson mégsem hoztak döntést a kormányok

Tizenkét évünk van a világ megmentésére, a klímacsúcson mégsem hoztak döntést a kormányok

Hosszú Katinka az év legjobbja a FINA-nál

Hosszú Katinka az év legjobbja a FINA-nál

Mindent vitt a dohánybiznisz Csongrád megyében

Mindent vitt a dohánybiznisz Csongrád megyében

Ömlenek a mémek a túlóratörvényről

Ömlenek a mémek a túlóratörvényről

Ez történt: bezárták a torrentoldalt; beindultak a mémgyárak

Ez történt: bezárták a torrentoldalt; beindultak a mémgyárak