A kockázatkerülő befektetőknek, akik az állampapírokat vásárló alapokba tették a pénzüket, 2003-ban hosszú évtizedek óta először kellett szembenézniük tőkevesztéssel, míg a részvényalapokba fektetők akár 40 százalékos hozamot is elkönyvelhettek. Sokan azonban a veszteséget vitték haza.

Tavaly rosszul jártak, akik "a kötvényalapok kisebb, de biztos hasznot hoznak" bölcsességet követték. A legnagyobb tőkevesztést ugyanis az elmúlt 12 hónapban a hazai kötvényalapok szenvedték el: hozamaik -7 százalék és +7 százalék között szóródtak, a legmagasabb hozamot az OTP Optima, a legalacsonyabbat pedig a CIB Kincsem alapba fektetők érték el (lásd táblázatunkat, amely a 23 hazai kötvényalap közül a legmagasabb és a legalacsonyabb hozamot produkálókat tartalmazza). A hosszú távú állampapírok hozamindexe, a MAX értéke ebben az időszakban - főképp a tavalyi zuhanás miatt - 1 százalékkal csökkent, míg a rövid távú RMAX index 6 százalék emelkedést mutatott. "Módosítanunk kell a befektetési alapok kategóriarendszerén, mivel gyakran össze nem hasonlítható portfóliók teljesítményét vetjük így össze" - summázza véleményét Holtzer Péter, az OTP Alapkezelő Rt. vezérigazgatója. Egyaránt a hazai kötvényalapok sorában szerepel az OTP Maxima közel 1,6 százalékos negatív hozammal és az OTP Optima plusz 7 százalékot meghaladó hozammal, miközben a Maxima meghirdetett befektetési politikájának megfelelően hosszú távú államkötvényeket vásárol, az OTP Optima viszont éven belülieket, elsősorban hazai diszkontkincstárjegyeket. A szakemberek szerint az egyén kockázata a döntés, hogy mibe fektet, s mikor vált befektetési alapok vagy befektetési formák között; a befektetési alapot kizárólag aszerint lehet és kell értékelni, hogy a befektetési politikáját jellemző mérőszám alakulásánál (szakszóval: benchmarkjánál) - legyen az valamiféle tőzsdeindex vagy állampapírindex, netán kamatszint - jobb vagy rosszabb hozamot produkált-e.

Hasonló különbség figyelhető meg a Budapest Alapkezelő két hazai állampapíralapja között: a Budapest I. több mint 6,8 százalékos hozamot, a Budapest II. 2,9 százalékos veszteséget hozott. A Budapest I. rövid, átlagosan egyéves állampapírokba fekteti az összegyűjtött tőkét, a Budapest II.-ben pedig átlagosan nyolcéves lejáratú állampapírok vannak. A Befektetésialap-kezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) most készülő, új rendszere épp ezért a kötvényalapokon belül egy hosszabb és egy rövidebb futamidejű kategóriát határoz majd meg, hogy ne almát körtével hasonlítsanak össze a befektetők.

A vegyes alapokon belül - ami manapság egy "minden belefér, ami máshová nem" besorolás - is változás készül. Három kategóriát hoznak létre, egy kötvénytúlsúlyosat, egy részvénytúlsúlyosat és egy kiegyensúlyozottat - mondja Temmel András, a Bamosz főtitkára.

Az elmúlt években sok megpróbáltatásnak kitett részvénybefektetőket némileg kárpótolhatta a részvényalapok elmúlt 12 havi, átlagosan 21 százalékot is meghaladó hozama. A legmagasabbat a K&H Navigátor alap (43 százalék) és a Futura indexkövető alap (37 százalék) érte el, míg a legalacsonyabbat (-2,4 százalék) a Hunnia részvényalap. Az utóbbi gyenge teljesítményére viszont nem nyújt magyarázatot a közzétett befektetési szerkezet: az alap tavaly év végén tőkéje 67,9 százalékát a magyar tőzsdén jegyzett, 3,22 százalékát pedig külföldi részvényekben tartotta, míg tőkéje 28,7 százalékát folyószámlán, betétben kamatoztatta.

A nemzetközi részvényalapok hozamai kisebb szórást mutatnak. A legmagasabb, 24,8 százalékos hozamot a CA Közép-európai részvényalap produkálta, s jól szerepelt, 19,8 százalékkal a Budapest Növekedési, 19,3 százalékkal a Quaestor Tallér, valamint a 15,7-et hozó MKB Európai részvényalap is.

Az értékpapírpiacon tapasztalt bizonytalanságok és az ingatlanpiac utóbbi két-három évben tapasztalt felfutásának következménye az ingatlanalapok térnyerése, amelyek a hirtelen megemelkedett betéti kamatok fölötti, többnyire 10-12 százalékos éves hozamhoz juttatták a befektetőket. Ezen alapok teljesítménye nem csupán az ingatlanok bérleti díjainak a színvonalával függ össze, hanem az állampapírok árfolyamával is, ritkán sikerül ugyanis gyorsan ingatlanvásárlásra fordítani az alapokba befizetett összegeket, s a fizetőképesség fenntartása érdekében is mindig kell hamar pénzzé tehető papírokat tartaniuk.

A rossz tapasztalatok nyomán a tőkevesztéstől félők megnyugtatására születtek az úgynevezett tőkegarantált alapok. A K&H alapkezelője hat, a CA-IB két, az OTP-csoport egy garantált alappal lépett piacra, s a Budapest Alapkezelő is a napokban zárta első, Budapest Garantált származtatott zárt végű alapjának jegyzését. Ezek az alapok a biztonság mellett a betéti kamatoknál - esetleg lényegesen - magasabb hozamot helyeznek kilátásba. Az alapok jegyzését követően az alapkezelők leválasztják azt a tőkerészt, amelyből az alap futamidejével azonos lejárattal állampapírt vásárolnak, vagy pedig betétbe helyezik - ez a tőkerész biztosítja a befizetett tőke garantált visszafizetését. A fennmaradó összegért részvényindexekre szóló opciókat vásárolnak: olyan, az alap futamidejével azonos lejáratú "jogosítványokat", amelyek biztosítják, hogy ha a részvényindexek a remélt magasságban állnak a futamidő végén, be tudják söpörni a nyereséget. Ha mégsem, akkor az opció biztosítja, hogy ne képződjön veszteségük - igaz, ez esetben le kell mondaniuk a befektetőknek a remélt haszonról is. Ezek a "szofisztikált befektetői körnek" ajánlott származtatott alapok paradox módon a magas kamatszint kialakulásának a következményei: ugyanis a biztos papírokon elérhető magas kamatok teszik lehetővé, hogy az alapkezelők kigazdálkodják az opciós díjat, s az opció révén elérhessék a megvásárolt tőzsdeindexektől remélt, akár 80-90 százalékos nyereséget is, miközben az állampapírokból a tőke mindenképp visszafizethető. A magyarországi alapok általában két vagy három tőzsdeindex-opciót vásárolnak, az S&P-500 a legerősebb amerikai, az EuroStoxx-50 európai, a Nikkei-225 japán vállalatok részvényeit tartalmazza. Ezeknek az alapoknak más befektetési alapokkal szemben hátránya a korlátozott likviditás, vagyis az, hogy a befektetők a vállalt - Magyarországon két-három, a nyugat-európai országokban akár öt-hat éves - futamidő letelte előtt nemigen férhetnek hozzá a pénzükhöz. Igaz, ezeket az alapokat kötelezően bevezetik a tőzsdére, ám nincs rájuk kereslet, s így a befektetési jegyek lejárat előtt csak veszteséggel adhatók el.

A kényelmes befektetőknek valók a befektetési alapok - nem kell részvényvásárlással bíbelődni, államkötvényt jegyezni vagy a kamatváltozásokat figyelni -, meg persze azoknak, akiknek nem olyan sok a befektethető pénzük, hogy azt okosan megoszthassák különféle részvények, kötvények és ingatlanok között. Hogy kinek melyik alapot érdemes választania, abban - s erre jó példa a hozamok tavalyi alakulása - döntő szempontnak kell lennie a futamidő hosszának. Annak, aki nyugdíjas éveire takarékoskodik, s ezért a hosszabb távon általában magasabb hozamot lehetővé tevő részvényalapokba fektet, annak nem érdemes nap mint nap figyelemmel kísérnie a jegyei értékét, már csak azért sem, mert általában rosszul dönt, aki a jegyek értékének csökkenése idején száll ki egy alaptípusból, s a magas árszínvonalon száll be egy másikba. Ezzel többnyire éppen hogy elszenvedi azt a veszteséget, ami később eltűnhetne - például az alapban levő papírok futamidejének végéig.

Vízkeleti Sándor, a CA-IB Értékpapír-befektetési Alapkezelő Rt. vezérigazgatója más befektetési szakemberekhez hasonlóan úgy véli: az idén még előttünk álló időszakban érdemes lehet kötvényalapokba fektetni, azonban a megtakarításokat célszerű megosztani többféle alaptípus között. Hogy melyik alapkezelő hozza majd ki a legtöbbet a pénzből, azt már nehezebb előre megsaccolni, különösen, hogy a múltbeli hozamokból sohasem lehet egyértelmű következtetéseket levonni a jövőbeli teljesítményekre.

GILYÉN ÁGNES

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Több mint ezren vonultak Szombathelyen is egy Mészáros-laphoz

Több mint ezren vonultak Szombathelyen is egy Mészáros-laphoz

Bródy János szembesítette a régi Orbán Viktort a maival

Bródy János szembesítette a régi Orbán Viktort a maival

Nyomoz a rendőrség a Gruevszki-ügyben

Nyomoz a rendőrség a Gruevszki-ügyben

Message In A Bottle: Nyáron megint jön Sting

Message In A Bottle: Nyáron megint jön Sting

„Mi szívtuk meg” – pisilni sem tudnak kimenni az MTVA-ban rekedt tévések

„Mi szívtuk meg” – pisilni sem tudnak kimenni az MTVA-ban rekedt tévések

Leállította az Európai Bíróság a lengyel bírósági átalakítást

Leállította az Európai Bíróság a lengyel bírósági átalakítást