A jövőben nemcsak vállalkozások, hanem magánemberek is kérhetnek csődeljárást maguk ellen, ha - a kormányzat tervei szerint - 2005-ben megszületik az erről szóló törvény.

Tehetős magánemberek is tönkremennek olykor, hasonlóan az 1600-as évek festőóriásához, Rembrandthoz, aki erején felül vásárolt családi ingatlant. Elsősorban a kölcsönből lakást vásárló, majd valamilyen váratlan fejlemény, tragédia kapcsán azt törleszteni képtelen középpolgári réteg megsegítésére születhet jövőre Magyarországon is önálló jogszabály a magáncsőd intézményéről, feltéve, hogy az igazságügyi és az egészségügyi tárcánál dédelgetett elképzelések 2004 végéig törvényjavaslattá formálódnak, ahogyan ezt egy májusi kormányhatározat előírta.

A körvonalazódó tervek szerint magánember ugyanúgy "bedobhatná a törölközőt", mint egy vállalkozás, s ilyenkor egy e célra létrehozott hivatal folytatná le a csődeljárást, állapodna meg a hitelezőkkel a paragrafusok által meghatározott forgatókönyv szerint - akárcsak a felszámoló a cégek esetében. "A törvényi szabályozásnak az lenne a fő értelme, hogy az érintettek ne váljanak hajléktalanná vagy az ilyen eseteket kihasználó lakásmaffia áldozataivá" - magyarázta a HVG érdeklődésére Göncz Kinga, akkor még az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára. A magáncsődeljárásban nem szabadulhatna meg bárki a tartozásaitól, mert a jogszabály pontosan meghatározná, kik milyen típusú adósságokkal és milyen kötelezettségeket vállalva vehetnék azt igénybe. Csak azok a betegség, családi tragédia, munkanélküliség miatt fizetésképtelenné vált emberek kérhetnék a csőd intézményének a védelmét, akiknek nem maradt más típusú segítség - hangsúlyozta Juhász Edit, az igazságügyi tárca főosztályvezető-helyettese, aki szerint nem csupán az adósok, hanem a hitelezők érdekeit is szem előtt tartaná a jogszabály.

Ma 16 ezer család néz szembe a kilakoltatás veszélyével - illusztrálta a helyzet komolyságát Göncz Kinga. Ennél nagyságrenddel több, 150 ezer feketelistás - a legalább a mindenkori minimálbért elérő tartozását már kilencven napja nem fizető - adóst tart nyilván a bankközi információs központ, de az banktitok, pontosan milyen hitelügyletek és mekkora elmaradás miatt lajstromozták őket. Pillanatnyilag a régi lakáshitelek adósaival van a legtöbb gond - szögezte le Göncz. A tőketartozás háztartásonként általában nem haladja meg a 100 ezer forintot, ám a folyamatosan egymásra rakódó késedelmi kamatok miatt egy-egy család elmaradása ma már ennek a többszöröse. Részben közülük kerül ki az a 80 ezer adós, aki a távfűtésért sem fizet. "A bíróság méltányosan jár el az ilyen esetekben, csak akkor dönt a végrehajtásról, ha már végképp nincs más lehetőség az adósságok visszafizetésére" - ismertette a legtöbb ilyen esetet tárgyaló Fővárosi, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság gyakorlatát Albert Viktor szóvivő. Csak a jogcím nélküli lakáshasználókkal szemben járnak el a bírák kíméletlenül, ha hátralékba kerülnek a rezsivel.

Ám az igazi tömeges csőd - jósolják a magáncsődtörvény mielőbbi megalkotása mellett lobbizók - az elmúlt években mintegy 1700 milliárd forintnyi kedvezményes lakáshitelt felvevő százezrek köréből fenyegeti azokat, akik az elkövetkezendő tíz-húsz éven át bármilyen okból képtelenek lesznek folyamatosan teljesíteni a havi több tízezer forintos penzumot. Ez esetben - a magáncsőd lehetősége nélkül - elúszna a bank jelzálogjogával terhelt lakásuk. A bankok - vagy az általuk megbízott cégek - eddigi árverezési gyakorlata azt mutatja, hogy ezek az ingatlanok irreálisan alacsony áron kelnek el, ami arra elegendő, hogy a hitelezők a pénzükhöz jussanak, de a csődbe került egykori ingatlantulajdonosok újrakezdésére szinte semmi sem marad.

A magáncsődeljárás egyik kardinális kérdése, kik és milyen arányban osztoznak majd azon a veszteségen, amit a magáncsődtörvény által kezelt adósságok átütemezése, csökkentése vagy elengedése okoz a hitelezőknek. Göncz Kinga szerint a segítség árát elsősorban a bankoknak kellene állniuk, ahogyan ez az EU-ban és az Egyesült Államokban is szokás. A szociális tárca elképzelései közt egy, a hitelintézetek által gründolt garanciaalap szerepel. Ám ez jócskán megdrágíthatná a bankkölcsönöket. Ezért Juhász Edit úgy véli, a tervezett garanciaalap finanszírozásában szükség lehet az állam közreműködésére is.

Míg az apparátusok a magáncsődtörvény tervezetén munkálkodnak, a kormány más módon is segítene a bajba jutottak egy részén. A szociális törvény alapján egy éve működik állami segítséggel az önkormányzati adósságkezelési rendszer, amelyben az adósok háztartásonként a tartozásuk legfeljebb 75 százalékát elérő, de maximum 200 ezer forintos támogatást kaphatnak. "Ezt az összeget 2005 januárjától 400 ezer forintra emelnénk. Az ezen felüli adósságot most általában 18, kivételes esetben 24 hónap alatt lehet ledolgozni, erre a jövőben maximum hatvan hónapot adna a törvény" - vázolta (volt) tárcája elképzeléseit Göncz Kinga.

A magáncsődeljárás előfutárának tartott önkormányzati adósságkezelési szisztéma hiányossága, hogy a legelesettebbeken nem segít. Csak azoknak nyújt mentőövet, akik a múltban felhalmoztak ugyan közüzemi, lakbér-, közösköltség- vagy régi lakáshitel-hátralékokat, jelenleg viszont fizetőképesek. Sőt ki tudják fizetni korábbi hátralékaik egy részét - a 25 százalékát, illetve a 266 ezer forintnál nagyobb összegű tartozásoknál ennél többet - is, kiegészítendő az önkormányzati segítséget. Az önkormányzatok az általuk adott, háztartásonként legfeljebb 200 ezer forintos támogatás 90 százalékát visszakapják az államtól, ám számos település erejét még a maradék, háztartásonként legfeljebb 20 ezer forintos segély is meghaladja. Ezért az adósságkezelési modell bevezetése nem is kötelező az önkormányzatok számára, ez viszont egyenlőtlen helyzetet teremt a különböző településeken lakók között.

Az adósságkezelést igénylőknek a helyi családsegítő központban kell először jelentkezniük, amely ellenőrzi, megfelelnek-e a törvényi feltételeknek, és három hónapon át figyeli, fizetik-e aktuális számláikat. A rendszerbe csak azok az adósok kerülhetnek be, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj másfélszeresét, azaz 34 800 forintot, egyszemélyes háztartásban pedig a kétszeresét, 46 400 forintot. Az adósságnak legalább 50 ezer forintnak kell lennie, és a támogatási kérelem benyújtását megelőző 18 hónapban kellett keletkeznie. Az adósoknak együtt kell működniük a családsegítőkkel, akikkel közösen számolják ki, milyen ütemezésben fizetik ki a hátralék rájuk eső részét, legalább a 25 százalékát. Ha valaki egy összegben letudja a kötelezettségét, jó esélye van rá, hogy a szolgáltatók elengedjék a késedelmi kamatokat, és csak az elmaradt tőkeösszeget követeljék.

Az adósságkezelési programban részt vevőknek legfeljebb egy évig lakásfenntartási támogatás is jár, amelynek a szociális törvény szerinti legkisebb összege havi 2500 forint. A szociális törvény egy főre 35, kettőre 45, háromra 55, négyre 65 s minden további családtagra plusz 5 négyzetméteres szükséges lakásméretet ismer el, s ha a segélyt igénylők ennél nagyobb lakásban élnek, a családsegítők közreműködnek egy esetleges lakáscserében is. Az önkormányzati lakásban lakókat egyébként csak az önkormányzat lakoltathatja ki, a szolgáltató cégek nem, hiszen a lakás nem az adósok tulajdona.

Kilakoltatásokról sokat beszélnek, de ilyen csak ritkán fordul elő - mondta Kubik Ilona, a nyíregyházi családsegítő központ vezetője. A szabolcsi fővárosban például az elmúlt négy év alatt mindössze három családot tett az utcára az önkormányzat, egyiküket 2 millió forintos vízdíj felhalmozása miatt. Adósságkezelésben ugyanakkor egy év alatt 360 ember kapott segítséget Nyíregyházán, összesen körülbelül 30 millió forintos hátralékra. Az adósságkezelési módszer bevezetésében a fővárosban az élen járó Kőbányán 150 család volt ilyen szerencsés, de most is negyven háztartásban várnak a végrehajtóra. Budapest 23 kerületéből máig öt nem csatlakozott a szabályozott adósságkezelési programhoz. "A kilakoltatás ellen nem annak az elhalasztásával, hanem az oda vezető okok felszámolásával kell küzdeni" - magyarázta távolmaradásukat Dercze Tamás, Újpest polgármestere. A polgármester ugyanakkor elgondolkodtatónak tartja, hogy a IV. kerületben 2004 elejére felhalmozódott 100 millió forintnyi önkormányzati lakbérhátralék 80 százalékát egy csapásra kifizették az adósok az önkormányzat kilakoltatási fenyegetéssel megspékelt felszólítására.

GYENIS ÁGNES

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Kormányátalakítást hozhat a Fidesz EP-listája

Kormányátalakítást hozhat a Fidesz EP-listája

Hadházy: Ez már nem egy korrekt rendszer, de az lesz, tudjuk, mit kell tennünk

Hadházy: Ez már nem egy korrekt rendszer, de az lesz, tudjuk, mit kell tennünk

Harmincezer ember nyelvvizsgadíját fizette vissza az állam

Harmincezer ember nyelvvizsgadíját fizette vissza az állam

Kósa Lajos mindeközben parfümöket szimatolgat Bécsben

Kósa Lajos mindeközben parfümöket szimatolgat Bécsben

15 millió forint körül startol a 300 lóerős apró Audi SQ2

15 millió forint körül startol a 300 lóerős apró Audi SQ2

Vadai zokogott a tévészékház előtt, Hadházy még nem tudja, hogy alakul az este

Vadai zokogott a tévészékház előtt, Hadházy még nem tudja, hogy alakul az este