A magyar tőketulajdonosok ritkán élnek a nagypénzű magánbanki ügyfeleknek választékbővítésként kínált kockázatosabb befektetési formákban rejlő lehetőségekkel.

A magyar bankok évek óta kínálják kockázatot vállalni kész befektetőknek, hogy megvásárolják nekik részvényalapok jegyeit vagy közvetlenül részvényeket - akár külföldön is. Hazardőr kedvű befektetők magyar bankok közvetítésével jutottak már a Nokia, a Microsoft vagy akár kínai cégek részvényeihez is. A tavalyi év megmutatta, hogy sérülékeny a forint árfolyama, ezért a magas hazai kamatszint ellenére jó néhányan döntöttek újra devizamegtakarítás mellett. Az így elérhető egy-két százalékos kamattal összevetve már vonzó a szerencsés esetben akár 6-8 százalékos dollár- vagy euróhozam, ami persze nem betétként való pénzelhelyezéssel érhető el. Ezért (és a nyugati tőzsdei kínálat gazdagabb választéka miatt) a magyar bankok egyike-másika devizában már többféle befektetési lehetőséget tár befektetni kívánó ügyfelei elé, mint forintban. Persze a külföldi bankcsoportokhoz tartozó magyar pénzintézeteknek sokszor egyszerűbb az ügyfél pénzét "hozzácsapni" egy már máshol bevezetett jó nevű alaphoz, megszabadulva az innováció és a házon belüli portfóliókezelés költségeitől és kockázataitól.

A legszélesebb befektetési "étlapról" a magánbanki ügyfelek válogathatnak. E kategóriába a Raiffeisen Bank Rt.-nél például legalább 15, az ING Bank Rt.-nél 25, a Citibank Rt.-nél 30, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-nél (MKB) 50 millió forint elhelyezésével kerülhet egy magánszemély. Ha vagyonkezelési szerződést kötnek vele, melyben a vagyonkezelő az ügyféllel közösen lefektetett irányelvek alapján bármikor módosíthatja a választott befektetéseket, 0,8 és 2 százalék közötti díj (olykor sikerdíj is) illeti a kezelőt, míg ha az ügyfél folyamatosan részt vesz a befektetési döntésekben, többnyire 0,2 és 5 százalék közötti eladási jutalék a bank bevétele.

Nem a saját nevében köt szerződést deviza-vagyonkezelésre az MKB, hanem anyabankjának, a Bayern LB-nek a svájci leányvállalatára bízza ezt. A svájciak nemzetközi befektetési alapok kombinációiba fektetik az ügyfelek devizáját. Ezeket a befektetéseket időről időre felülvizsgálják, és az elért teljesítmény függvényében átalakítják a szerkezetüket. A megkérdezett hazai pénzintézetekre is jellemző, hogy 4-8 különböző kockázati szintű, úgynevezett modellportfóliót állítanak össze a hagyományosnak tekinthető pénzpiaci alap, kötvény vagy kötvényalap, illetve részvényalap hármas kombinációjából, a Raiffeisen és az MKB ebbe még az ingatlanalapját is beleilleszti.

Devizát befektetni szándékozók részére luxemburgi testvércégének az alapjait is árulja az MKB, ezek közt megjelennek Magyarországon még nem létező típusok is. Ilyen például a "Convertible bonds fund", amely részvénnyé átváltoztatható kötvényeket vásárol. Ezek a kötvények általában alcsony kamatot fizetnek, de előre fixált időszak alatt és előre rögzített árfolyamon részvényre cserélhetők, amivel - ha a részvényárfolyam kedvező alakulása esetén ez megéri - jelentős árfolyamnyereség zsebelhető be. Az alapok hozamát persze mindig apasztja az alapkezelési díj.

A magasabb hozamot keresőknek kínált, de mégsem túl kockázatos lehetőség a vállalati kötvények vásárlása, ahol a visszafizetésre az adott cég vállal garanciát. Forintban a leggyakrabban a Mol és az FHB által kibocsátott, az állampapírok hozamát 0,5-1 százalékkal meghaladó fix kamatozású kötvényt vásárolják, vagy az Általános Értékforgalmi Bank Rt. háromhavonta meghatározott, a magyar bankközi kamatot, a 3 havi bubort évi 1,8 százalékos prémiummal megfejelő kötvényét. Devizában például az euróban jegyzett Siemens-kötvényt vagy a problémákkal küzdő autóipari óriások, a Ford vagy a General Motors dollárban megvásárolható kötvényeit veszik magyar ügyfelek is - e papírok 4 százalék körüli éves kamatot fizetnek, euróban vagy dollárban.

A fejlődő országok gazdaságában bízók vásárolhatnak magyar bankok közvetítésével is argentin vagy török államkötvényt, amelyek a közelmúlt krízisei nyomán akár 10 százalék kamatot is ígérnek dollárban. E befektetéseknél természetesen a cég vagy akár az állam csődjének kockázatát is viselnie kell a pénztulajdonos ügyfélnek. 1998-ban például az orosz állam nem volt képes visszafizetni felvett hiteleit, komoly veszteséget okozva a kötvényeibe fektetőknek.

A kisebb kockázatú lehetőségek között talán legérdekesebb típusok a tőkegarantált kötvények és a "Market Linked Deposit"-ok, azaz piaci indexált lekötött betétek. Ezek határozott futamidőre, betétnél 2 héttől 12 hónapig, kötvénynél 2-6 évre szólnak. Tulajdonképpen a befektetett összeg kamatát teszik kockára ilyenkor az ügyfelek, így forintbefektetésnél egy év alatt, dollárbefektetésnél öt év alatt körülbelül 10 százalék lehet a maximális bukás. Az elérhető extrahozam általában éves szinten 3-7 százalék, ami devizabefektetéseknél jelentős előny a sima kamathoz képest. A hozamtöbblet mögött az áll, hogy a befektetést átvevő bankok a pénzen tőzsdei határidős ügyletet kötnek. Ennek keretében az nyer, aki eltalálja valamilyen tőkepiaci instrumentum (tőzsdei mutató, árfolyam) jövőbeli mozgását (emelkedés, csökkenés vagy változatlanság). A lehetőségek szinte végtelenek, a legjellemzőbbek a világ vezető tőzsdeindexeire, illetve devizaárfolyamokra vonatkozó spekulációk. Ilyet végez több magyar tőkegarantált befektetési alap, például a K&H fix plusz is, vagy a Citibank Jövedelem plusz nevű alapja.

A tőke visszafizetését azért garantálhatják a bankok, mert nem egyszerűen részvénykosarat, indexet vagy devizát vásárolnak az ilyen szerződések keretében, adott áron, későbbi határidőre, hanem ezekre vonatkozó opciót - vételi vagy eladási jogot, előre rögzített áron -, ami kötelezettséget nem jelent az ügylet megvalósítására. A joggal akkor él a jogosult, ha ez a lejáratkor kedvező a számára, például az aktuális piaci árnál olcsóbban vásárolhat (drágábban adhat el) az opciós szerződés alapján. Efféle szerződésekkel - és az opciós szerződéssel elérhető árkülönbözetre vonatkozó úgynevezett derivatívákkal - széleskörűen kereskednek a világ tőzsdéin. Becslések alapján ma nagyobb volumenben kötnek derivatív ügyleteket, mint amekkora a hozzájuk tartozó alaptermékek forgalma. A bankok konstrukcióiban megjelenhet maximum hozam is, azaz ha például egy "megjátszott" tőzsdeindex a futamidő alatt a vártnál is jobban teljesít, a nyereség akkor is limitált. Ilyen esetben a többletet nem a bank "nyúlja le", hanem olcsóbban vesz opciót, amennyiben limitet építenek be - ezzel persze a vevő lemond a limitet meghaladó nyereségről. Miután csak a befektetett tőke kamathozamát fordítják opcióvásárlásra - hiszen az alapösszeg visszafizetését minden körülmények között vállalták -, az alaptermék 20-30 százalékos emelkedése is csupán a már említett éves 3-7 százalék többletjövedelmet hozza. Az ING curacaói fiókjának kezelése alatt álló Continous Click nevű alap a tőkegaranciát mindig kiterjeszti a tőkén felül arra az előző hónapban elért hozamra is, amelyet egy vegyes (kötvény-részvény) alap termelt.

Még érdekesebb az a konstrukció, amely révén egy piaci változó, jellemzően devizaárfolyam stabilitásából profitálhat a befektető. Az induláskori állapothoz képest a termék forgalmazója ingadozási sávot határoz meg, és a maximális hozam akkor jár, ha a futamidő alatt végig ezen belül tartózkodik az árfolyam. Az ügylet lényegét jelentő kikötés lehet úgynevezett kétkimeneteles, azaz vagy végig bent marad vagy nem marad bent a deviza a sávban (ami a jelenlegi értéktől föl- és lefelé nem feltétlenül ugyanannyival tér el), s ha kilép, semmit sem kap a befektető, de lehetséges a sávon belül eltöltött napok száma alapján hozamot fizető megoldás is. A Citibank aktuális ajánlata például a következő három hónapban a lekötéskori EUR/HUF árfolyamhoz képest -3, +7 forintos sávot állapít meg, és a maximálisan elérhető hozam éves szinten 16,5 százalék. Ezek a befektetési "termékek" a magyar gyakorlatban többnyire forintalapúak, futamidejük egy éven belüli és az elérhető teljes hozam az első konstrukcióban 8-10, a másodikban 2-5 százalékkal haladhatja meg az állampapírét. Ilyesmit legnagyobb számban és legtöbb változatban a Citibank kínál, de a Raiffeisen is ajánl néhányat.

A világ tőkepiacain a legnagyobb kockázatot felvállaló befektetési alapok a hedge fundok. Nevük fedezeti alapot jelent, amiből arra következtethetnénk, hogy a kockázat minimalizálására törekszenek, ám a valóság épp az ellenkezője. Tavaly januárban, amikor a forint árfolyamát az első támadás érte, elsősorban ezek az alapok voltak azok, amelyek két nap alatt több mint 5 milliárd euró eladásával megpróbálták a Magyar Nemzeti Bankot árfolyam-politikájának megváltoztatására bírni - sikertelenül. Ezek az alapok általában szakosodnak (például kelet-európai devizákra), és agresszív befektetési politikával kiemelkedő hozamra törnek - vállalva, hogy akár 10-30 százalékot is bukhatnak. A Citibank a hedge fundok közül a Pioneer Alternative Investments által kezelt és a Lehman Brothers által kibocsátott Allweather alap jegyeit árulja, míg az ING a már említett curacaói fiók alapjait kínálja. Az MKB-nál a Needham Groth Fund, az ARE Absolute Return Europe és a Momentum Allweather befektetési jegyei tartoznak a hedge fund kategóriába.

A kereskedelmi bankok szívesen adnak el bonyolult terméket. Az igazán kockázatos befektetésektől azonban - ahol akár a kockára tett tőkénél többet is lehet veszíteni - kimondottan óvják ügyfeleiket: a határidős vagy opciós devizaügyletekre, külföldi tőzsdei arany-, olaj-, netán szójaspekulációkra vágyóknak erre szakosodott brókercégeket kell megbízniuk.

SZÁNTÓ ANDRÁS

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Magyar „boszorkány” ölhetett Ausztriában

Magyar „boszorkány” ölhetett Ausztriában

Megvan a demencia ellenszere? A tudósok szerint már napi egy pohár narancslé csodákat tehet az aggyal

Megvan a demencia ellenszere? A tudósok szerint már napi egy pohár narancslé csodákat tehet az aggyal

Elmarad Curtis nagykoncertje

Elmarad Curtis nagykoncertje

A párizsi tüntetők tíz százalékát vették őrizetbe a rendőrök

A párizsi tüntetők tíz százalékát vették őrizetbe a rendőrök

Ezer fülesbagoly szállta meg Túrkevét

Ezer fülesbagoly szállta meg Túrkevét

„A főnöknek az a dolga, hogy lehetőségeket teremtsen”

„A főnöknek az a dolga, hogy lehetőségeket teremtsen”