Elődei többéves mulasztását pótolná a Gyurcsány-kormány, ha e hetiülésén - megfelelve a piaci várakozásoknak - döntene az Antenna Hungária privatizációjáról.

Új árfolyamcsúcsot értek el múlt csütörtökön az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt. (AH) részvényei a Budapesti Értéktőzsdén 3860 forintos záró értékükkel. Igaz, az azt követő általános tőzsdei korrekció az AH-papírokat sem kímélte, hétfői 3820 forintos záróáruk azonban még mindig 76 százalékkal volt magasabb az év elejinél, miközben a BUX hétfőn "csak" 36 százalékos pluszban volt. Az AH-papírok szárnyalása fél éve kezdte meghaladni a BUX-ét, akkor terjedt el - ki tudja, hányadszor -, hogy a kormány "hamarosan" dönt a műsorszóróban lévő 73,71 százaléknyi részesedésének értékesítéséről. Eközben az AH vezetősége közölte, túlad a cégnek éveken át csak veszteséget okozó 12 százaléknyi Vodafone-részvénycsomagon, ami vonzóbbá teheti a műsorszórót a nagybefektetők számára.

A kormánydöntés ugyan ezúttal is fél évet késett, a legjobb esetben is csak e héten várható, immár a két hete beiktatott Gyurcsány-kabinet jóvoltából. Ám a mobilpakett eladásáról már szeptember végén határozat született, a részesedést az AH a Vodafone brit anyacégének, a Vodafone International Holdings B.V.-nek adja el, legkésőbb 2004. december 31-éig, nyilvánosságra nem hozott árfolyamon. E megegyezés azért adott további lökést az AH-árfolyamnak, mert az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) távozófélben lévő vezérigazgatója, Kamarás Miklós kilátásba helyezte, hogy a mobilcsomag vételárából - amit elemzők 20 milliárd forint körülire taksálnak - az ÁPV az ezerforintos névértéket közelítő osztalékelőleget kíván kihasíttatni valamennyi tulajdonosnak.

Bármikor születik is meg a kormánydöntés az AH magánosításáról, annak tartalma ezúttal előre borítékolható. A gazdasági kabinet ugyanis szeptember végén úgy foglalt állást, hogy az ÁPV pályázaton kiválasztott befektetőnek (vagy befektetőknek), s ne a tőzsdén keresztül értékesítse műsorszórórészvényeit. Eddig öt külföldi, a műsorszórásban és a távközlési infrastruktúrában terjeszkedni kívánó szakmai befektető - a francia Télédiffusion de France, a portugál Portugal Telecom, a spanyol Retevisión, az olasz Telespazio, a cseh Ceské Radiokomunikace -, valamint a kockázatitőke-befektető Advent International jelezte érdeklődését.

"Rendkívül tőkeigényes a telekommunikációs szektor, például a földfelszíni digitális rendszer kiépítéséhez több tízmilliárd forintnyi fejlesztésre és beruházásra van szükség. De nemcsak az fontos, hogy az új tulajdonos ezeket a forrásokat előteremtse, hanem hogy legyen tapasztalata a pénzek elköltésében is, azaz elsősorban a digitális televíziózásban" - fogalmazta meg a HVG-nek az AH igényeit László Géza vezérigazgató. Az AH ugyanis elsősorban amiatt lehet vonzó a befektetők számára, hogy az országos televízió- és rádió-műsorszórásban és -szétosztásban piacvezető cégként meghatározó szerepe lehet majd a jövő technológiai dobásának tekinthető digitális földi televízió- és rádióműsor-terjesztési szolgáltatásokban is. A társaság számára jelentős versenyelőnyt biztosít, hogy tornyai országszerte a digitális adók számára legkedvezőbb helyeken állnak. Miután a cég az elmúlt években technikailag felkészült a digitális sugárzásra - a Széchenyi-hegyi adóállomás már 1999 júliusában megkezdte az első hazai kísérleti adást, 2002 májusától pedig a kabhegyi adó is sugároz -, kedden hivatalosan is megindította a magyar digitális földfelszíni tévéműsorszórást, ami nagyobb műsorválasztékot, jobb minőséget és megbízható vételt tesz lehetővé a nézők számára.

Magas vételárat várnak a befutó szakmai befektető(k)től azok a tőzsdei spekulánsok, akik a gazdasági kabinet szeptember végi állásfoglalását látva bevásároltak AH-részvényekből. Például Megdet Rahimkulov, az Általános Értékforgalmi Bank Rt. elnök-vezérigazgatója, aki családi vállalkozásán keresztül csaknem 6 százalékot vett a Forrás Vagyonkezelési és Befektetési Rt.-től, amelyet alapításakor az ÁPV stafírozott ki AH-részvényekkel. Az eladó és a vevő egyszer már bevált recept szerint dolgozott: két és fél éve Zalakerámia-részvényeket vásárolt Rahimkulov az Aragótól (HVG, 2002. március 29.). Nem tudni, a tőzsdei részvényeken meggazdagodott Arago - amely most a Forrás irányító részvényese - azért adott-e el, mert fizikus-matematikus exelnöke, Leisztinger Tamás - ahogy azt a HVG-nek a nyáron előre jelezte - visszatért szakmájához (HVG, 2004. július 10.). Vagy inkább a piaci pletykának lehet-e hinni, miszerint az Arago - mint a szocialistákhoz közel állónak mondott cég - politikai nyomásra szállt ki az Antennából.

Rahimkulovék úgy okoskodnak, az állam a minél nagyobb privatizációs bevétel reményében a mostaninál is magasabb áron, részvényenként vélhetően bőven 4000 forint felett igyekszik majd túladni műsorszórópakettjén, s ezt az árat a vevő hajlandó lesz megadni. Ha egy kézbe kerül az állami AH-részvénycsomag, vagy többe úgy, hogy az új tulajdonosok részesedése egyenként nagyobb lesz 33 százaléknál, akkor a hatályos tőkepiaci törvény értelmében kötelező nyilvános vételi ajánlatot tenni a többi AH-befektetőnek. Az árajánlatnak a tulajdonszerzést megelőző 180 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagárának vagy a részesedés részvényenkénti vételárának kell lennie, attól függően, hogy melyik a magasabb. Az 5 százaléknál nagyobb részvényesek pedig az ilyenkor szokásos külön tárgyalások során még magasabbra srófolhatják az árat.

Mégsem ajánlják jó szívvel a brókerek az AH-papírok vásárlását. A cég tőkepiaci értéke - azaz a részvények darabszáma szorozva az árfolyammal - ugyanis hétfőn 45 milliárd forint volt, két és félszer több a cég saját tőkéjénél, s ilyen mértékű túlértékeltség esetén egy papírt már kockázatosnak minősítenek. Ráadásul nem kizárt, hogy a privatizáció csak jövőre zárulhat le, hiszen a kormánydöntés után még ki kell választani a privatizációs tanácsadót, amely javasolja a részvényértékesítés célszerű módját. Több hetet vehet igénybe a pályázat kiírása, az ajánlatok benyújtása, majd azok kiértékelése is. A nehéz helyzetben lévő állami költségvetés azonban már az idén pénzt szeretne látni az AH-részvényekből. Erre lehet megoldás, ha a Vodafone-részesedés - még az idén tető alá hozott - eladásából remélt bevételből a cég rendkívüli osztalékot fizetne tulajdonosainak. A mobilpakett 17,6 milliárd forintos értéken szerepel az AH könyveiben, elemzők szerint azonban ennél egy-két milliárddal magasabb árat is lehet kapni érte. Az egy részvényre elemzők által prognosztizált legalább 500, de akár ezerforintos rendkívüli osztalék gyorssegély lenne a költségvetésnek, s felhasználható lenne az államháztartási hiány csökkentésére, szemben a privatizációs bevétellel, amellyel csak az államadósság mérsékelhető.

Jogászok azonban még vitatkoznak azon, vajon kivitelezhető-e az állami furfang. Az AH alapszabálya szerint ugyanis a társaság csak akkor fizethet osztalékelőleget, ha a részvényesek vállalják annak utólagos visszafizetését, amennyiben utóbb kiderül, hogy még sincs fedezet az osztalékra. Nem egyértelmű azonban, hogy valamennyi részvényes egyenkénti beleegyezése szükséges, vagy elegendő a többségi döntés a közgyűlésen. Márpedig az AH-nak jelenleg körülbelül 5-6 ezer kisbefektetője van. Utóbbiaknak azt is illene mérlegelniük, hogy névérték körüli osztalék esetén az összeg nagyobb része után nem 20 (a jövő évtől valószínűleg már 25) százalékos, hanem 35 százalékos "büntető" adót kellene fizetni.

CSABAI KÁROLY

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Több mint 2 millió wifijelszó került ki a netre – lehet, hogy az öné is

Több mint 2 millió wifijelszó került ki a netre – lehet, hogy az öné is

Leégett a házuk, de gyerekeit még ki tudta menteni egy soroksári nő

Leégett a házuk, de gyerekeit még ki tudta menteni egy soroksári nő

Trump miatt lehet tartósan 400 forint fölött a benzinár?

Trump miatt lehet tartósan 400 forint fölött a benzinár?

Már biztos: hét öngyilkos merénylő robbantott Srí Lankán

Már biztos: hét öngyilkos merénylő robbantott Srí Lankán

Több mint 15 milliárd forintnyi vagyont foglalt le tavaly a rendőrség

Több mint 15 milliárd forintnyi vagyont foglalt le tavaly a rendőrség

Annyi bevétele lett a felcsúti akadémiának, mint egy évvel korábban a teljes NB I.-nek

Annyi bevétele lett a felcsúti akadémiának, mint egy évvel korábban a teljes NB I.-nek