Az idén berobbant devizahitelek jövő év elejére már a lakossági hitelállomány negyedét tehetik ki, s mindaddig előnyösebbek maradnak a forinthiteleknél, amíg a kettő kamata közti 10 százalék feletti különbözet nem csökken 3-4 százalékpontra.

"A hitelek 70-80 százalékát deviza-, többnyire svájcifrank- alapon veszi fel a lakosság, csupán az új lakásokra igényelnek továbbra is elsősorban forintkölcsönt" - mondta a HVG kérdésére Toman Róbert, a HVB Bank Hungary Rt. főosztályvezetője. Az általa említett november-decemberi arányok tipikusnak tekinthetők több más kereskedelmi banknál is. A külföldi anyabankkal - s emiatt bőséges devizaforrással - nem rendelkező OTP Bank Rt. talán az egyetlen hitelintézet, amelytől ügyfelei az ingatlanhitelek kétharmadát mostanában is forintalapon veszik fel. A devizakölcsönök különben mindennapossá váltak a lakosság körében. Az áruhitelek (az autóvásárlóikat kivéve) és a folyószámlakölcsönök azok, amelyek továbbra is forinthitelek maradtak, amiben elsősorban technikai okok játszanak közre.

A teljes lakossági tartozásállomány öszszetételét az idén felvett hitelek nem befolyásolják meghatározóan, de már ebben is látszik azért az eltolódás a deviza felé. Jegybanki számok szerint a háztartások teljes bankhitel-állományának 11 százalékát tették ki szeptember végén a devizában, túlnyomórészt svájci frankban felvett kölcsönök. Ha pedig a lízingcégek autóshiteleit is beleszámítják, ez az arány meghaladja a 20 százalékot. Mivel a kereskedelmi bankok szerint a devizahitelek jövőre is dominánsak maradnak, előre látható, hogy egy éven belül a lakossági hitelek több mint negyede már árfolyamkockázatot hordozó idegen pénznemben állhat fenn. Szerencsére a rendkívül ingatag devizának számító japán jenes kölcsön egyelőre nem szerepel az általános üzleti kínálatban, ezt ugyanis a bankárok nem ajánlják magyar ügyfeleiknek.

Ausztriában is hasonló arányt képviselnek a háztartások tartozásaiban a svájci frankban (kisebb mennyiségben japán jenben is) felvett devizahitelek. Az Osztrák Nemzeti Bank szerint a 2004 februárjában mért 27 százalékos arány történelmi csúcspont volt. Az ottani fejlemények azonban sajátosnak számítanak az eurózónán belül, e térségben ugyanis nem jellemző az idegen pénznemben való lakossági eladósodás. Annál jobban hódít az EU-hoz újonnan csatlakozott államok közül néhányban, elsősorban a Baltikumban. A devizahitelek részaránya a háztartások tartozásában Észtországban már a 70 százalékot közelíti, s Lettországban 60 százalékot képvisel. Lengyelország is kiemelkedik 30 százalékon felüli részesedéssel. A cseh, szlovák és szlovén lakosság viszont be van oltva devizahitel ellen - derül ki a Magyar Nemzeti Bank decemberi stabilizációs jelentésének mellékletéből. A nagy nemzeti különbségeket a tanulmány a következőképpen magyarázza: a valutatanácsot működtető balti országokban a nemzeti pénz euróárfolyama fix és növekvő hitelességű, ami ösztönzi a devizahitelek iránti keresletet. A kínálati oldalt pedig az erősíti, hogy a külföldi tulajdonú bankok olcsó és jelentős anyabanki devizaforrással rendelkeznek. Elemzői vélemény szerint ráadásul a leghamarabb a Baltikum és Szlovénia csatlakozhat az eurózónához. Márpedig a csatlakozás napjával teljesen megszűnik az euróhitelek árfolyamkockázata, és a svájci frankban felvetteké is mérséklődik. Csehországban viszont nemrég vezették be az állami lakástámogatási rendszert, amely a hazai koronára alapoz, hasonlóan Szlovákiához, ahol amúgy is 2003 óta élénkült csak meg a lakossági hitelezés, így még nem virradt fel a devizahiteleknek.

A magyarországi fejlemények leginkább a lengyel példával állíthatók párhuzamba. A lengyel jegybank ugyanis a 2000-es évek elején magas kamatkülönbözetet tartott fenn a zloty javára, s ez - az árfolyam-ingadozások ellenére - erős keresletet támasztott az alacsonyabb kamatú devizahitelek iránt. A dinamikus növekedésnek a lengyel valuta árfolyamának tavalyi hanyatlása vetett véget, 2003-ban ugyanis a zloty 17 százalékkal gyengült az euróval (és a svájci frankkal) szemben. Ez az árfolyamsokk, amely a devizahitelek elterjedtsége miatt már a lakosság széles körét érintette a zlotyban fizetendő törlesztőrészletek megugrása formájában, jó lecke volt. A lengyel hitelfelvevők később már másképpen mérlegelték a devizahitelek kockázatosságát.

A lakosságot Magyarországon is a devizahitelek felé tereli a nagy, 10 százalékot is meghaladó kamatkülönbözet, viszont még nem következett be akkora árfolyamsokk, ami elgondolkoztatta volna a hitelfelvevőket. Sőt egyelőre inkább ellenkező tapasztalatokat szereznek. A lakástámogatás év eleji szigorítását követő devizahitel-robbanás ugyanis egybeesett a forint folyamatos erősödésével, így a devizában fennálló tartozás leértékelődött, a havi törlesztőrészletek még csökkentek is. A forintkamatszint pedig csak 2004 utolsó negyedében kezdett morzsolódni. A devizakölcsön elterjedésében szerepet játszik az is, hogy a pénzintézetek nagyobb kamatrést tudnak elszámolni a folyósításán, mint például a támogatott - és a támogatás feltételeként az állam által szabályozott - forinthiteleknél, tehát érdekeltek a népszerűsítésében. Nem véletlen, hogy a fiókokban érdeklődő ügyfelek számára nem festik le különösebben félelmetesnek az árfolyamkockázatot.

A néhány évre visszanyúló forint/euró vagy forint/svájci frank árfolyamtörténet valóban cseppet sem ijesztő, a forint viszonylagos stabilitása mellett a kockázat is elfogadható mértékű. A lassú jegybanki kamatcsökkentések miatt pedig a kamatkülönbözet még jövő év első felében is biztosan lesz akkora, hogy egy jelentősebb forintgyengülés esetén is kedvezőbb marad a devizahitel havi törlesztőrészlete, mint a forintkölcsöné. A HVB számítása szerint például egy évi 2,49 százalékos kamattal és 2,5 százalékos kezelési költséggel 15 évre folyósított 5 millió forintos kölcsön esetében a devizahitel havi törlesztőrészletének nagysága egészen addig kisebb lesz egy 6,99 százalékon felvett támogatott lakáshitelénél, amíg az "euróár" nem haladja meg a 310 forintot (feltéve, hogy a svájci frank és az euró árfolyama egymáshoz képest nem mozdul). A képhez azonban hozzátartozik, hogy a kamatkülönbözet csökkenésével gyorsan veszít vonzerejéből a devizahitel. Ha a forintkamat 5 százalékra csökken, és a devizakamat 3,49 százalékra nő, már 267 forintra változik az az euróárfolyam, amely mellett még megéri devizában eladósodni. Miután a devizahiteleket többnyire három-hathavonta változó kamattal lehet felvenni, egy svájci frankos vagy eurós kamatemelkedés gyorsan átterjed a már meglévő hitelállományra is (HVG. 2004. június 19.).

A devizahitelek további térhódítása tehát két tényezőtől függ: a kamatkülönbözet alakulásától, illetve egy szélesebb adósréteget érintő forintgyengülés mértékétől. A pénzintézetek elemzői szerint 2005 vége előtt nem lehet arra számítani, hogy a jelzálogalapú forint- és devizakamatok közötti különbözet 3-4 százalék alá csökken (a fogyasztási hiteleknél még távolabbra tehető ez az időpont). Leghamarabb a támogatott (csak forintban hozzáférhető) lakáshiteleknél következhet be egy fordulat, mivel ezek kamathátránya jövő év közepére már lecsökkenhet arra a szintre, amikor - az árfolyamkockázatot is figyelembe véve - a devizaalapú hitel már nem lesz egyértelműen előnyösebb. A kamatkörnyezet tehát ma a devizahitel felvételére ösztönöz, mégis érdemes kivárni egy ideig. 2004 végére ugyanis a forint fokozatosan az árfolyamsáv erős oldalára került, ahonnan - az általános pénzpiaci várakozás szerint - már csak gyengülhet. Célszerű tehát figyelni az árfolyam alakulását, s inkább egy gyengébb forint idején eladósodni, mert így nagyobb az esély arra, hogy a törlesztés során már relatív erősödés következik be.

A devizában való eladósodás kockázatait jelenleg az is növeli, hogy a forint gyengítésének igényét - gazdaságpolitikai érdekből - hetente sugallja a kormány, így még bizonytalanabbá vált, mennyire lesz tartós a mai, 245-250 forintos euró-középárfolyam. Persze az adósság törlesztésekor a bank az ügyfélnek a középárfolyamnál magasabb áron - törlesztési árfolyamon - adja el az eurót vagy a svájci frankot. Nőtt tehát a valószínűsége annak, hogy egy széles lakossági réteget (mintegy 300 milliárd forintnyi, devizában fennálló banki adóssággal és - elemzői becslés szerint - mintegy 400-450 milliárd devizás autóshitellel a háta mögött) fájdalmas megrázkódtatás ér jövőre, amikor esni kezd a forint árfolyama.

PAPP EMÍLIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A TV2 alig engedte be az ellenzéket az EP-kampányban

A TV2 alig engedte be az ellenzéket az EP-kampányban

A fizetésképtelenség határán van a cégük - állítják békési vízművesek

A fizetésképtelenség határán van a cégük - állítják békési vízművesek

Megszólalt a MOM Sportnál elhunyt kislány anyukája

Megszólalt a MOM Sportnál elhunyt kislány anyukája

Nem igaz, hogy az EU mindenkit befogad. Nem igaz, hogy mi nem fogadunk be senkit

Nem igaz, hogy az EU mindenkit befogad. Nem igaz, hogy mi nem fogadunk be senkit

Karambol miatt torlódik a forgalom az M0-áson

Karambol miatt torlódik a forgalom az M0-áson

Felveszi EP-képviselői mandátumát Trócsányi László

Felveszi EP-képviselői mandátumát Trócsányi László