Egy hónap kellett hozzá, hogy egy költségvetési intézménynél észrevegyék: 79 millió forint hiányzik a számlájukról. Feltehetően kincstári alkalmazottak is közreműködtek abban, hogy az illetéktelenül átutalt pénz végül magánszámlán landolt.

Múlt péntek délután egy fővárosi bankfiókban csalót fogott a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). A bank egyik ügyfele korábban jelezte, hogy mobiltelefonján üzenetet kapott egy olyan átutalásról, amire ő nem is adott megbízást. A hitelintézet ezután lesben állt, s figyelte azt a szintén nála nyitott számlát, amelyre az összeget illetéktelenül átutalták, s amikor a csaló felbukkant, a banktisztviselők feltartották, amíg a rendőrök odaértek. Ilyen eset havonta előfordul - mondta a HVG érdeklődésére egy bankbiztonsági szakember.

A csalások többnyire kétlépcsősek: először megszerzik a jóhiszemű ügyfél adatait, és átutalják a számlájáról a pénzt egy másik számlára, majd - immár látszólag abszolút legálisan - felveszik a pénzt. Négy-öt évvel ezelőtt mindez sokkal egyszerűbb volt: a bűnözők lopott személyi igazolvánnyal, hamisított meghatalmazással vették fel a pénzt, a bankok pedig sajnálkoztak. Így járt például 1999-ben a Stram-Avant Kft., amelynek a CIB Banknál vezetett számláját 1,8 millió forinttal csapolták meg (HVG, 1999. május 1.). Ilyen szimpla csalásokra - esküdnek a bankbiztonságiak - ma már kevesebb a lehetőség.

Az "új módi" szerinti egyik legnagyobb visszaélésre február közepén derült fény, amikor is a BRFK feltette a világhálóra annak a férfinak a fényképét, aki még januárban csalárd módon a saját számlájára utaltatta, majd készpénzben felvette egy meg nem nevezett költségvetési intézmény 79 millió forintját. A fénykép - ahogyan ezt a HVG kiderítette - az Erste Bank Hungary Rt. gödöllői fiókjában készült, s rajta egy dús hajú, szemüveges, rövid körszakállas, feltehetően némi sminktől sápadt, bőrkabátos fiatalember látható. A férfi ebből a bankfiókból csak 44 millió forintot kapott ki, a maradék 35 milliót az OTP Bank Rt. budapesti, XVII. kerület Pesti úti fiókjában vette fel, ám ott vagy nem készült róla felvétel, vagy időközben törölték azt. A fényképpel ma már amúgy sem lehetne sokra menni, mert a csaló vélhetően alaposan elváltoztatta a külsejét. A BRFK egyelőre hallgat a bűneset részleteiről, de annyi azért kikövetkeztethető, hogy a kifosztott költségvetési intézmény csak egy hónap múlva eszmélt, s tett feljelentést, elegendő időt hagyva ezzel a tettes(ek)nek a pénz elköltésére.

Feltehetően az történt, hogy valaki személyesen vagy faxon hamis, de valósnak tűnő bizonylatokkal megbízást adott a költségvetési intézmények bankjaként funkcionáló Magyar Államkincstárnak (MÁK), hogy utaljon át 79 millió forintot egy frissen nyitott bankszámlára. "Ez azonban korántsem olyan egyszerű, a kincstári átutalásoknál ugyanis kettős kontroll működik" - hívta fel a figyelmet Kőszeghy Márk, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes szóvivője. Első körben azt ellenőrzi a kincstár, hogy a megbízáson szerepel-e az intézmény legalább két, erre feljogosított alkalmazottjának az aláírása és a szervezet pecsétje. Ám ezen túl a megbízónak azt is meg kell jelölnie, pontosan honnan, melyik költségvetési előirányzatból kéri az átutalást, mivel máshonnan fedezik a rendszeres ellátmányt, illetve az alkalmi kiadásokat. Ha például az adott előirányzatból a költségvetési intézménynek már nincs annyi pénze, amennyiről az átutalási megbízás szól, a visszaélés azonnal kiderül. Szakértők szerint ezért valószínű, hogy összejátszás történt, a csalónak belső segítője is lehetett, ám erről - arra hivatkozva, hogy ez hátráltatná a rendőrségi nyomozást - Mohos András, a MÁK elnöke a HVG megkeresésére nem nyilatkozott.

Kérdés, felelős-e a történtekért az OTP Bank és az Erste Bank, amelyek lapzártáig nem kommentálták az esetet. Az mindenesetre különös, hogy a HVG értesülései szerint a Nemzeti Nyomozó Irodához tartozó pénzmosás elleni részlegre egyiküktől sem érkezett bejelentés a két készpénzes műveletről. Igaz, ha a csaló nem magánszemélyként, hanem vállalkozóként nyitotta a számlát, kevésbé lehetett feltűnő, hogy több tízmillió forintot vett ki, bár - lévén a számla viszonylag új - jobban odafigyelhettek volna a számukra ismeretlen ügyfélre. Szakértők szerint azonban elaltathatta a két bank esetleges gyanakvását, hogy a pénz feladója a MÁK volt, mivel hozzászoktak ahhoz, hogy a kincstárban szigorú a kontroll. A HVG rendőrséghez közel álló informátora szerint a bankok gyakran jelentenek hasonló technikával elkövetett csalásokat, bár a tetthely nem a MÁK szokott lenni. Az esetek többségében a bankok kifizetik a vétlen ügyfél pénzét, sőt az is előfordult, hogy olyan gyorsan kárpótolták megrövidített kuncsaftjukat, hogy az észre sem vette az átmeneti hiányt. Olykor azonban megesik - panaszolják bankosok -, hogy a kliens is benne van a buliban, hagyja magát kirabolni, hogy aztán a bankkal téríttesse meg a kárát.

Időnként az a gyanú is felmerül, hogy a bank - szándékosan vagy gondatlanul - segít a csalóknak. Ezt feltételezve, közokirat-hamisítás miatt jelentette fel a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet illetékeseit, valamint néhai édesapja második feleségét és annak lányát Jugovic Mária, a Budapest XV. kerületi szerb kisebbségi önkormányzat képviselője. Azt állítja, hogy édesapja hozzátartozói - a takarékszövetkezet közreműködésével - kifosztották a már öntudatlan édesapa betétjét. A negyvenes éveiben járó Jugovic Mária 2003 őszén tudta csak meg a siklósi közjegyzőtől, hogy édesapja, akit gyerekkora óta halottnak hitt, 2002 szeptemberéig Kistapolcán élt. Waller Ferenc, a kisközség polgármestere, édesapja barátja mesélte el neki, hogy az idős Jugovic legális pálinkafőzésből jelentős összeget tett félre. A közjegyző 2004 tavaszán körlevelet intézett a környékbeli bankokhoz, amire márciusban a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet jelezte, hogy Jugovic Józsefnek és mostohalányának közös betétje volt. Júniusban azonban a pénzintézet helyesbítette e közlést, s azt állította, Jugovic Józsefnek nem volt számlája, s ugyanezt erősítette meg augusztusban. Októberben azonban a közjegyző ismételt kérdezősködésére új verzióval állt elő, e szerint a második feleségnek és a lányának volt közös betétje, amiről jogszerűen vették föl a pénzt. Ám érdekes módon a feleség személyiigazolvány-száma megegyezett azzal, amit márciusban a férj neve mellé írtak.

A Siklósi Rendőrkapitányság idén januárban bűncselekmény hiányában lezárta az ügyet, s e határozatot a feljelentő panaszára egyetlen nap alatt - február 16-án - jóváhagyta a Siklósi Ügyészség. Utóbbi átsiklott azon az apró mozzanaton, hogy a rendőrségi határozatban is megegyezik a Jugovic házaspár két tagjának személyiigazolvány-száma. Bognár Károlyné, a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója a HVG érdeklődésére leszögezte: a hiba az adatok számítógépre vitelekor történt, amikor tévedésből lemaradt a feleség neve mögül a "-né" szócska. Meglehet, valóban csak ennyi történt, ám az ügyfelek biztonságérzetét nem erősíti, ha azt tapasztalják: bank is, hatóság is ilyen lazán kezeli azonosító adataikat.

GYENIS ÁGNES

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Végrehajtás a Hell gyártójával szemben? Reagált a cég

Végrehajtás a Hell gyártójával szemben? Reagált a cég

Az MSZP listavezetője nem megy Brüsszelbe

Az MSZP listavezetője nem megy Brüsszelbe

Ez történt: megmérték, és vannak mobilok, melyek 10x annyira sugároznak, mint a többi

Ez történt: megmérték, és vannak mobilok, melyek 10x annyira sugároznak, mint a többi

Csak okosan: teszten a pénztárcabarát új Skoda Fabia

Csak okosan: teszten a pénztárcabarát új Skoda Fabia

„A homoszexualitás nem betegség” – egy német miniszter felvette a harcot a „kigyógyító” terápiák ellen

„A homoszexualitás nem betegség” – egy német miniszter felvette a harcot a „kigyógyító” terápiák ellen

Milliárdos csalás gyanújával kapcsoltak le egy amerikai üzletembert Moszkvában

Milliárdos csalás gyanújával kapcsoltak le egy amerikai üzletembert Moszkvában