Az eddigi legsúlyosabb büntetésként tavalyi nettó jövedelmük felére bírságolta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Háromkő Takarékszövetkezet volt ügyvezetőit.

Kétségeit osztotta meg a salgótarjáni Háromkő Takarékszövetkezet 2004. szeptember 3-ai taggyűlésén az egyik felszólaló a tekintetben, vajon egyik napról a másikra alakult-e ki a 369 millió forintos jegyzett tőkéjű Háromkő 838 millió forintos vesztesége, vagy ezt meg lehetett volna állapítani a korábbi jelentésekből, beszámolókból. Emiatt a szövetkezeti tag felvetette a Háromkő, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) felelősségét, mondván, utóbbi kettőnek a Háromkő havi gyakorisággal jelent. "2004 tavaszán derült fény a veszteségre, ezt követően azonnal 800 millió forintos visszatérítendő támogatásról döntöttünk, amely rendezi a Háromkő tőkehelyzetét, biztosítja folyamatos fizetőképességét" - replikázott az OTIVA jogásza, Petrovai György.

Két hónappal később az OTIVA büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes(ek) ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. További négy hónapot kellett azonban várni arra, hogy a PSZÁF "a pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások súlyos megsértése" miatt ez év március 7-én meghozott, de csak április 1-jén közzétett határozatában 2004. évi nettó jövedelmük felére bírságolja a Háromkő két korábbi ügyvezetőjét, Fürjész Lászlót és Szarvasné Vincze Katalint. A felügyelet egyúttal kötelezte a Háromkőt, képezzen a kockázatvállalás mértékének megfelelő nagyságú tartalékokat, valamint felszólította, hogy a jövőben mindenkor feleljen meg a fizetőképességi mutató mértékére és a kockázatvállalásra vonatkozó jogszabályoknak, s ne legyen hiányos az adatszolgáltatása a felügyelet felé. A PSZÁF által kirótt pénzbüntetés a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (hpt) alapján egy takarékszövetkezeti vezetőre kiszabható maximum (a minimum az előző évi nettó jövedelem egytizede lehet), ennyire eddig még senkit sem büntettek.

HVG
Kérdés, miért csak most csapott le a felügyelet, hiszen a Háromkő vitatott működése és ügyvezetőinek szerepe már évek óta beszédtéma volt Salgótarjánban. Ráadásul 2000-2003 között maga a PSZÁF is már többször talált hiányosságokat a pénzintézetnél. Mindig ugyanaz volt a diagnózis: baj van a kockázatvállalással, a hitelek minősítésével és a felügyelet felé történő adatszolgáltatással. A Háromkő szinte 1999. októberi megalakulásától kezdve anélkül nyújtott hiteleket, hogy azok mögé céltartalékot képzett volna, amely az adós nemfizetése esetén fedezte volna a takarékszövetkezet hitelezési veszteségét. Mindezek ellenére a PSZÁF csak egyszer bírságolta meg a Háromkőt, 2001 őszén 200 ezer forintra, a többi esetben megelégedett azzal, hogy ismételten felszólította a szabálytalanságok megszüntetésére. Amikor pedig az OTIVA először, 2000 júliusában 70 millió forinttal kisegítette a Háromkőt, hogy annak meggyengült tőkehelyzetén javítson, és feltöltődjön kockázati céltartaléka, a takarékszövetkezet 2001-2002-ben "hálából" - mint az a cégbíróságon fellelhető éves beszámolóiból kiderül - úgy növelte többszörösére hitelállományát, hogy egyetlen fillért sem tett félre az esetleges hitelezési veszteségeire.

2. rész (Oldaltörés)

A PSZÁF-OTIVA-kettős azonban tanulhatott volna a múltból. Hiszen a Háromkő csak ott folytatta, ahol egyik jogelődje abbahagyta. A Háromkőt alapító három Nógrád megyei takarékszövetkezet - a Héhalom és Vidéke, a Kálló és Vidéke és a salgótarjáni Karancs Vidéke - közül ugyanis utóbbihoz 1999 júliusában állítólag azért rendelt ki felügyeleti biztost és helyszíni ellenőrt a PSZÁF-jogelőd Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, s fosztotta meg az addig tevékenykedő két ügyvezetőt aláírási jogától, amiért most a PSZÁF megbírságolta a Háromkő vezetőit: a Karancs Vidéke nem képzett céltartalékot a kockázatos, nem vagy csak részben megtérülő hitelei mögé (HVG, 1999. augusztus 21.). A hírek szerint a rizikós kölcsönök egy részét a karancsiak a saját dolgozóiknak nyújtották, ahogy állítólag a Háromkő is tette. Az is hasonlóság, hogy a Háromkő jogelődjének megrendült tőkehelyzetén is az OTIVA próbált 20 millió forintos gyorssegéllyel javítani - szintén sikertelenül.

Hogy hasonló szabálytalanság az újsütetű Háromkőnél ne forduljon elő, a takarékszövetkezetek atyja, a Takarékbank Rt. a pénzintézet irányítását Nógrád megyei igazgatójára, Fürjész Lászlóra bízta. Ám tovább folyt a nyakló nélküli hitelezés. Céltartalékok híján azonban egyre gyűltek a kétes követelések, s hogy azok ne temessék maguk alá a pénzintézetet - s azzal együtt a vezetőséget -, Fürjészék mentő ötlettel rukkoltak ki: a fizetésképtelenség határán egyensúlyozó cégekbe tőkeerős vállalkozásokat kell tulajdonostársként bevonni, azzal a feltétellel, hogy azok átvállalják a hiteltartozást a takarékszövetkezet felé, s a törlesztésért céges, illetve személyes vagyonukkal felelnek. A Háromkő 2000-ben például egy papír csomagolóeszközöket gyártó vállalkozónak felmondta a hitelét, miután nem törlesztett határidőre, majd a Fürjészhez közel álló személyek által tulajdonolt Bianco-Nord Befektetési Kft. a Háromkő hiteléből megvásárolta a vállalkozás mintegy 60 millió forintot érő vagyonát. Hasonló lett volna a recept a Háromkő felé nyakig eladósodott Új Május 1. Mezőgazdasági Szövetkezetnél is, ám a baleknak kiszemelt kápolnásnyéki Mag-Ker Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. végül megneszelte a turpisságot, s mégsem vállalta át az Új Május 1. adósságát, így a Fürjész házi ügyvédje által alapított Páltelek Kft. nem tudta rátenni a kezét a Háromkő hiteléből a szövetkezet vagyonára (HVG, 2004. március 13.).

Mindezek felderítéséhez egyébként a PSZÁF is közel járt, hiszen 2001-ben egy utóellenőrzés során azt állapította meg, hogy a Háromkő 2000-ben három esetben összesen 92,9 millió forinttal több hitelt nyújtott, mint amennyit a hpt szerint adhatott volna: ebből a Pálteleknek 87,5 millióval, a Biancónak 946 ezerrel. Mivel azonban a Háromkő még 2001-ben igazolta a felügyelet felé, hogy megszüntette a hiteltúllépést, a PSZÁF nem vizsgálódott tovább. Sőt még ilyen előzmények után is engedélyezte 2002 júniusában - a Magyar Nemzeti Bank véleményének kikérése után -, hogy a Háromkő kezességet és bankgaranciát vállalhasson, illetve követeléseket vásárolhasson.

A bilit a felügyelet tavaly februári vizsgálata borította ki, amely feltárta, hogy a pénzintézet belső szabályzatai, fizetőképességi mutatói még mindig nem jogszerűek, miközben kockázatvállalásai sem szabályosak, és előírta, hogy értékvesztést számoljon el hitelei után. A hiányosságok pótlására a PSZÁF 2004. július 31-éig adott határidőt. Ennek lejárta előtt három nappal Fürjész László a takarékszövetkezet igazgatótanácsának és felügyelőbizottságának közös ülésén kérte munkaviszonya megszüntetését, miután elismerte "a hitelezési gyakorlat és a költséggazdálkodás során feltárt hiányosságokat".

CSABAI KÁROLY

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Pénzügyek

Hazárdnak rendületlenül

"Nincs veszélyben a Nyírségi Takarékszövetkezet betéteseinek 4,3 milliárd forintja" - jelentette ki a HVG-nek Tóth...

Százezrek tüntetnek Hongkongban, a szomszédos Sencsenben pedig gyakorlatoznak a katonák

Százezrek tüntetnek Hongkongban, a szomszédos Sencsenben pedig gyakorlatoznak a katonák

Európát megcsapja a marihuána füstje, de a magyarok legfeljebb átvitt értelemben fognak szívni

Európát megcsapja a marihuána füstje, de a magyarok legfeljebb átvitt értelemben fognak szívni

Felbukkant egy újabb e-roller kölcsönző Budapesten

Felbukkant egy újabb e-roller kölcsönző Budapesten

Kiirtotta családját egy orosz tizenéves

Kiirtotta családját egy orosz tizenéves

20 milliós lopott Audit kapcsoltak le Röszkénél

20 milliós lopott Audit kapcsoltak le Röszkénél

Az északírek többsége támogatná a tartalékmegoldást

Az északírek többsége támogatná a tartalékmegoldást