Nem kurtította meg különösebben a hitelintézetek máig impozáns nyereségét a banki különadó. Az államkasszába pedig a vártnál kevesebb folyt be belőle.

Augusztus végéig 17,2 milliárd forintot, azaz még a felét sem fizették be a bankok az őket egyedülállóan sújtó különadónak, amit az idei költségvetésben egész évre 37,8 milliárd forintosra lőttek be. Igaz - biztathatják magukat kormányzati berkekben -, a nyereségtermelés szempontjából a bankvilágban általában a második félév az erősebb. Ámbár a magyarországi bankok 2005 első felében még így is kiugróan nyereségesek voltak: 191 milliárd forintos együttes adózatlan eredményük közel 30 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál.

A bankoknak és egyes pénzügyi vállalkozásoknak - például faktor- és lízingcégeknek, elszámolóházaknak, vagyonkezelőknek - az idén és jövőre kell különadót fizetniük. A speciális adóterhet a kormány arra hivatkozva indítványozta tavaly ősszel, hogy e szektor igazán visszaadhatna valamit abból az extraprofitból, amit korábban kaszált az állam által támogatott, kedvezményes lakáshitelezésből (HVG, 2004. szeptember 25.). Az extrasarc oroszlánrészét, több mint 90 százalékát a tíz legnagyobb bank állja, s ennek is megközelítőleg a felét az OTP Bank Rt. Nem véletlen, hogy elsősorban az utóbbi vezetője, Csányi Sándor lobbizta ki a kabinetnél, hogy választani lehessen: a különadót a kamatkülönbözet (azaz a kapott és a fizetett kamatok közötti különbség) 6 százalékával vagy az adózás előtti eredmény 8 százalékával róhatják le az érintettek. A kamatkülönbözetre azoknak a hitelintézeteknek éri meg adózni, amelyek főképpen különféle jutalékaikból élnek.

Jóllehet a nagybankoknak - különösen pedig a jelzálogintézeteknek - többnyire előnyösebb az eredeti elképzelés alapján, vagyis az eredményük terhére különadózni, az OTP Bankon kívül másoknak is jól jön a döntési szabadság. Az interneten közzétett féléves banki jelentésekből kiolvasható, hogy a nagybankok közül az Általános Értékforgalmi Bank Rt.-nek vagy a HVB Bank Rt.-nek, a kicsik közül pedig például a Commerzbanknak vagy a Deutsche Banknak érhette meg a kamatkülönbözetet választani. Ha egyébként valamennyi bank a kamatnyeresége után adózott volna, akkor 18,5 milliárd, ha mindegyik az adózatlan eredménye után, 17,3 milliárd forint folyt volna be.

HVG
A bankok nyeresége 2005 első felében jóval lassabban nőtt ugyan, mint egy évvel korábban, amikor 40 százalék fölötti volt a gyarapodás, mégis túlzás lenne azt állítani, hogy a bankadót sínylették volna meg. Eredményeiket érzékenyebben érintik a támogatott lakáshitelezési rendszer változásai vagy a jegybanki kamatvágások. A többletadót ugyanis - noha ezt az erős versennyel takarózva tagadják - javarészt áthárítják ügyfeleikre. Teszik ezt részben tarifáik emelésével, amit 2005 elején többen megejtettek, de az OTP Bank például október 1-jén is drágított (HVG, 2005. október 8.). Hitelkamataikat pedig késleltetve csökkentik, így a kamatrésüket még mindig magasan, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által közzétett féléves banki helyzetkép szerint 4 százalék közelében tartják. Ugyanakkor Hortay Tamás, a Raiffeisen Bank Rt. osztályvezetője szerint a magyar bankok külföldi tulajdonosai kevésbé toleránsak, mint a kliensek: ha egy banknak a kamatadó miatt egy-két milliárd forinttal kevesebb marad a kasszájában, azt a részvényesek a dolgozók gyengébb teljesítményének tudják majd be.

HVG
Törvénytelen a különadóról szóló törvény: üti a társaságiadó-törvényt és az uniós normákat - vetette fel a HVG-nek több könyvszakértő. A legalább 20 százalékban tulajdonolt leányvállalatoktól származó osztalék az Európai Unió országaiban adómentes. Magyarországon viszont, ha egy bank adózatlan eredménye 8 százalékát befizeti különadó gyanánt, az utóbbi alapjából nem vonhatja le ugyanazokat a tételeket - így például az ominózus osztalékokat -, mint a 16 százalékos társasági adóéból. Így a különadó az eredmény amúgy adómentes elemeit is sújtja. Az osztalékok és egyéb, az adóalapot módosító tényezők a legtöbb bank adózását befolyásolják, s meglehetősen kaotikussá teszik a tényleges adóterhek alapján kialakuló képet. Egy nem a nyilvánosságnak szánt bankközi adatbázisból kiderül: míg a különadót az eredményük alapján teljesítők közül a K&H Bank Rt., a Raiffeisen Bank Rt., az Inter-Európa Bank Rt. vagy a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. a társasági adóval együtt nagyjából 16+8, vagyis 24 százalékos adót fizet, a Budapest Bank Rt. 17, a CIB Bank Rt. 18, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 14, a BNP viszont 31 százaléknyit. A kamatnyereségük rovására különadózók közül a Commerzbank és a Deutsche Bank nagyjából az eredmény 16 százalékát adózza le, az ÁÉB vagy a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. viszont csak 10 százalék körülit.

A különadókódex más tekintetben is szigorúbb a társasági adónál. Az extraadót az első három negyedévben az adott negyedévet követő hónap huszadikáig kell befizetni, a negyedik negyedévet azonban már december 20-áig meg kell saccolni, s addigra az egész évre szóló összeget átutalni. Ha egy bank alulbecsüli kötelezettségét - márpedig épp az utolsó negyedév szokta a legnagyobb meglepetéseket okozni -, a különbséget utóbb 20 százalékos mulasztási bírsággal megtoldva kell pótolni. Ehhez képest a társasági adónál az adózók december 20-án 10 százaléknyit még büntetlenül tévedhetnek - magyarázta az eltérést a HVG érdeklődésére Demetrovics Gergely, a KPMG szakértő cég menedzsere.

Noha Európában, Belorussziát kivéve, csak Magyarországon rónak ki banki különadót, az EU eddig nem kifogásolta azt, igaz, emiatt még senki sem tett panaszt - tájékoztatta a HVG-t Márkus Csaba, a Deloitte könyvvizsgáló cég szakértője. Ami késik, nem múlik - intenek más szakemberek. Olyan alapon ugyanis nem lehet extraadóval büntetni egy szektort, hogy az különösen nyereséges, az unióban legfeljebb arra akad példa (például Dániában az olajipar esetében), hogy monopolhelyzetben lévő szektor nyereségét fölözi le az állam külön sarccal. Ha a mindenkori magyar kormány netán vérszemet kapna a biztosan évi néhány tízmilliárd forintot hozó banki különadótól, s meghosszabbíttatná a 2007. január 1-jén hatályát vesztő törvényt, feltehetően az uniós hatóságok sem ülnének tétlenül.

GYENIS ÁGNES

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Járványügyi vizsgálat indult az orfűi megbetegedések miatt

Járványügyi vizsgálat indult az orfűi megbetegedések miatt

Lecsapott a vihar az országra

Lecsapott a vihar az országra

Már harmadik éve hízik az egyik legfontosabb grönlandi gleccser

Már harmadik éve hízik az egyik legfontosabb grönlandi gleccser

Boris Johnson: Október 31-ig összejöhet a Brexit

Boris Johnson: Október 31-ig összejöhet a Brexit

A CineFesten debütál a Folyékony arany, Almási Tamás tokai aszúról készült filmje

A CineFesten debütál a Folyékony arany, Almási Tamás tokai aszúról készült filmje

Eltűnt két kenguru Budán

Eltűnt két kenguru Budán