Az állampapír-kamatfelárak ellenére az olajból és feldolgozóipari exportból meggazdagodott országok több száz milliárd dolláros alapjai egyelőre elkerülték Magyarországot, s az itteni cégekben is csak hébe-hóba fektettek be.

HVG
A norvég jegybank, a Norges Bank tavaly augusztusig megvált a 2006 végén még 2,25 százaléknyi Zwack-részvényeitől. Erre abból lehet következtetni, hogy nem jelentkezett a 2007 augusztusától felvehető előző évi osztalékáért. Márpedig utóbbinak a névértékkel megegyező, azaz 100 százalékos mértéke meghaladta a korábbi évekét, amelyeket az északiak annak rendje és módja szerint fel is vettek. Így nem tűnik valószínűnek, hogy az osztalék felvételére rendelkezésre álló ötéves időszakon belül még felbukkanjanak. Még következtetni sem lehet viszont a Norges 2006. évi beszámolójában feltüntetett többi magyar értékpapírjának - a Mol, az OTP Bank és a Magyar Nemzeti Bank egyenként néhány milliárd forint értékű kötvényeinek, valamint több tízmilliárd forintnyi magyar állampapírnak - a sorsára.

Mostanában amiatt is érdekesek lennének az információk, mert a norvég központi bank valamennyi papírt annak az általa kezelt állami nyugdíjalapnak, a Government Pension Fundnak (GPF) a tőkéjéből vásárolta, amelyről a jelzálogpiaci válság tavaly augusztusi kirobbanása óta egyre többet lehet hallani. Az amerikai Morgan Stanley (MS) bankház által 380 milliárd dollárosra becsült vagyonával a GPF a világ második legnagyobb úgynevezett állami vagyonalapja. Utóbbi alapfajtát a magas világpiaci olajárakon és a feldolgozóipari termékek exportján meggazdagodott közel-keleti, ázsiai államok, valamint Norvégia és Oroszország hozták létre 1953 (Kuvait) és 2007 (Kína, Líbia) között azzal a céllal, hogy bevételeiket lehetőleg minél nagyobb haszonnal fialtassák (HVG, 2007. december 8.). Potenciáljukra jellemző, hogy ezen alapok összesített tőkéjét az MS jelenleg 2800 milliárd dollárra taksálja, és a Világbank előrejelzése szerint 2012-ig elérheti a 10 ezer milliárd dollárt.

Az EU-tagországok többsége - Német- és Franciaországgal az élen - meglehetősen bizalmatlan az állami vagyonalapokkal szemben. Attól tartanak ugyanis, hogy az alapokat létrehozó, jellemzően nem demokratikus társadalmi berendezkedésű országok a befektetésekkel elért gazdasági hatalmukon keresztül törekszenek majd politikai befolyásra az unióban. Elsősorban az orosz állam a mumus, amely a Gazprom gázszállításaival képes sakkban tartani Európát. Ezért a németek törvényi eszközökkel igyekeznek megóvni ipari-technológiai vállalataikat a felvásárlástól. A berlini kormány már el is készített egy törvényjavaslatot, amely nagyobb védelemben részesítené a német cégeket az unión kívüli külföldiekkel szemben.

Ehhez mintául érdekes módon épp az a magyar - a stratégiai cégek illetéktelen kezekbe kerülését megakadályozni hivatott - lex Mol szolgálhat, amelyet tavaly novemberben az Európai Bizottság (EB) versenyszempontból aggályosnak tartott, s ezekben a hetekben dönt arról, kezdeményezi-e paragrafusainak megváltoztatását a Gyurcsány-kormánynál (miközben az EB-nek az OMV kérésére arról is véleményt kell mondania, milyen versenyjogi következményei lennének a két cég összefonódásának). Mintha azonban a nemzetközi sajtóban is már megértőbbek lennének a magyar kormány honi cégvédő akcióival szemben, mondván, az osztrák OMV-vel való egyesüléssel a Mol a legnagyobb, 875 milliárd dolláros vagyonú állami alap, az Abu Dhabi Investment Authority (ADIA) közvetett irányítása alá kerülne, amely leánycégén, az International Petroleum Investment Companyn keresztül 17,6 százalékot birtokol az OMV-ben.

Ebből is látszik, milyen vékony jégen jár Brüsszel. Hiszen az EB azt szeretné elérni, hogy a lex Mol az uniós tagországokból érkező befektetőkkel szemben ne legyen diszkriminatív. Csakhogy mit kezdjen azokkal az EU-ban bejegyzett cégekkel, amelyek mögött több áttételen keresztül már most is állami vagyonalapok lapulnak? Márpedig ezt a dilemmát hamarosan fel kell oldani, hiszen tavaly novemberben maga az EB helyezett kilátásba egységes uniós szabályozást az állami vagyonalapok kordában tartására. Ezt a megregulázást ugyanakkor egyesek - például az amerikai pénzügyminisztérium - csak akkor tartanák jogosnak, ha hasonló szabályok születnének az ugyanolyan mértékben átláthatatlan fedezeti alapokra (angol kifejezéssel: a hedge fundokra) és kockázatitőke-társaságokra.

Akár a magyarok malmára is hajthatná a vizet, hogy a G7-ek - az USA, Japán, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország és Olaszország - már tavaly októberben foglalkoztak az állami vagyonalapok globális nyomulásával. Felszólították a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és a Világbankot, dolgozzanak ki működésükre irányelveket, mondván, veszélyeztetik a pénzpiacok stabilitását, az alapok befektetési stratégiájáról, hiszen vagyonelemeikről nincsenek nyilvánosan elérhető információk. Az IMF kérte is a három legnagyobb állami vagyonalapot működtető Abu- Dzabit, Norvégiát és Szingapúrt, tegyék átláthatóbbá alapjaik működését azáltal, hogy publikálják, összegyűjtött tőkéjüket mibe fektetik - közölte Lee Kuan Yew, a 330 milliárd dollár felett diszponáló szingapúri Government of Singapore Investment elnöke, az ország volt miniszterelnöke a januári davosi világgazdasági fórumon. Igaz, Norvégia e téren kakukktojásnak számít, hiszen a GPF - az állami vagyonalapok közül egyedüliként - legalább évente egyszer részletes jelentésben számol be befektetéseiről, míg a többiek honlapján semmilyen konkrétum nem szerepel.

A helyzet furcsasága, hogy a jelzálogpiaci válság eszkalálódása tompította az állami vagyonalapokkal szembeni ellenérzéseket, mivel azok jelentősen hozzájárulhatnak a veszteségek mérsékléséhez és a normál üzletmenet újbóli beindulásához szükséges, meglehetősen nagymértékű forrásigény előteremtéséhez. Abu-Dzabi alapja 7,5 milliárd dollárt már bele is pumpált a válságban leginkább megtépázott amerikai Citigroupba, s a szintén amerikai Merrill Lynch, JP Morgan és Morgan Stanley, valamint a svájci UBS is jórészt országalapi pénzből tömködte be a mérlegén keletkezett lyukakat. A válság elhúzódását, további veszteségek keletkezését szimatoló Gordon Brown brit kormányfő pedig tavaly szeptemberben kifejezetten ösztökélte az 1500 milliárd dolláros kínai valutatartalékból 200 milliárdot kezelő China Investment Corp.-ot, hogy nyisson irodát Londonban külföldi befektetéseinek irányítására.

"Az országalapok áldásos tevékenységéből az olyan nagy költségvetési hiánynyal rendelkező országok is profitálhatnak, mint Új-Zéland, Törökország, Izland és Magyarország" - írta még tavaly szeptemberben Random Roger népszerű tőzsdei blogger. Mindenesetre az Államadósság-kezelő Központ Zrt. (ÁKK) által tavaly februárban összesen 1 milliárd euró értékben kibocsátott devizakötvényekből országalapok nem vásároltak - tájékoztatta a HVG-t Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese. Az pedig a nemzetközi léptékben alacsonynak számító kibocsátási összeg miatt nem valószínű - tette hozzá -, hogy a több mint 90 százalékban európai illetőségű lejegyzők továbbértékesítették volna állampapírjaikat. Ugyanakkor a tavaly októberi 25 milliárd jenes (körülbelül 40 milliárd forintos) devizakötvényekből - már csak a földrajzi közelség okán is - nagyobb eséllyel vehettek távol-keleti országalapok. Erről azonban bizonyosat nem lehet tudni, mivel a japán kibocsátások specialitása, hogy - szemben az euró- és dollárakciókkal - róluk a szervezők nem készítenek befektetők szerinti lajstromot.

CSABAI KÁROLY

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Kötelező lesz az új autókban az önműködő vészfék - így működik

Kötelező lesz az új autókban az önműködő vészfék - így működik

Kényszerleszállást hajtott végre Jennifer Aniston és Courteney Cox magángépe

Kényszerleszállást hajtott végre Jennifer Aniston és Courteney Cox magángépe

Ez a mesterséges intelligencia megmondja, melyik gyereknek mi a baja

Ez a mesterséges intelligencia megmondja, melyik gyereknek mi a baja

Cáfolja a Párbeszéd a párt elleni retorzióról író Magyar Nemzetet

Cáfolja a Párbeszéd a párt elleni retorzióról író Magyar Nemzetet

Halálos baleset Zalaszentmihálynál

Halálos baleset Zalaszentmihálynál

Megszólalt a férfi, aki puszta kézzel végzett egy pumával

Megszólalt a férfi, aki puszta kézzel végzett egy pumával