Újabb kamatemeléssel próbálja meg kordában tartani az élelmiszer- és energiaárak miatt magas szinten beragadni látszó pénzromlást a jegybank, miközben aggódik a béremelésekben is kifejeződő magas inflációs várakozások miatt.

HVG
Utólag úgy tűnik, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa (mt) nemigen tehetett mást hétfői ülésén, mint hogy negyed százalékponttal, 8,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A testület ugyanis döntésénél jelentős mértékben a hazai közgazdászok által egyöntetűen az ország legjobb elemzőműhelyének tartott jegybanki szakértői csapat véleményére támaszkodik. Márpedig utóbbi az mt-ülése után publikált, legfrissebb jelentésében azt jövendölte, a magyarországi pénzromlás csak 2010-ben mérséklődhet 3 százalékra, vagyis egy évvel később, mint amikorra azt tavaly novemberben az MNB célként kitűzte. Az mt alapelve, hogy kész megtenni a szükséges lépéseket, amennyiben inflációs céljának teljesülése veszélybe kerül. Hogy most ez a helyzet, azt jelzi: a hétfői kamatemelés március óta immár a harmadik. Ezek során az irányadó ráta összességében 1 százalékponttal ment feljebb, s keddtől érvényes szintje már a 2005. februárinál is magasabb. Mindenesetre fideszes és szocialista politikusok nem értenek egyet a legutóbbi kamatemelés szükségességével, ezért az Országgyűlés költségvetési bizottsága jövő keddre raportra hívja Simor András jegybankelnököt.

A külföldről begyűrűző ársokkok mellett a hazai inflációs várakozások jelentik a legnagyobb veszélyt a belföldi pénzromlásra - szűrhető le az MNB inflációs jelentéséből. A tavalyi gyenge terméseredmények s az elsősorban Kínából és Indiából érkező keresletnövekedés hatására az élelmiszerek általános drágulása figyelhető meg, miközben az energiaárak - élükön az új rekordként hétfőn hordónként immár 133 dollárba kerülő olajjal - is az egekbe szöktek. Mi több, senki nem tudja megmondani, lesz-e - s ha igen, mikor - vége a drágulásnak. Már senki nem mosolyog azon, hogy az amerikai Goldman Sachs bankház jövőre 150, két éven belül pedig 200 dolláros olajárat jósol. "Hozzá kell szoknunk, hogy az árszínvonal világszerte a közelmúltban tapasztaltnál magasabb szintre áll be" - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. Az eurózóna márciusi, 3,6 százalékos éves inflációja 16 éves csúcs, s a kelet-közép-európai országok pénzromlása is rohamosan nő.

HVG
A kedvezőtlen külső tényezők az itthoni inflációs várakozásokat magasan tartják, márpedig ez jelentős gátja a pénzromlás lassulásának. Hiába dezinflációs hatású a visszafogott költségvetési kereslet, ha a gazdasági szereplők megpróbálják minél nagyobb mértékben áthárítani az őket ért költségsokkokat. A múltbeli infláció alapján árazzák be termékeiket, s ez határozza meg béremelési döntéseiket is. Az mt által vártnál magasabb volt a bérnövekedés a versenyszektorban az év első hónapjaiban, bár a szabályozóváltozások miatt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai meglehetősen nagy bizonytalansággal értelmezhetőek. Az MNB alelnöke, Király Júlia például - mint azt a brit Reuters hírügynökségnek mondta - nem vonna le messzemenő következtetéseket a februárban 16, márciusban 9,9 százalékos növekedést mutató béradatokból, mivel azokban egyszeri tételek is szerepet játszhattak, miközben emelkedett a munkanélküliség. Surányi György volt jegybankelnök pedig egy másik interjúban egyenesen úgy fogalmazott, a bérstatisztikai mintavétel, módszertan és az elemzés mélysége miatt a KSH adatainak nem sok közük van a valósághoz.

A bizonytalan helyzetértékelés ismeretében egyáltalán nem meglepő, hogy a kamatemelésről szóló döntés sem volt egyöntetű. Noha Simor tájékoztatása szerint, ahogyan fogalmazott, "biztos többség" támogatta a monetáris szigorítás folytatását, született javaslat a kamat változatlanul hagyására, valamint - némileg meglepő módon - annak negyed százalékpontos csökkentésére is. Hogy kiktől, arra csak az ülésről készült jegyzőkönyv június 13-ai publikálásakor derül majd fény. Mindenesetre az előző négy olyan ülésen - tavaly májusban, júniusban és szeptemberben, valamint idén márciusban -, amelyen a hétfőihez hasonlóan háromféle módon szavaztak a 12 tagú mt tagjai, kivétel nélkül Bánfi Tamás fogalmazott meg különvéleményt, ráadásul a többieknél enyhébbet. Nem kizárt, hogy most is ő lazított volna a gyeplőn.

E feltételezést erősíti, hogy az mt-ből eddig egyedül Bánfi kérdőjelezte meg az inflációs cél teljesíthetőségét. Ő ugyanis azt szeretné, ha a pénzromlás nem másfél-két év, hanem jóval hosszabb idő alatt csökkenne 3 százalékra, ami lehetővé tenné, hogy a kamatalakításnál az MNB gondolhasson a cammogó gazdasági növekedésre is. Ebből kiindulva Bánfi mellett három másik mt-tag - Bihari Vilmos, Csáki Csaba és Neményi Judit - is szorgalmazta az áprilisi ülésen, hogy a tanács fordítson nagyobb figyelmet a reálgazdaság helyzetére. Mások viszont arra hivatkoznak, hogy a kamatnak egy olyan nyitott, kis gazdaságban, mint a magyar, csekély hatása van a vállalatok hitelfelvételére. Ráadásul az MNB-t a jegybanktörvény sem kötelezi ilyen szempont figyelembevételére. Eszerint - hasonlóan az Európai Központi Bankhoz - az árstabilitás elérésére és fenntartására kell koncentrálnia, szemben például az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Boarddal, amely egyszerre követ inflációs célt, illetve veszi tekintetbe a gazdasági növekedést.

Kevésbé volt furcsa a kamat változatlanul hagyására tett javaslat, lévén, hogy ugyanezt a négy mt-tag már április végén is felvetette, s a Reuters által múlt csütörtökön megkérdezett 25 elemzőből is nyolc alternatívának tartotta. E javaslat nagyrészt arra alapozódhatott, hogy az euróval szemben az utóbbi hetekben egy sor okból - szlovák eurócsatlakozás, devizaopciós ügyletek, a forintbefektetések növekvő kamatfelára, a magas hazai devizahitel-felvételek miatti átváltások - jelentősen megerősödött, múlt szerdán 242,70-es szinten hároméves csúcsot döntött forintárfolyam antiinflációs hatású. Ráadásul az inflációs jelentés jóval gyengébb, 253,80 forintos euróárfolyammal számolt. Elemzők azonban nem tartanák helyesnek, ha az MNB döntéseit a pillanatnyi árfolyam-elmozdulások befolyásolnák, különösen azok után, hogy február végén eltörölték az euróval szembeni ingadozási sávot. Arra a kérdésre, meddig nézi tétlenül az MNB a forint esetleges további erősödését, a hétfői sajtótájékoztatón Simor egyértelművé tette: bár az árfolyam továbbra is fontos tényezője a monetáris politikának, lépéseiket az inflációs cél elérhetősége határozza meg.

CSABAI KÁROLY

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ne keresse Szigetszentmiklóson a HÉV-et ezen a hétvégén

Ne keresse Szigetszentmiklóson a HÉV-et ezen a hétvégén

Fluor Tomi írta a káromkodásokat egy francia film szinkronjához

Fluor Tomi írta a káromkodásokat egy francia film szinkronjához

Lesz még egy zenekar a Sziget-nagyszínpadon, de a nevére még várni kell

Lesz még egy zenekar a Sziget-nagyszínpadon, de a nevére még várni kell

Csütörtökön rendezik Putyin és Kim Dzsong Un első csúcstalálkozóját

Csütörtökön rendezik Putyin és Kim Dzsong Un első csúcstalálkozóját

Elfogadta a vitatott nyelvtörvényt az ukrán parlament

Elfogadta a vitatott nyelvtörvényt az ukrán parlament

A Bosszúállók színészei is örök nyomot hagytak a hollywoodi cementben

A Bosszúállók színészei is örök nyomot hagytak a hollywoodi cementben