A viszonylag kedvező féléves cégeredmények ellenére is vigyázni kell a részvények vételével, mivel képtelenség megítélni, milyen következményekkel járhat még a már egy éve tartó jelzálogpiaci válság.

Sokadszorra bizonyosodott be, mennyire kockázatos, ha egy befektető kizárólag "tudományos" alapon - vagyis a tőzsdén jegyzett cégek adatsorára s az azokból levont elemzői következtetésekre hagyatkozva - dönt egy-egy részvény adásvételéről. A közgazdasági logika alapján például a Mol-papíroknak múlt keddtől drágulniuk kellett volna, hiszen aznap reggel az olajcég az egy évvel korábbit megkétszerező 2008. első félévi nyereségről adott számot (lásd táblázatunkat a 78. oldalon), amit látva a hevesebb elemzők máris vételre buzdítottak. Lehet, hogy hosszabb távon valóban jó befektetés lesz a Mol-részvény, ám árfolyama a gyorsjelentés publikálását követő két napon mintegy 6 százalékkal, 17 ezer forint alá zuhant, ami több mint három éve nem látott mélypont, s bár később erősödött, hétfőn is csak 17 500 forint közelében forgott.

Az áresés okaira nincs egyértelmű magyarázat. Kétségtelen ugyan, hogy az OMV augusztus 6-án nyilvánosságra hozott visszakozása a Mol felvásárlásától (HVG, 2008. augusztus 16.) egy sor befektetési alapot eladásra késztetett, hiszen szertefoszlott a Mol-részvényekből való - az osztrákok által tavaly szeptemberben megpendített - 32 ezer forintos kiszállás lehetősége. Csakhogy a lejtmenet már korábban elkezdődött, júliust még 21 ezer forint közelében búcsúztatták a Mol-részvények. Nyomós érv lehet az áresésre a spekulánsok által a nyár közepéig csaknem 150 dollárig fújt hordónkénti világpiaci kőolajárlufi kipukkanása, az ennek nyomán valószínűsíthetően mérséklődő finomítói nyereségek ugyanis érzékenyen érinthetik a Molt. Ráadásul kitermelési volumene is csökkenhet - ahogy azt a cég vezetői gyorsjelentésükben kilátásba helyezték. A legelterjedtebb elemzői verzió szerint viszont a befektetők a legjobban attól rémültek meg, hogy a Mol a kelet-közép-európai olajvállalatok értékéhez képest túl sokat áldoz majd arra, hogy a horvátországi INA-ban meglévő 25 százalék plusz egy részvényre rúgó részesedését többségire növelje. Még akkor is, ha jelen pillanatban ez az egyetlen esélye a Molnak a külföldi terjeszkedésre, ami hozzájárulhatna részvényei értékének növekedéséhez.

Igaz ugyanakkor az is, hogy a tőkepiaci klíma manapság csak a hosszabb távú részvénybefektetéseknek kedvez. Az, hogy a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb forgalmú és értékű papírjainak árfolyammozgását jelző BUX index július vége és augusztus közepe között mintegy 7 százalékot veszített értékéből, elsősorban a nemzetközi hatások begyűrűzésének a következménye. Azon belül is mindenekelőtt az USA-effektusnak. Ahogy változik ugyanis a New York-i értéktőzsde indexe, a Dow Jones egy-egy fontosabb, az amerikai inflációról, gazdasági növekedésről és munkanélküliségről publikált adat hatására, úgy mozog le s fel a világ többi börzebarométere is.

Az OTP Bank részvényei rendre azt sínylik meg, hogy a külföldi pénzintézetek szekrényeiből még mindig esnek ki a fedezetlen jelzáloghitelek miatti csontvázak. A múlt héten például az amerikai JP Morgan és Goldman Sachs, valamint a svájci UBS bankházak (ez utóbbiról lásd írásunkat a 72. oldalon) újabb veszteségleírásainak árfolyamrontó hatása gyűrűzött végig a világ bankpapírjain. Egyes elemzők szerint az OTP-részvények gyengélkedésében az augusztus elején lezajlott grúz-orosz villámháború is közrejátszott, utalva a legnagyobb hazai pénzintézet oroszországi bankérdekeltségeire. Ám ennek ellentmondani látszik, hogy a konfliktus befejezését nem követte drágulás. S bár a jelenlegi, 7 ezer forint körüli árszinteken már érdemesnek tűnhet az OTP-részvények vétele, ezt a Cashline Értékpapír Zrt. a pénzügyi válság bizonytalan befejezése miatt most nem ajánlja.

Hiába jelennek meg ugyanis hébe-hóba bizakodó elemzések, összességében mégiscsak arra lehet számítani, hogy egy ideig még az alapvetően a tavaly augusztusban kirobbant jelzálogpiaci válság miatt padlóra került világgazdaság lassulása és a felpörgő infláció lesz a jellemző - hámozható ki a mértékadó közgazdasági elemzésekből. Ha pedig az inflációs veszélyt tartják nagyobbnak a jegybankok, és emiatt emelik irányadó kamataikat, az csökkentheti a részvények vonzerejét. Márpedig a monetáris szigorításra megvan az esély, hiszen az eurózóna inflációja júliusban 4 százalékos csúcsot döntött. A CIB Bank pedig legfrissebb elemzésében azt feltételezi, hogy az amerikai központi jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board még ez év végéig legalább negyed százalékponttal feljebb viszi jelenlegi, 2 százalékos alapkamatát.

Magyarországon épp fordított a helyzet. Hiába látszik beragadni a hazai infláció - a júliusi 6,7 százalékos pénzromlás megegyezett a júniusival -, a hazai alapkamat-emelés egyre kevésbé valószínű, sőt az elemzők már azt latolgatják, mikor kerül sor csökkentésre. E tekintetben eligazodást nyújthat a Magyar Nemzeti Bank augusztus 25-én megjelenő inflációs jelentése. Mindenesetre a Commerzbank elemzői úgy vélik, a hazai össztermék (GDP) a vártnál 0,3 százalékponttal nagyobb, 2,2 százalékos második negyedévi növekedése nem teszi sürgetővé a monetáris kondíciók megváltoztatását. Ami azt jelenti, hogy az euróval szemben a július közepi 228 forintos történelmi csúcshoz képest gyengébb forintárfolyam újra erősödhet, vagy legalábbis a jelenlegi szint közelében maradhat.

Pedig a forinterősödést már eddig is megszenvedte a két tőzsdei gyógyszergyártó. Alapvetően emiatt lett az árbevétele közel 90 százalékát külföldön realizáló Richter idei első féléves nyeresége egyharmadnyival alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ez egyúttal cáfolja azokat a vélekedéseket, miszerint a forinterősödés nem is annyira vészes az exportáló cégek számára. Igaz, a Richter nem biztosította be magát határidős ügyletekkel a forinterősödés ellen, mivel - érvelt Bogsch Erik vezérigazgató a gyorsjelentést ismertető sajtótájékoztatóján - úgy ítélik meg, a magyar gazdaság helyzete nem támasztja alá a jelenlegi euróárfolyamot, s a cégnél bíznak abban, hogy előbb-utóbb a kurzus a reális viszonyokat tükrözi majd. Az elemzők nem ennyire optimisták, mindkét részvény egy év múlva várható árfolyamát leértékelték, ami jelzés a befektetők felé, hogy csínján bánjanak az Egis- és Richter-papírok vételével.

Részvénypiaci pangás idején a befektetők számára a viszonylag magasabb osztalékot fizető papírok nyújthatnak menedéket, feltéve, hogy a nyereségrészesedések versenyre kelnek az éves betéti kamatokkal és állampapírhozamokkal. A befektetők ingerküszöbét még elérő - és az elemzők által is kivesézett - úgynevezett blue chip részvények közül ilyenek például a Magyar Telekom papírjai, amelyek 10 százalék feletti osztalékhozammal kecsegtetnek. Mégsem ajánlja a hazai távközlési részvények vételét (igaz, eladásukra sem buzdít) a japán Nomura befektetési cég, mondván, a vezeték nélküli telefonos üzletágban a cég növekedése korlátozott, s kockázatot jelentenek a magyar piaci szabályozás versenyt serkentő esetleges további lépései. Az amerikai Merrill Lynch pedig még ennél is tovább ment, amikor a legkevésbé kedvelt részvények közé sorolta az MTelekom-papírokat.

CSABAI KÁROLY

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A magyar munkavállaló azt a pénzt szereti, amit azonnal elkölthet

A magyar munkavállaló azt a pénzt szereti, amit azonnal elkölthet

Áder János részvétét fejezte ki a Srí Lanka-i áldozatok családtagjainak

Áder János részvétét fejezte ki a Srí Lanka-i áldozatok családtagjainak

Nehéz-Posony: A hatalom önmaga felett ítél

Nehéz-Posony: A hatalom önmaga felett ítél

Megbírságolták az egyik ukrán elnökjelöltet, miután szavazott

Megbírságolták az egyik ukrán elnökjelöltet, miután szavazott

Airsoft fegyverből lődözgettek járókelőkre szórakozásból autókázáskor

Airsoft fegyverből lődözgettek járókelőkre szórakozásból autókázáskor

Ez történt: sürgősen ki kellene kapcsolnia ezt a számítógépén szakértők szerint

Ez történt: sürgősen ki kellene kapcsolnia ezt a számítógépén szakértők szerint