Akár 20 százalékkal is nőhet egyes devizaadósok terhe a forintgyengülés miatt, ráadásul a bankok a korábban kötött hitelszerződések apró betűs szabályait kihasználva szigoríthatnak a feltételeken.

Aggódik a háztartások adóssága miatt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Nem zárja ki, hogy a havi törlesztés nemsokára jobban megterheli a családi kasszákat, mint a jelzáloghitel-válsággal sújtott Egyesült Államokban, hacsak nem fékeződik le az évente 20 százalékkal bővülő hitelezés. A hiteltartozásokat 63 százalékban devizában felhalmozó háztartásokat a mostani forintgyengülés és a banki kamatemelés is sújtja. Csaknem ötödével többet kell törlesztenie annak, aki kora nyáron, a rekorderős forint mellett vett fel devizahitelt. A bankok ugyanis csaknem 180 forintot kérnek el 1 svájci frankért, miközben a nyár elején az alpesi deviza eladási árfolyama 150-160 forint között volt.

A bankoknak igazából ekkor kellett volna először visszafogniuk a svájcifrank-alapú hiteleket az alpesi deviza rövid távú felértékelődésének kockázata miatt. Erre viszont csak most kerül sor, amikor a hitelintézetek kényszerhelyzetbe kerültek a devizaforrások elapadása miatt. A szigorítások nem kímélik a hitelt korábban felvetteket sem, a szerződések gumiszabályai ugyanis megengedik az egyoldalú módosításokat. Az UniCredit Jelzálogbank egyik szerződésében például szerepel, hogy "a jelzálogbank fenntartja a jogot az ügyleti kamatláb adott kamatperióduson belüli egyoldalú módosítására", s más bank is hasonlóképpen fogalmaz szerződésében. Más kérdés, hogy az ügyfelek egyre kevésbé tolerálják a megmagyarázhatatlan díjemeléseket. A Fogyasztói Jogvédő Szervezet például a napokban pert indított az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank ellen a hitelek 2 százalékában meghatározott kezelési költség miatt, mert azt tisztességtelen szerződési feltételnek tartja, mondván: nincs arányban a bank által nyújtott szolgáltatással.

A banki ügyfeleket segítené a mostani rendkívüli helyzetben, ha felgyorsulna a fogyasztóvédelmi jogalkotás. Az adósságcsapdába kerültek egyéni csődjének kezelésével foglalkozó szabályozásról például egyelőre csak elvi egyeztetés indult az igazságügyi tárca szervezésében, mondták el a HVG-nek az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesületnél (OFE), és húzódik az egyoldalú banki szerződésmódosítások szabályozása is.

A devizahitelesek megsegítéséről éppen lapunk megjelenésekor tárgyal a kormány, bár nem világos, milyen alapon tesz különbséget a forintban nem bízó deviza- és a forinthitelesek között, hiszen az utóbbiak egyebek között az államadósság magas finanszírozási költsége miatt fizetnek folyamatosan magas kamatot. A részletekből lapzártánkig csak annyi szivárgott ki, hogy meghosszabbított futamidő mellett korlátozzák a havi törlesztés összegét. Ez a gyógymód azonban nem minden esetben alkalmazható, a nyolc-tíz évre adott autóshiteleket például ésszerűtlen lenne tovább hosszabbítani a járművek elértéktelenedésének kockázata miatt. Felmerült az is, hogy az adósok egy időre akár fel is függeszthessék a törlesztést. Ez a megoldás azonban ugyancsak igényelné az OFE által hiányolt egyéni (családi) csőd intézményének a bevezetését.

A bankok devizaalapú hitelei közül egyébként már jelenleg is limitált havi törlesztési összeggel működteti egyebek között a Magyar Cetelem Bank a devizaalapú személyi kölcsönét. A Cetelem félévente vizsgálja felül a törlesztőrészletet, de azt legfeljebb 5 százalékkal emeli. Ha a forint gyengülése és a kamat változása ennél nagyobb emelést indokolna, akkor kitolják a futamidőt a következő felülvizsgálatig. Ha pedig erősödik a nemzeti valuta, a havi részlet változatlanul hagyásával a futamidőt csökkentik.

"Érdeklődve várjuk a konkrét elképzeléseket" - reagált a kormány javaslatára Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke, ám szerinte a bankok központi kezdeményezés nélkül, fizetési halasztással vagy átütemezéssel - normál üzletpolitikájuk keretein belül - is igyekeznek majd segíteni a bajba jutottakon. A hitelintézetnek is érdeke ugyanis, hogy megtartsa megromlott fizetőképességű, de törleszteni akaró ügyfelét. Készek például az előtörlesztési díjak mérséklésére a devizaalapú és a forinthiteleknél egyaránt. A jövő év elejétől például 0,5 százalékra csökkenhet a fogyasztási hitelek idő előtti visszafizetésének díja. Jelenleg néhol a hitel összegének 3 százalékát is elkéri a bank a kölcsön határidő előtti visszafizetéséért. A díjcsökkentés egyébként előbb-utóbb kötelező lenne, ugyanis az uniós tagországoknak 2010-ig kell jogszabályba ültetniük a fogyasztási hiteleket szabályozó uniós irányelvet, amely egyebek mellett rögzíti, hogy az előtörlesztésért legfeljebb a hitel 0,5-1 százalékát számolhatják fel a bankok, attól függően, hogy a visszafizetésre a futamidő végén vagy elején kerül sor.

A bankszövetség hajlandó tárgyalni az uniós irányelv alá nem tartozó hosszú lejáratú jelzáloghitelek előtörlesztési feltételeiről is, de ehhez fel kellene gyorsítani a Pénzügyminisztériumban két hete elkezdett egyeztetést. A jelzáloghitelek határidő előtti részleges visszafizetése egyelőre körülményes, a bank sokszor a hitel 30 százalékában limitálja az egyszerre befizethető összeget, a 100 százalékos előtörlesztésre pedig néha nagyon magas - a K&H Banknál például 100 ezer forintos - díj mellett van mód. Emellett egyébként a jelzáloghitelek előtörlesztésekor az adósoknak jellemzően az előtörlesztett összeg 2-4 százalékát, de minimum 30-50 ezer forintot kell kifizetniük.

A bankok ügyfelei ugyanakkor csak az előtörlesztéssel védekezhetnek a várható rendkívüli kamat- és kezelésiköltség-emelésekkel szemben, amire a mostani pénzügyi válságban is számítani kell. Az OTP Bank múlt pénteken már be is jelentette, hogy november 4-étől 0,5 százalékponttal emeli a változó kamatozású devizaalapú hitelek kamatlábát, amivel azonnal átárazza ezeket a kölcsönöket. Minimum ennyit srófol majd felfelé a többi pénzintézet is, amit változó kamatozás esetén azonnal, a kamatperiódusok lejártával érvényesíthet. Az OTP kalkulációja szerint az évi 5,45 százalékra feltornázott svájcifrank-kamat az 5 millió forint összegű, húszéves futamidejű svájcifrank-alapú hitel havi részletét mintegy 1500 forinttal növeli. A forintgyengülés azonban további 4-5 ezer forinttal növelheti a havi törlesztési terhet egy hasonló összegű és futamidejű kölcsönnél.

Hirtelen és drasztikus forintgyengülésnél előfordulhat, hogy a devizaalapon felvett hitel összege túlnő azon a summán, amire a bank taksálta a hitelből vásárolt ingatlant. A japán jenben nyújtott hiteleknél például a bankok folyamatosan figyelik, hogy a forintra átszámolt tartozás miképpen változik az ingatlanfedezet értékéhez viszonyítva, s ha a bank által meghatározott szint alá csökken, többletbefizetést vagy pótfedezet bevonását írhatják elő. A HVG által megkérdezett bankoknál azonban állították, hogy egyelőre nem kell tartani attól, hogy érvényesítik ezt a jogukat.

Könnyebbséget jelentene több kuncsaftnak az is, ha rendkívüli forintárfolyam-ingadozásnál közvetlenül euróban vagy más devizában egyenlíthetnék ki a svájcifrank-alapú hitel havi részletét, ugyanis ebben az esetben nem buknának a többszöri átváltáson. Ezt a lehetőséget azonban a szerződések általában csak a vállalati ügyfeleknek kínálják fel. Ugyanakkor euróhitel esetében magánügyfél is köthet olyan szerződést, amely megengedi az euróban történő törlesztést, amivel a kedvezőbb eladási árfolyam miatt havonta több ezer forintot megspórolhat az, aki nem a banktól, hanem pénzváltótól veszi meg az uniós valutát.

Nem kímélik a banki hitelszigorítási taktikák a már korábban beadott, sőt a bank által befogadott, de még alá nem írt hitelkérelmeket sem. Előfordulhat, hogy aki azt hitte, elég lesz 10 százalék önerőt letennie egy hitelhez, hirtelen háromszor annyit kérnek tőle. Az MKB Bankhoz - a devizahitelezés felfüggesztésének bejelentése előtt - beadott és befogadottnak hitt devizaalapú hitelkérelmek sorsa sem dőlt még el, előfordulhat ugyanis, hogy a bank arra hivatkozva táncol vissza, hogy az ügyfél nem adott be minden kért igazolást. Ilyen átlátszó kifogás esetén azonban érdemes megfontolni a pert.

A hitelfelvételek szigorítása miatt már kitört egy kisebbfajta botrány, amikor több internetes portál napvilágra hozta annak a mintegy háromszáz községnek a listáját, amelyek ingatlanjaira nem ad jelzáloghitelt az OTP Bank. A pénzintézet viszont nem gondolja indokolatlan megkülönböztetésnek, hogy kockázatkezelési elvei alapján nem ad hitelt ott, ahol a statisztikai adatok szerint nincs ingatlanforgalom.

Ilyen belső listák eddig is léteztek a bankoknál, mert a településeket kategorizálják az ingatlanokra adható hitel mértékének meghatározásához, de eddig a listák nem voltak ennyire drasztikusak. Ingatlanpiaci szakértők szerint abból a szempontból logikus ez a gyakorlat, hogy ahol nincs ingatlanforgalom, ott egy ház jóval kevesebbet is érhet a piacon, mint amennyibe a felépítése került. (A bankok korábban már meghátrálásra kényszerültek, amikor a 70 éven felülieknek nyújtott hiteleket egyéni elbírálás nélkül utasították el.) Az egyik hátrányosan érintett falu polgármestere már bejelentette, hogy a lista miatt az állampolgári jogok biztosához fordul.

PAPP EMÍLIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az amerikaiak szerint a kínai titkosszolgálatok pénzelik a Huawei-t

Az amerikaiak szerint a kínai titkosszolgálatok pénzelik a Huawei-t

Elnökválasztás Ukrajnában és Észak-Macedóniában

Elnökválasztás Ukrajnában és Észak-Macedóniában

Ez a hír az ünnepek alatti kereskedelmi forgalomról szól, de mi Rogán Cecíliával illusztráljuk, mert csak

Ez a hír az ünnepek alatti kereskedelmi forgalomról szól, de mi Rogán Cecíliával illusztráljuk, mert csak

Változás jön a Chrome-ba: az inkognitó mód tényleg inkognitó lesz

Változás jön a Chrome-ba: az inkognitó mód tényleg inkognitó lesz

Teljes a fejetlenség a teniszszövetségben és itt az új botrány is

Teljes a fejetlenség a teniszszövetségben és itt az új botrány is

Újra bajnok a Juve

Újra bajnok a Juve