Gyakran átláthatatlan a banki kötvények árfolyamjegyzése, s hozamuk sem éri el mindig az állampapírét, de némelyik többet fizet a banki betétnél.

HVG
„Briliáns befektetési lehetőség a Fix 11 kötvény” – győzködték a hosszú távú megtakarítást kereső ügyfelet az Erste Bank egyik fiókjában a hét elején. A banki értékpapír feldicsérését az magyarázza, hogy két év és két hónap múlva a befektetett összegre összesen 25,4 százalékot – évi fix 11 százalékos kamatnak megfelelő hozamot – fizető papírt egy csapásra vonzóvá tette a hétfőn 10,5 százalékra csökkentett jegybanki alapkamat. Talán túlzottan is, így nem meglepő, hogy a bank még a december 12-éig tartó jegyzés vége előtt lezárta az értékesítést a készlet elfogyására hivatkozva.

A későn ébredők hoppon maradtak, mert jelenleg az Ersténél a jegyzési időszakon túl nem lehet vásárolni az év közepe óta csaknem 11 milliárd forint értékben kibocsátott és szinte kizárólag a lakosság által jegyzett különféle kötvényekből. A jövő év első negyedében azonban előreláthatóan változik majd a helyzet – mondta a HVG-nek Papp Péter termékfejlesztési vezető –, és várhatóan a jegyzési időszak lezárta után is lehet majd venni a kötvényekből, de csak kisebb, a piacihoz igazodó hozammal. A bank egyelőre csak a kötvényt lejárat előtt eladó kuncsaftoknak jegyez árfolyamot, amely a fix kamatozású és diszkontáron vásárolható kötvényeknél figyelembe veszi az eltelt időre járó hozamot, ám a kötvény névértékére vetített 2,5 százalékos visszaváltási jutalék komoly veszteségforrás annak, aki idő előtt adja el papírját. A vételi árfolyamokat egyébként több más bankhoz hasonlóan az Erste Bank honlapján sem lehet megnézni, ahhoz be kell menni a fiókba, vagy telefonon, illetve a Netbróker rendszeren keresztül kell tájékozódni. Az információt a bank ígérete szerint azonban a közeljövőben felteszik az internetre.

Miközben a lakosságnál levő – döntő részben banki kibocsátású – kötvények összege az idén jelentősen megnőtt (lásd grafikonunkat), nem csupán a bankok által jegyzett árfolyamok közlése, de az értékpapír másodlagos forgalmazása is sok kívánnivalót hagy maga után. Bár nincs olyan jogszabály, amely a befektetési alapokhoz hasonlóan előírná a bankok által szervezett másodlagos piaci árak közzétételét, ám ez elvárható lenne ott, ahol a bank a saját árain folyamatosan adja-veszi az értékpapírokat.

Annál is inkább, mert egyre több bank fedezi fel az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által – a bankbetétekhez hasonlóan – 13 millió forintig védett banki kötvényekben rejlő lehetőségeket. Az OBA-garancia csak a hazai bankok által nyílt eljárással kibocsátott hitelpapírokra érvényes ugyan, a zárt kibocsátásúakra nem, ám a pénzintézetek számára így is vonzó forrásgyűjtő eszköz. Egyebek között azért, mert az egyszerűbb szabályozás miatt – az OBA-nak fizetett díj ellenére – kibocsátása kevesebbe kerül, és kisebb kötöttséggel jár, mint egy befektetési alapé. A banknak ugyanakkor nem kell lemondania a korszerű kockázatkezelési megoldásokról sem, így terjednek az olyan kötvények, amelyeknél csak a tőkét garantálja a bank, a hozam viszont a különböző piaci indexek, illetve egyes részvény- és devizaárfolyamok alakulásától függ, hasonlóan egy tőkegarantált befektetési alaphoz. Kérdéses azonban, hogy a banki ügyfelek átlátják-e a betét helyett OBA-garanciával eladott banki kötvényekben rejlő kockázatokat, ha még a visszaváltási árfolyamokat sem követhetik. Jobb híján olyan válaszokkal kell megelégedniük, mint amilyet az OTP Bank adott a HVG-nek, miszerint az aktuális kötvényárfolyamokat csak a fiókbeli ügyintézők nyomtathatják ki az érdeklődőknek. A honlapon pedig azért nem közlik azokat – tették hozzá –, mert az árfolyam akár napon belül is ugrálhat a piaci kilengések és a banknál levő kötvénykészlet folyamatosan változása miatt.

Hasonló okokra hivatkozhatna a Raiffeisen Bank és a CIB Bank is, ám mindkét hitelintézet honlapja közli a kötvények árjegyzését, sőt a 44 milliárd forintnyi lakossági kötvényállománnyal rendelkező CIB Banknál a múltbeli árfolyamok is visszakereshetők. A nyilvános árfolyam mellett az átlátható és követhető árképzést is fontosnak tartja Surányi Zoltán, a CIB Bank termékmenedzsere. „A kötvények másodlagos forgalmát szervező bankoknak szabad kezük van az árfolyamok meghatározásánál, de a CIB nem akar a visszaváltásnál pluszjövedelmet szerezni, csak az így keletkezett kockázatát határolja be” – állította a HVG-nek Surányi. A fix kamatozású kötvények nettó árfolyamán például csak annyit módosít a bank, amennyi ahhoz szükséges, hogy az értékpapír hozama folyamatosan kövesse a piaci szintet.

Kettőt kivéve valamennyi fix és a változó kamatozású kötvényeit veszi és újra el is adja a CIB, a két kivétel az inflációnál folyamatosan magasabb kamatot fizető, 2011 szeptemberében lejáró forint- és eurókötvények, ezekből nincs saját maga által lejegyzett készlete, ezért arra csak vételi árfolyamot jegyez, amit a várható infláció és a mindenkori piaci kamatszint egymáshoz való viszonya szerint alakít. Lapzártakor például a felhalmozott kamatok nélküli nettó vételi árfolyama 98 százalék volt, a névértéktől elmaradó árat az magyarázza, hogy a kötvénnyel elérhető hozam most elmarad a piaci kamatoktól.

A mostani csökkenő kamatkilátások közepette főként az járhat jól banki kötvénnyel, mégpedig fix kamatozásúval, aki megtakarítását amúgy is évek óta bankban tartja, csak éppen eddig a betéti akciókat hajtva egyik bankból a másikba utalgatta. A pénz vándoroltatásával ugyanis az utalási költségek miatt évi 1 százalékpontnyi kamatot mindenképpen elveszít a kuncsaft, nem beszélve a feleslegesen fenntartott számlák költségéről, valamint arról, hogy a pénz költöztetése miatt évente hat-nyolc napra nem is kap kamatot. Ilyen ráfizetések mellett már egy akciós betéti kamattal is versenyképes lehet az annál 1-2 százalékponttal alacsonyabb kamatot fizető banki kötvény.

Nem lát nagy fantáziát a banki kötvények többségében Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője, legalábbis az intézményi befektetők szemszögéből. „A kibocsátó hitelintézetektől elvárható lenne, hogy az állampapírokénál magasabb kamatfelárat adjanak az értékpapírokra, de ezt többnyire nem teszik meg, ráadásul a banki kötvények másodlagos piaca túl kicsi, nincs kellő likviditás, még akkor sem, ha a kötvényt bevezetik a tőzsdére” – sorolta a HVG-nek a problémákat. Miután a Budapesti Értéktőzsdén nincs kötelező árjegyzés, az ott felkínált értékpapírt is általában csak a kibocsátó bank veszi meg a befektető számára többnyire kedvezőtlen árfolyamon.

A banki kötvények korlátozott másodlagos forgalma miatt a lakossági befektetőknek is inkább az állampapír-befektetéseket ajánlotta egy másik alapkezelő. Egyrészt azért, mert a hosszú lejáratú államkötvények hozama meghaladja a banki kötvényekét, másrészt mert egy államkötvénybe fektető alap jegyét – a vételi árhoz viszonyítva – sokkal kisebb veszteséggel lehet idő előtt visszaváltani, mint egy banki kötvényt.

PAPP EMÍLIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Észak-koreai nők tízezrei tengődnek filléres szexrabszolgaként Kínában

Észak-koreai nők tízezrei tengődnek filléres szexrabszolgaként Kínában

Bezár az ingyenes fotótároló: már csak egy napja van, hogy lementse a képeit

Bezár az ingyenes fotótároló: már csak egy napja van, hogy lementse a képeit

Nem tud rosszul járni Mészáros Lőrinc informatikai cége

Nem tud rosszul járni Mészáros Lőrinc informatikai cége

Hitler beszédeit elemezte Emilia Clarke a Trónok harca utolsó részéhez

Hitler beszédeit elemezte Emilia Clarke a Trónok harca utolsó részéhez

Az OTP-nél már megy az Apple Pay

Az OTP-nél már megy az Apple Pay

8-féle magyar főnök létezik – melyik az öné?

8-féle magyar főnök létezik – melyik az öné?