Amilyen váratlanul jelentette be az OMV 2007-ben a Mollal való egyesülési szándékát, olyan kurtán-furcsán adta el részesedését a múlt héten az egyes feltételezések szerint Putyin orosz miniszterelnökhöz köthető Szurgutnyeftyegaznak.

„Pár hete bízta meg az OMV a JP Morgan befektetési bankot a Mol-részvények értékesítésével. A jelentkezők közül az orosz Szurgutnyeftyegaz tette a legjobb ajánlatot” – mondta a HVG-nek Thomas Huemer, az osztrák olajipari cég szóvivője. Az osztrák tőzsde legnagyobb vállalata 21,2 százaléknyi Mol-részvénypakettjén adott túl. Az 1,4 milliárd eurós eladási árral – amely 63,1 eurós részvényárat jelent – a cég kimondottan elégedett. Saját közlése szerint az OMV mintegy 1,3 milliárd euróért jutott a magyar olajcég papírjaihoz az évek során. Figyelembe véve, hogy a magyarok által ellenségesnek minősített felvásárlásra az osztrák cég bevallottan is milliós összegeket fordított, nagy üzletet nem csinált. Huemer úgy fogalmazott, hogy „jó pillanatban, jó áron érkezett az orosz ajánlat”.

Az OMV tavaly augusztusban hagyott fel a Mol megszerzésére irányuló igyekezetével, részint az Európai Unió kifogásai, részint a Mol-menedzsment ellenállása miatt. Ezt követően – visszavásárlási jogot kikötve – bankoknál zálogosította el Mol-részvényeit, hogy likviditását javítsa. Elsősorban a német HypoVereinsbanknál parkoltatta a papírokat (összesen 16,277 százaléknyit a 21,2-ből), amelyeket röviddel ezelőtt kezdett visszavásárolni. A Wirtschaftsblatt című bécsi gazdasági napilap értesülése szerint április 3-áig a HVB még 9,6 millió darab részvényt fog visszaadni az olajcégnek. A francia Société Générale-tól március 10-én vásároltak vissza 4,5 millió Mol-papírt.

A tranzakcióval egyesek igazolva látják azt a 2007 nyara – az OMV Mollal való egyesülési szándékának bejelentése – óta keringő, de máig nem bizonyított feltételezést, miszerint az osztrákok kezdettől fogva orosz üzleti körök érdekében ügyködtek. Az e forgatókönyvben hívők az adásvétel mostani időzítését azzal magyarázzák, hogy a budapesti belpolitikai válság láttán az oroszok még a velük köztudottan nem szimpatizáló magyar jobboldal kormányra kerülése előtt hivatalossá kívánták tenni Mol-befolyásukat.

Kérdés, mi lehet ezek után az oroszok célja a Mollal. A magyar olajcég feletti irányítás megszerzése nekik ugyanúgy nehézségeket okozhat, mint annak idején az OMV-nek. A Mol-menedzsment befolyása a vele szimpatizáló cégekkel közösen közel 50 százalék, s még ha többségbe is kerülnének az oroszok a többi részvény felvásárlásával, a Mol alapszabálya 10 százalékban maximálja az egy részvényes által gyakorolható szavazati jogot. Azért van jelentősége a Mol-menedzsment és baráti köre pakettjének, mert a szavazati korlát eltörléséhez a tulajdonosok háromnegyedének, valamint a vétójoggal rendelkező államnak a beleegyezése szükséges.

Igaz, a HVG értesülései szerint az Európai Bizottság aggályosnak tartotta, hogy a Mol alapszabályában rögzített 10 százalékos szavazati korlátozás nem vonatkozik a magyar államra, e jog ugyanis általában az aranyrészvényekhez kötődik. Végül az EB március 19-ei határozatával mégis megszüntette a magyar állam által birtokolt aranyrészvények miatt még 2005 végén indított kötelezettségszegési eljárást. A magyarországi cégek ilyenfajta „önvédelmére” a sokat emlegetett lex Mol ad törvényi lehetőséget, az után is, hogy az Országgyűlés tavaly ősszel törölte a jogszabály két, Brüsszel által kifogásolt rendelkezését. Ennek következtében február 19-én az EB a lex Mol miatt kezdeményezett jogsértési eljárást is ad acta tette.

A Mol vezetése – mint az hétfői tőzsdei közleményében olvasható – pénzügyi befektetőnek tekinti az oroszokat. Állítása szerint az új tulajdonos és a Mol között nem volt és jelenleg sincs semmilyen kapcsolat, ennek megfelelően nem tudják értelmezni a Szurgutnyeftyegaz által emlegetett „együttműködési szándékokat”.

A hazai befektetők egyébként kedvezően reagáltak a tranzakcióra, hiszen az OMV közel kétszer annyiért adta el Mol-részvényeit, mint amennyin (9940 forinton) azok múlt pénteken zártak a Budapesti Értéktőzsdén. A Mol-részvények kereskedése az OMV hétfő reggeli közlése miatt csak a tőzsdenyitás után egy órával, délelőtt 10 órakor kezdődött meg, akkor viszont a papírok azonnal a tőzsdei szabályok által egy nap alatt megengedhető mértékben, 15 százalékkal drágultak, ami miatt újabb tízperces felfüggesztés következett. Végül azonban a hétfői napot mindössze 1,8 százalékos pluszban zárták a Mol-részvények, mivel a bizonytalan tőkepiaci hangulatban a befektetők gyorsan hozzáláttak a két számjegyű napi nyereség learatásához.

Az osztrák olajcégnek 2008 utolsó negyedévében – hosszú idő óta először – 129 millió euró vesztesége keletkezett alig változó, 5,7 milliárd eurós forgalom mellett. „Nem csupán a nemzetközi gazdasági válság, hanem a nyersolajár esése is belejátszott a veszteségbe” – mondta sajtótájékoztatóján Wolfgang Ruttenstorfer vezérigazgató, akit szemmel láthatóan megviselt a sokéves pozitív trend megváltozása. Amivel összefügg, hogy Ruttenstorfer – aki 2002 óta áll az OMV élén, de egy rövid államtitkári kitérőtől eltekintve egész karrierjét a cégnél töltötte – most márciusban lejárt megbízatását a felügyelőbizottság csak két évre, 2011. március 31-éig hosszabbította meg, akkor át kell adnia a kormányrudat helyettesének, Gerhard Roissnak.

A lehető legközelebb akar kerülni a végső felhasználókhoz, és „erősíteni kívánja az európai energiabiztonságot” – egyebek közt ezzel indokolta hivatalos közleményében a Szurgutnyeftyegaz a Mol-részesedés megszerzését. A szűkszavú kommünikén túl a társaság sajtóosztálya nem szívesen nyilatkozott a részletekről. „Az ügylet még nem zárult le. Megkötöttük ugyan a megállapodást a részvények megvásárlásáról, de azt még jóvá kell hagynia az igazgatótanácsnak” – ismertette a HVG-vel az ügymenetet a részleg egyik munkatársa. Arról nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy várható-e folytatás, készül-e az orosz vállalat további Mol-részvények, esetleg más külföldi vállalatok résztulajdonának megvásárlására, ám ki sem zárta ezt a lehetőséget. Sőt burkoltan érzékeltette, hogy akár a további tulajdonszerzés szándékát is jelezheti a hivatalos közleménynek az a kitétele, amely szerint az ügylet komoly alapot teremt a két cég közötti „hosszú távú, kölcsönösen előnyös együttműködéshez”.

Valerij Nyesztyerov, a Trojka Gyialog orosz befektetési bank olaj- és gázpiaci elemzője viszont nem tartja valószínűnek, hogy a Szurgutnyeftyegaz további expanziós terveket szőne. A vállalat mindeddig konzervatív üzletpolitikát folytatott, csak Oroszországban tevékenykedett, jelét sem adta a külföldi terjeszkedés szándékának – fejtegette a HVG-nek a szakember, aki azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az orosz cég moszkvai kormányzati sugalmazásra állt rá az egyezségre. Geopolitikai cél is állhat a háttérben: az a szándék, hogy a tőke terjeszkedésével megszilárdítsák az orosz cégek nemzetközi energiapiaci helyzetét – mondta a HVG-nek az elemző. Merthogy a Szurgutnyeftyegazt – noha részvényesi viszonyai nem nyilvánosak, tehát nem tudni, van-e benne állami tulajdonrész – hagyományosan szoros kapcsolatok fűzik a Kremlhez, egyes feltételezések szerint magához Vlagyimir Putyin miniszterelnökhöz (lásd A partner című írásunkat).

Az ügylet ugyanakkor mindhárom érintettnek jól jön – állította az orosz szakértő. A Mol és az OMV között lezárul az ellenséges felvásárlási kísérletek okozta probléma, a nyugat-szibériai cég pedig könnyedén megengedheti magának a vásárlást, mivel jelentős, Nyesztyerov szerint mintegy 22 milliárd dolláros szabad tőkéje halmozódott fel, és évek óta egy cent adóssága sincs. A magas olajárakból származó nyereségéből ugyanis csak keveset költött befektetésekre: a többi, hasonló helyzetben lévő társaságtól, például a legismertebb orosz olajvállalattól, a Lukoiltól eltérően nem terjeszkedett. A Mol-részesedés viszont a hasznára válhat – vélekedett az elemző, mondván: az orosz cég hiányt szenved feldolgozókapacitásból, kitermelésének alig több mint harmadát tudja saját üzemeiben finomítani, míg a magyar társaság ezen a téren a világ ötven legnagyobbja közé tartozik, vagyis van esély arra, hogy a Mol létesítményeit a Szurgutnyeftyegaz által felszínre hozott olaj feldolgozására is használják majd.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Pénzügyek

A partner

A Szurgutnyeftyegaz – a Rosznyefty, a Lukoil és a TNK-BP után – Oroszország negyedik legnagyobb olajipari vállalata...

Megvan, ki melegíti be a közönséget Mike Shinoda előtt

Megvan, ki melegíti be a közönséget Mike Shinoda előtt

Felminősítette Magyarországot az Standard & Poor's

Felminősítette Magyarországot az Standard & Poor's

Blikk: hírhedt bankrabló a meglőtt túszejtő

Blikk: hírhedt bankrabló a meglőtt túszejtő

Negyedszerre kapott csak amerikai vízumot az Oscar-jelölt film szereplője

Negyedszerre kapott csak amerikai vízumot az Oscar-jelölt film szereplője

"Teljesen őrült tekintete volt" – mondja a szökött fogoly által megtámadott Mercedes-tulajdonos

"Teljesen őrült tekintete volt" – mondja a szökött fogoly által megtámadott Mercedes-tulajdonos

Szobrot is kaphat Széll Kálmán

Szobrot is kaphat Széll Kálmán