szerző:
HVG

Lapunk megjelenésének napján dől csak el, hogy a Versenytanács megbírságolja-e a kártyás műveletek jutaléka ügyében kartellező bankokat, vagy meghatja-e az azóta bekövetkezett díjcsökkenés.

Milliárdos büntetés vagy egyetlen fillérnyi bírság nélkül lezárt vizsgálat egyaránt benne van a pakliban – előlegezték meg a HVG-nek az egyik pénzintézetnél a kártyaforgalomban alkalmazott jutalékról kötött bankközi megállapodás miatt indult versenyhivatali eljárás lehetséges eredményét. A Gazdasági Versenyhivatalban (GVH) csütörtökön kerülhet pont a 2008. január vége óta folyó vizsgálatra. Ekkor derülhet ki, hogy a Versenytanács megítélése szerint korlátozta-e a versenyt, emelte-e a fogyasztói árakat és akadályozta-e a kártyaelfogadás terjedését, hogy a bankok előre rögzítették annak a jutaléknak a mértékét, amelyet kártyás pénzfelvételek és vásárlások után osztottak szét egymás között. A jutalék egyrészt a pénzkiadó automatákat (ATM) üzemeltető bankoknak járt, ha az ügyfél más bank által kibocsátott plasztiklappal vett ki bankókat az ATM-ből, másrészt a plasztikot kibocsátó bank kapta, ha ügyfele egy másik pénzintézettel – kártyaelfogadásra – szerződött kereskedőnél vásárolt.

A versenyhatóság elsősorban azért morgott, mert a tranzakciók összegére vetített, titkolt mértékű – állítólag 1,2 százalékos – jutalék révén bezsebelt évi több tízmilliárd forint nem alapult valós kiadáson, hanem olyan, mesterségesen létrehozott bevétel volt, amely mögé a bankok tetszés szerinti költséget állíthattak be. A bankok azzal érveltek, hogy az így beszedett summa fedezte a kártyás beruházások költségét. Csakhogy ennek egy részét az ügyfelekre terhelték az éves kártyadíjjal és az idegen ATM-ek használata után beszedett jutalékkal.

A legtöbbe a kereskedőknek került a jutalékrendszer, ugyanis a bankközi díj egy az egyben beépült abba a jutalékba, amelyet ők a saját bankjuknak fizettek. A kártyaelfogadásért így a kereskedők – a GVH kérésére 2007-ben végzett piackutatás szerint – a vásárlás összegének átlagosan 2,1-2,2 százalékát perkálták le. A MasterCard kártyákkal végzett tranzakciók után a legkisebb, 1,8 százalékos jutalékot az évente 1 milliárd forint feletti árbevételt elérő hipermarketek fizették, míg a kisebb boltoktól, ahol az árbevétel nem érte el az évi 50 millió forintot, 2,4 százalékot is elkért a kártyás fizetést lebonyolító bank. Ugyancsak magas, 2,3 százalékos kártyaelfogadási jutalék sújtotta a vendéglátást is. A Visa kártyás műveleteknél is hasonlóképpen tértek el a díjak, attól függően, hogy hol, mekkora forgalmú helyen használták a kártyát.

A piackutatók szerint a kereskedelmi cégek pénzügyi vezetőinek csak elenyésző hányada volt tisztában az interchange díjként emlegetett bankközi jutalék fogalmával és mértékével. A kereskedők a kártyákat elsősorban a vásárlók igényei miatt fogadták el, hiszen a jutalék miatt drágábbnak tartották nemcsak a készpénzes fizetésnél, de még az átutalásnál is.

A bankközi megállapodás miatt stabilan magas díj akadályozta, hogy erősödjön a verseny a bankok között a kártyaelfogadásban, amelyben a domináns szereplő évek óta az OTP Bank és a K&H Bank. Hiába volt azonban a kártyelfogadásban feltörekvő Erste–CIB–Budapest Bank hármas ellenérdekelt a bankközi megállapodás fenntartásában, a mérleg másik serpenyőjében mindig ott volt az a díjbevétel, amelyet az általuk kibocsátott kártyákkal végzett vásárlások után húztak, így inkább ők sem mozdultak.

A Magyar Nemzeti Bank az elindult versenyhivatali eljárásnak tulajdonította, hogy felgyorsult a kereskedői elfogadóhelyek növekedése. A legfrissebb adatok szerint például MasterCard kártyával 2009 júniusában már 55 ezer kereskedőnél lehetett fizetni, ami duplája a három évvel korábbinak. Ebben elsősorban a bankközi megállapodásnak a kartelleljárás miatti gyors megszüntetése játszott szerepet. A bankközi díjak ugyan maradtak, de mértéküket a MasterCard és Visa nemzetközi kártyatársaságok határozták meg saját interchange díjaik alapján, amelyek viszont az Európai Versenyhivatal nyomására folyamatosan csökkennek. Többé nem titkos a mérték sem. A MasterCard például a benzinkutaknál, szolgáltatócégeknél, közigazgatásban és a rendőrségnél, valamint a 3000 forint alatti fizetéseknél 0,5–0,6 százalékos bankközi jutalékot állapít meg, míg az általános díj 0,7 százalék körüli. A jutalék megfeleződésének áldásaiból azonban nem minden kereskedő részesül, ugyanis a kártyatársaság – a kis összegű és a legkorszerűbb, érintéssel fizető tranzakciókat kivéve – ügyfelenként kiszab egy kisebb, 12–24 forintos fix díjat is a műveletek után.

PAPP EMÍLIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szereti a Paintet? A Microsoft végre döntött a sorsáról

Szereti a Paintet? A Microsoft végre döntött a sorsáról

EP-választás: lejárt a határidő, legfeljebb 11 párt állíthat listát

EP-választás: lejárt a határidő, legfeljebb 11 párt állíthat listát

Ferenc pápa: A terrorcselekmények soha nem igazolhatók

Ferenc pápa: A terrorcselekmények soha nem igazolhatók

New York polgármestere betiltaná az acélból és üvegből épülő felhőkarcolókat

New York polgármestere betiltaná az acélból és üvegből épülő felhőkarcolókat

Ezért babonázza meg a vörös rúzs a férfiakat

Ezért babonázza meg a vörös rúzs a férfiakat

Hónapokkal többet kell várni Észak-Magyarországon egyes műtétekre

Hónapokkal többet kell várni Észak-Magyarországon egyes műtétekre