Egy dupla rendel

Utolsó frissítés:

Adókönnyítéseket, apróbb szigorításokat, a hazai szabályok uniós irányelvekkel való összefésülését és néhány korábbi változtatás kiigazítását is javasolja két új adócsomagjában a kormány.

Tétlenkedéssel adóügyekben aligha vádolható a Bajnai-kormány: miután a nyár elején két adócsomaghoz – az évközi módosításokat tartalmazó júniusihoz és a jövő évi változtatásokat előíró júliusihoz – is megszerezte a parlamenti többséget, a múlt héten két újabb adópakkal rukkolt elő. A változások egy részéről már nyáron is tudni lehetett. Ilyen például, hogy 2008-ban több alkalommal is módosult a hozzáadottérték-adóról szóló uniós irányelv, s ezeket a regulákat legkésőbb 2010. január 1-jei hatállyal át kellett ültetni a nemzeti szabályozásba. A módosítások az áfatörvényre, illetve az adózás rendjéről szóló törvényre vonatkoznak. Az előírások a határon átnyúló szolgáltatásoknál újraszabályozzák például a teljesítés helyét, ami többek között a tevékenység jellegétől (például termékfuvarozás, személyszállítás, kulturális szolgáltatás), és attól is függ, áfaalany-e a szolgáltatás igénybe vevője. A módosítás emellett szabályozza az ilyen esetekben alkalmazandó áfa-visszatérítési, illetve a bevallási, nyilvántartási előírásokat is.

Ismert volt az is, hogy születőben van egy új törvényjavaslat az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről (HVG, 2009. június 13.), ami már önmagában feltételezte, hogy az e vállalkozásokhoz kapcsolódó terminológiát átvezessék az adótörvényekbe. A múlt héten mindkét előterjesztés felkerült az Országgyűlés honlapjára, az igazságügy-, illetve a pénzügyminiszter által szignálva. Az adócsomag mindjárt bővített tartalommal, hiszen nem csupán az egyéni vállalkozók és az egyéni cégek adó- és tb-ügyeire szorítkozik, hanem általános – más adózókra is érvényesítendő – módosításokat is megfogalmaz.

Az utóbbiak zöme közteherkönnyítés. A javaslat preferálja a tartós pénzlekötéseket azáltal, hogy ezek hozama, ügyleti nyeresége – a 20–25 százalékos forrásadóval szemben – 10 százalékkal adózna, ha a befektetés időtartama eléri a három évet, legalább ötéves lekötés esetén pedig nem is vonnának le belőle adót. A tartós lekötés szándékát a befektetési szolgáltatóval kötött szerződésben rögzíteni kell. A nyugdíj-előtakarékossági számlával rendelkezők számára kedvező változás, hogy a számlára vonatkozó kamatadó-mentesség továbbvihető, ha a számla nyugdíjszolgáltatás miatt megszűnik, vagy a számlatulajdonos tartós befektetésre, illetve értékpapírra, letéti számlára tereli a pénzét.

A befektetők számára előnyös változás, hogy a tőzsdei ügyletek kedvező adószabályai más tranzakciókra is kiterjednének. A tőzsdei ügyletek hozama jelenleg 20 százalékkal adózik (szemben más külön adózó jövedelmek 25 százalékával), további előny, hogy az ügyleti nyereségekből adóéven belül és az egymást követő adóévekben is levonhatók az ügyleti veszteségek. Ezeket a szabályokat a jövőben alkalmazni lehetne a tőzsdén kívüli ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre (például a befektetési szolgáltatóval tőzsdén kívül kötött ügyletekre) is, és ugyanígy kedvezményezett lenne az értékpapírokon túl más pénzügyi eszközre, árura, továbbá devizára vonatkozó ügylet is.

A külön adózó – például osztalékból, nem tőzsdei árfolyamnyereségből, ingatlan-bérbeadásból származó – jövedelemmel is rendelkezők számára előnyös, hogy jövőre az úgynevezett járulékfeltöltési kötelezettségüknél már nem a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási járulék összege lesz a viszonyítási alap, hanem az egyéni egészségbiztosítási járulék. A jelenlegi előírások szerint az ilyen jövedelmek után (a 25 százalékos adón túl) 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, ha a foglalkoztató az adott évben 450 ezer forintnál kevesebb egészségbiztosítási járulékot fizetett az illető után. A magánszemélynek a 450 ezer forintból hiányzó részt kell kipótolnia, feltéve persze, hogy van ehhez elegendő ilyen külön adózó jövedelme. A munkáltatói egészségbiztosítási járulék idén júliustól 5-ről 2 százalékra csökkent, s ezt 2010 januárjától már nemcsak a minimálbér kétszeresére, hanem a teljes jövedelemre érvényesíteni kell. Az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke viszont 6 százalék marad, vagyis ebből több hozható össze, így kisebb lesz a kipótlandó összeg.

Kényszer szülte, hogy a magánszemélyek, illetve a cégek ellenőrzött külföldi társaságtól, illetve alacsony adókulcsú államból hazahozott osztaléka, bevétele kedvezményes adózásának (HVG, 2009. augusztus 15.) már nem lesz feltétele az, hogy az ilyen bevételnek legalább a felét magyar állampapírban tartsák. Az Európai Bizottság ugyanis eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben, mondván, hogy ez a szabályozás sérti a tőke szabad mozgásának elvét, és hátrányos más tagállamok, illetve EGT-országok által kibocsátott állampapírokra nézve.

A válsághoz kapcsolódó átmeneti – a 2009. és a 2010. adóévre szóló – enyhítés, hogy a vállalkozások a későbbi évekre nem veszítik el jogukat fejlesztési adókedvezményre, ha ebben a két évben nem tudják teljesíteni a létszám-, illetve a bérköltség-növelési feltételt. E kedvezmény megőrzéséhez azonban az kell, hogy az adott években ne vegyenek igénybe adókedvezményt, és ne csökkentsék létszámukat, bérköltségüket.

Néhány apróbb szigorítást is tartalmaz az adócsomag. Ilyen például, hogy a személyi jövedelemadóban a külföldi jog alapján járó társadalombiztosítási és családtámogatási juttatásokat ugyanúgy kell figyelembe venni, mint a belföldieket. Így például adótehernek nem minősülő járandóságnak számít majd az így kapott nyugdíj, családi pótlék. A települési önkormányzatok szemszögéből ugyancsak a szigor jele, hogy a jövőre már a központi adóhatóság által beszedendő iparűzési adó késedelmes átutalása esetén a kincstár nem fizet késedelmi pótlékot, ha a késedelem az önkormányzati adóhatóságnak róható fel (mert például nem közölte a központi adóhivatallal a helyhatóság kincstári azonosító számát).

Az egyéni vállalkozók számára fontos könnyítés, hogy szüneteltethetik tevékenységüket (legalább egy hónapig, de legfeljebb öt évig), és a szüneteltetés időtartama alatt adót és tb-járulékot sem kell fizetniük. Ez a lehetőség az idénymunkát végzőknek (például vendéglátó-ipari, mezőgazdasági, építőipari tevékenységgel foglalkozóknak), illetve hosszabb külföldi tartózkodás, betegség vagy hozzátartozó ápolása miatt a munkából átmenetileg kieső egyéni vállalkozóknak jöhet jól. A szüneteltetést nem kell indokolni és engedélyeztetni sem, csak be kell jelenteni a körzetközponti jegyzőnél. A szüneteltetés hátulütője, hogy ez alatt az egyéni vállalkozó – a majdani nyugdíját befolyásoló – szolgálati időt sem szerez, orvosi, kórházi ellátást pedig csak az egészségügyi szolgáltatási járulék (jövőre havi 4950 forint) leszurkolása ellenében vehet igénybe. Ha az egyéni vállalkozó az adóév egészében szünetelteti tevékenységét, adóbevallást sem kell benyújtania. Lesznek azonban olyan kötelezettségek, amelyeket eközben is teljesíteni kell. Ha az egyéni vállalkozó például korábban adókedvezményt érvényesített (mondjuk kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztésitartalék-képzés, foglalkoztatási kedvezmény címén), és a szüneteltetés alatt nem felel meg a kedvezmény érvényesítéséhez előírt feltételeknek, a kapott adóbónusz és a késedelmi pótlék visszafizetése alól a szüneteltetés időszakában sem kap felmentést.

Ha egy egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó átalakul egyéni céggé, evaalanyisága megszűnik, de az általános szabályoktól eltérően nem négy adóévet kell várnia arra, hogy ismét választhassa az evát, hanem kettőt (az első lehet töredék év is). Ha viszont egy evás egyéni cég alakul át gazdasági társasággá, az a következő négy adóévben nem lehet evás, mert az evában nem megengedett az átalakulás.

MOLNÁR PATRÍCIA