szerző:
HVG

Közel 45 milliárd forintnyi kockázati tőkéhez juthatnak jövő januártól a válság miatt banki forrásokban nemigen részesülő hazai kis- és középvállalkozások. Kérdés, lesznek-e finanszírozható ötletek és üzleti lehetőségek.

Végre valamiben mi vagyunk az élen! – büszkélkedett Varga István gazdasági miniszter egy múlt pénteki sajtótájékoztatón annak kapcsán, hogy az EU 27 tagországa közül elsőként Magyarországon indulhat el az uniós forrásokból finanszírozott kis- és középvállalkozói kockázatitőke-program. Az már a többiekről állít ki bizonyítványt, hogy Magyarország a pénzek hazai pályáztatása körüli közel hároméves, botrányoktól sem mentes huzavona ellenére is úttörő lehet.

HVG
Bajnai Gordon – még gazdasági miniszterként – már 2006-ban felvillantotta azt a lehetőséget, hogy az Új Magyarország kockázatitőke-program keretében kis- és középvállalkozások összesen 35 milliárd forinthoz juthatnak az EU Jeremie (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises – közös európai alapok kis- és középvállalkozásoknak) alapjaiból. A pénz közvetítésére létrejött kockázatitőke-alapok kezelői számára kiírandó pályázat feltételeiről mégis csak 2008 végén volt „össznépi” szakmai egyeztetés a gazdasági tárca, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Zrt. és a több mint két tucat pályázni szándékozó részvételével. Ám az aprólékosnak tűnő előkészítés sem bizonyult elegendőnek, hiszen a pályázatot kiíró NFÜ előbb idén májusban – egy nappal az eredményhirdetés előtt – egy hónappal elhalasztotta a győztesek megnevezését, majd június végén érvénytelennek nyilvánította a versenyfutást, mondván, nem voltak egyenlők a jelentkezők esélyei.

Hogy ez pontosan mit jelentett, az máig nem derült ki. A halasztás mindenesetre a kiszivárgott információk szerint azért történt, mert a pontozás alapján nyerésre álló cégek – a BCB, a Biggeorge's-NV, a Cashline, a Futureal (mai nevén: Finext Startup), a Morando és a Primus – némelyikének nem volt meggyőző a kockázatitőke-befektetési tapasztalata. Eközben a vesztes oldalon több, már számos ilyesfajta invesztíciót sikeresen lebonyolító cég és személy – mindenekelőtt a Central-Fund és a Life Ventures – által fémjelzett vállalkozás állt. Utóbbiak sérelmezték kikosarazásukat az NFÜ-nél, amely új fordulót hirdetett, s némileg szigorított a pályázati feltételeken. Például a pályázóknak nyilatkozniuk kellett az alapjuk – a maximum 70 százalékos uniós forráson felüli részt képező – pénzeinek törvényes eredetéről, valamint az alap közvetlen és közvetett tulajdonosi szerkezetéről. Az első fordulóban indulók közül ugyanis többnek a gazdája is offshore-paradicsomban volt bejegyezve. Az átláthatóság erősítésére a kiíró állami szervezet a második fordulóban még a Transparency International részvételét is szükségesnek tartotta. Az NFÜ az első forduló kudarca után igénybe vette a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület szakmai hozzájárulását is, mindenekelőtt a személyes meghallgatáson, amelyen a pályázóknak egy öttagú zsűri előtt kellett bizonyítaniuk alapkezelői rátermettségüket.

Az új feltételek miatt hét cég a tavasszal indult 25-ből már az augusztus végén záruló második fordulótól távol maradt, további háromnak pedig a formai követelményeknek való megfelelés okozott megoldhatatlan feladatot. Persze a hírek szerint a zsűri is igencsak szőrösszívű volt. Például az egyik alapkezelő állítólag azért nem indulhatott el a versenyben, mert néhány perccel lekéste a pályázatbenyújtási határidőt. Az így maradt mezőnyből tizennégyen – más források szerint tizenketten – jutottak el az interjús végső szakaszig, s közülük nyolcan (lásd táblázatunkat) vették sikeresen az utolsó akadályt is.

A végeredményt ezúttal nem követte felháborodás, noha az első körben állítólag nyerésre állók közül ketten – a BCB és a Cashline is – kosarat kaptak, még a tavaszi állás miatt zsörtölődő, háromnegyed részben az ország egyik legismertebb üzleti angyalaként (így hívják szakberkekben a kockázati tőkéseket) ismert Polgárné Májer Ildikó által tulajdonolt Life Ventures Partners Zrt.-nek (korábbi nevén: Valdeal Invest Zrt.) sem sikerült befutnia. Kiválasztott lett viszont a korábban szintén elégedetlenkedő Central-Fund.

Ez az alapkezelő nyolcadmagával közvetítheti ki az Uniótól érkező 31,5 milliárd forintot, megfejelve összesen 13,4 milliárdos saját forrásaikkal. (Az értékelhető pályázatok kis számára hivatkozva az NFÜ az EU-forrásból 8,5 milliárdot talonba tett, hogy azt legkorábban egy év múlva verje dobra.)

A forrás döntő többsége a Magyarország kevésbé fejlett régióiban működő vállalkozások finanszírozására szolgál, csak az Etalon Capital Zrt. tevékenykedik a közép-magyarországi régióban. Ezek a pénzek az adminisztrációs teendőkre – mindenekelőtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének beszerzésére, valamint a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-vel való szerződéskötésre – elmenő másfél-két hónap után válhatnak elérhetővé az ötévesnél nem régebbi, innovatív kis- és középvállalatok számára. A HVG-nek nyilatkozó alapkezelők közül a Morando volt a legoptimistább. Vezetője, a többségi állami alapítású Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumi elnökeként a kis cégek támogatásában már tapasztalatot szerzett Csuhaj V. Imre szerint akár az év vége előtt nyélbe üthetik az első szerződéseket. Ezzel szemben a 2003-as indulása óta fél tucat magyarországi társaságba összesen 4 millió eurót befektető Primus Capital első embere, Bruckner Zoltán jövő február előtt nem tartja reálisnak a forrásnyújtást.

Egy-egy cégnek átlagban 300 millió forint juthat – saccolják a kockázatitőke-befektetésekhez garanciát nyújtó Start Tőkegarancia Zrt.-nél. Ezen belül azonban nagy a szóródás. A Biggeorge's-NV-nél például vállalkozásonként minimum 30 millió, maximum 450 millió forinthoz, míg a Finextnél 10 millió és 1,2 milliárd közötti összegekhez lehet jutni. Egy cég három év alatt legfeljebb 4,5 millió eurónak megfelelő összegű befektetésben részesülhet. De a legtöbb alapkezelő nemcsak tőkével, hanem infrastruktúrával, K+F-hálózatokkal, üzleti kapcsolatokkal és menedzsmentszolgáltatásokkal is segíti a kkv-kat.

A válság miatt a banki hitelcsapoktól elzárt és ezért az új forráslehetőségben bízó vállalkozásoknak számolniuk kell azzal, hogy a kockázati tőke más műfaj. Ezt a pénzt tulajdonosa azzal a reménnyel adja egy tőzsdén nem jegyzett cégnek, hogy befektetését több év múlva valamekkora hozammal visszakapja. A legtöbbet, éves átlagban – a cégérték növekedését is figyelembe véve – körülbelül 25 százalékot a Biggeorge's-NV szeretne visszakapni, míg a legszerényebb, 14-15 százalékos elvárásokról a DBH Investmentet irányító Erdei Sándor nyilatkozott. A haszonból kell majd az alapkezelőknek kigazdálkodniuk a jelenleg 8,5 százalékos éves uniós hozamigényt, valamint a működési költségeket, szakértői díjakat, s fedezniük a balul elsült befektetésekből származó veszteséget.

Az alapkezelőknek legkésőbb 2013. december 31-éig van idejük meghozni az összes befektetésre vonatkozó döntést. Ám annak érdekében, hogy az NFÜ meggyőződjön arról, az alapkezelők valóban rendelkeznek a pályázatban vállalt magántőkével, előírta, hogy a nyertesek október 9-ei kihirdetését követő 25 munkanapon belül önerejük 5 százalékát egy elkülönített letéti számlára utalják át. Ez szolgál annak a kötbérnek a fedezetére, amit akkor kellene fizetniük, ha ígéretük ellenére mégsem képesek felmutatni az alapok bejegyzéséhez szükséges 20 százalék önrészt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Blokkláncok és bányagépek: mindennek van nyoma

Blokkláncok és bányagépek: mindennek van nyoma

És akkor kiderült, mi is az igazság a magyar gazdaságról

És akkor kiderült, mi is az igazság a magyar gazdaságról

Megkóstolná az idei országtortát? Mutatjuk, hol teheti meg

Megkóstolná az idei országtortát? Mutatjuk, hol teheti meg

John Travolta és Jimmy Fallon megpróbálta eldönteni, melyikük a jobb Travolta

John Travolta és Jimmy Fallon megpróbálta eldönteni, melyikük a jobb Travolta

Itt van, mire panaszkodnak a legtöbbet a magyar netezők

Itt van, mire panaszkodnak a legtöbbet a magyar netezők

Tovább titkolózik az Emmi Takaró Mihályról

Tovább titkolózik az Emmi Takaró Mihályról