az Antall József Alapítvány kutatási igazgatója

"Máig hálás vagyok apámnak, amiért nem zárt ki a felnőttek beszélgetéséből, így a gyerekkoromat akadémikusok, egyetemi oktatók között töltve hamar nagy szókincsre tehettem szert" - hívja fel a figyelmet egy örökségbe kapott erényére az ismét viszályok szabdalta MDF-ben nagy hirtelen az elnök asszony mellett termett, 40 éves politikusutód. "Magam először paleontológus akartam lenni, azután devizaszakértő, majd filmrendező, de irodalmat is szívesen oktattam volna az egyetemen" - beszél még kezdeti irányultságokról is, melyek nyomán a fotózásban véli megtalálni igazi önmagát, de dolgozik a Nemzeti Múzeum magyarországi ásatásain is. 1987-ben aztán bebocsátást nyer még az állampárti információs monopólium olyan szentélyébe is, mint az MTI, onnan kerül a Reform magazinhoz. Aztán jönnek a kilencvenes évek nagy társadalmi - és nála családi - változásai is, melyek nyomán sorra nyílnak fotókiállításai Párizsban és Kairóban is. A 1994-es szoclib győzelem azonban elveszi a levegőt ezek elől, és csak 1997-től talál rá a Duna Tv-re, miközben már új utakra lépve végzi a közgazdasági egyetem politikai elemző szakát, majd az újabb kormányváltással 1999-től az igazságügyi tárcánál, "Dávid Ibolya mellett a miniszteri kabinet szakértője voltam". Nem csoda, ha a választási vereség nyomán immár kötelességének érzi belépni az MDF-be is. Politikai orientációját csak fokozza a szegedi egyetem kommunikáció szakán szerzett újabb képesítés, illetve az Antall József Alapítvány kutatási igazgatói posztja. Az EP-választásokon már az MDF-lista tizenhetedik helyén is olvashattuk a nevét, ám a napokban nagy közfigyelmet keltve bejelentkezett pártja elnökségi tagságára is.

"Utazás, fotózás, olvasás és tenisz. Nincs jogosítványom, se autóm, a Várban bérelek egy lakást, mert oda gyalog is haza tudok járni" - beszél szenvedélyekről és életformáról a politikusi dinasztiát apjához hasonlóan késleltetve indító, ám a nősüléssel még váró, gyermektelen új MDF-ígéret.

- Sorsa emlékeztet édesapjáéra: ő ugyancsak politikai közszereplő papája mellett töltötte gyermekkorát, majd alámerült, és hosszú kibekkelés után jelentkezett be a politikába. Nála érthető volt, de ön mivel magyarázza e lyukat a politikai életrajzán?

- Az feltehetően világos, hogy amikor apám miniszterelnök lett, nem aktivizálhattam magam a politikában. Pedig sok mindenről első kézből tudtam. Őrületesen érdekesek voltak számomra a családi ebédek. Ezek alapján már apám halálakor éreztem, hogy olyan politikai örökséget adott a kezembe, amit folytatnom kell.

- Ez logikus, csak talán a mostani színre lépéshez vezető megfontolások idejét érzik majd sokan némileg hosszúnak. Különösen, hogy édesapjáról aligha feltételezhető, hogy ne próbálta volna két fiát eleve ebbe az irányba terelgetni...

- Ez valóban így volt. Szinte folyamatosan tesztelt minket. Miniszterelnökként többnyire késő éjszaka ért haza, leült a foteljébe, mi pedig körülültük. Kitette a papírjait, és néha egyet-egyet azzal nyomott a kezünkbe, hogy olvassuk el, de sehol egy szót ne beszéljünk arról, hogy mi az az új politikai kezdeményezés, amin aktuálisan gondolkodik.

- Úgy értsük, hogy beavatta a döntéshozatal kulisszatitkaiba?

- Elmesélte például, mikor milyen leváltást tervez, és megindokolta, miért. Elmagyarázta azt is, milyen technikát alkalmaz, hogy valakit a partvonalra szorítson. Persze sokszor megtörtént, hogy nem azt csinálta, amit otthon mondott, de a lényeg, hogy rajtunk tesztelt bizonyos megoldásokat.

- Talán joggal kérdezzük: adott olykor tanácsokat is neki? Tudható-e, hogy az atyai életműben mi az, amiben tetten érhető az ön sugallata?

- Én beszéltem rá például, hogy nyissa meg a Hungaroringen a Magyar Nagydíjat. Kérdezte, miért jó ez. Én azzal érveltem, hogy "ha fogadod bármelyik ország miniszterelnökét, az csak protokollrutin. Ha viszont egy olyan mentalitású egyén, mint te, egy ilyen nemzeti ügy mellé áll, hiszen a Forma-1 budapesti nagydíja reklám Magyarország mellett, akkor arra mindenki odafigyel."

- Ilyen észrevételek után feltesszük, hogy a miniszterelnök úr csalódott lehetett, amikor ön továbbtanulás helyett elment fényképezgetni. Nem volt ebből dráma?

- Nem. Sőt. Már a halála után tudtam meg, hogy néha még a dolgozószobájába is bevitte a képeimet. Ezt nekem soha egy szóval nem említette. Sokáig csak azt érzékeltem, mennyire nyűgös tudott lenni például, amikor elmentünk együtt fotózni, és én elkezdtem templomot fényképezni. Mert hát az nagyon időigényes. De amikor látta az eredményt, rendszerint megenyhült.

- A politikai píárlegenda szerint viszont más készítette Antall Józsefről még a legendás csíkos inges, álltámasztós fotóklasszikust is...

- Erről csak annyit, hogy egyik nap felkeltett hajnali hét körül, hogy az MDF akar tőle néhány fotót. Beültettem egy fotelbe - mellesleg Trefort Ágostoné volt, családi darab -, ő pedig a híressé lett pózban kételkedően szemlélte, hogyan rakom össze a felszerelést. Szinte csak kísérletképpen rávillantottam kettőt... Még a Britannica Lexikonban is viszontláttam, gyakorlatilag minden külföldi lapot bejárt. A píárlegendát, miszerint az egészet francia kommunikációs tanácsadók ötlötték ki, még tavaly is felemlegették az elnök asszonynak. Csak mosolyogtam magamban.

- E nagyvonalú diszkréció megint csak önt helyezi kedvező megvilágításba. Fotósként magyarázhatóan volt szakállas. Ám a politikusi pályán ezt - mivel az arcszőrzet állítólag rejtőzködést sugall - nem ajánlják. Gondolt rá, hogy változtasson?

- Ha Kossuthnak jó volt... Azért ő csak vitte valamire szakállasan is!?

- Frappáns visszavágás. És arra mint mond, hogy egyesek szerint Dávid Ibolya elnök asszonyhoz hasonlóan ön is - az édesapjával jó barátságban lévő - Boross Péter exminiszterelnök felfedezettje. Mi több, titkos jelöltje arra az esetre, ha a mostanában felálló fundamentalista "lakitelkesek" elérnék Dávid elnök asszony politikai elkoptatását...

- Tudom, hogy Boross miniszterelnök úr sok helyen szeretettel beszél rólam, amit e helyen is köszönök neki. Úgy látom, hogy élvezem a Fórum számos vezetőjének bizalmát, ambícióm, hogy 2006-ban indulok a parlamenti választáson.

- Ugye tudja, hogy ilyen szordínósan nem lehet befejezni? Emlékszünk, amikor édesapjáról nem sokkal miniszterelnöki kinevezése előtt portrét készítettünk, arra a kérdésünkre, hogy személyében az ország lehetséges miniszterelnökét üdvözölhetjük-e, kapásból azt válaszolta: ennek még a felvetése is megmosolyogtató. Mit mondana ön, ha most egy esetleges MDF-elnöki pozíció esélyeiről faggatnánk?

- Az akkor jó kérdés volt, de rám vonatkoztatva nem tűnik aktuálisnak. Egy politikusi pálya elején vagyok, és ki tudja, hogy mi lesz a vége?

LINDNER ANDRÁS - HORVÁTH ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Húsvét tinikkel: már megint csak a telefonját nyomkodja

Húsvét tinikkel: már megint csak a telefonját nyomkodja

Elhunyt Pongrácz Tibor egykori államtitkár

Elhunyt Pongrácz Tibor egykori államtitkár

Ijesztő fotók érkeztek a reggeli nagydorogi balesetről

Ijesztő fotók érkeztek a reggeli nagydorogi balesetről

Benzema mesterhármasával nyert a Real Madrid a La Ligában

Benzema mesterhármasával nyert a Real Madrid a La Ligában

Kanadaiak vennék meg a  Paks közeli egykori katonai repülőteret

Kanadaiak vennék meg a Paks közeli egykori katonai repülőteret

Összevertek egy cseh képviselőt egy borkóstolón

Összevertek egy cseh képviselőt egy borkóstolón