olimpiai ezüstérmes diszkoszvető

"A súlylökés nem vonzott, a gerely is távol állt tőlem, kalapácsot pedig senki nem dobott a környéken, maradt a diszkosz" - tudjuk meg, milyen könnyen választott sportágat az olimpiai doppingbotrány nyomán bronzból ezüstérmessé avanzsáló 25 éves atléta. Akit kezdetben ötpróbázgató mamája edzett, "ám hamarosan igazi edző kezére adott, mondván, nem akar ő kínozni". A dolgot a papa sem ellenezte, különösen, hogy "korábban ő is próbálkozott a súlylökéssel és a diszkoszvetéssel". Így vezet az út a szolnoki Verseghy gimnázium érettségijéig. Ami azért nem volt teljesen örömteli, mivel "egy kicsit pikkeltek rám. Azt mondták: valaki vagy sportoljon, vagy járjon a Verseghybe." De megacélozta akaratát, így utóbb még a Testnevelési Egyetem sportmenedzser szakát is elvégezte, mostanában pedig "a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen vagyok elsőéves joghallgató, bár bevallom, ügyvéd barátomtól fél óra alatt többet tanulok, mint a suliban egész esztendő alatt". Ami a fentiek hátterében zajló sportkarriert illeti: már 18 évesen junior Európa-bajnoki harmadik, egy évre rá junior világbajnok volt, aztán 2001-ben megnyerte a 23 éven aluliak vébéjét, majd - immáron a felnőttek között - a 2002-es müncheni Eb-n hetedik. Az athéni olimpia előtt a nagy rivális Fazekas előtt megnyerte az országos bajnokságot. "Kezdetben a szolnoki MÁV-Ideálnál versenyeztem, aztán átmentem Debrecenbe, onnan pedig két éve a BHSE-hez igazoltam" - meséli, hogy nemcsak az általa dobott diszkoszok futottak be tekintélyes röppályát. Mindezt edzőjével, a maga idejében ugyancsak jeles diszkoszvetőnek számító Fejér Gézával együtt élte végig.

"Motor, autó, zene" - jelzi, mi az, amire a sok felkészülés mellett szívesen szakít időt a még nőtlen, de már "a százméteres síkfutás magyar rekordernőjével, Szabó Enikővel" párosan élő dobóatléta, aki mostanában fejezte be családi házának építését a Szolnokhoz közeli Tiszavárkonyon, ahol szülei is élnek.

- Nem lehet könnyű helyzetben: a magyar dobóatléták közül egyedül ön maradt érmesen is tisztán. Nyilván vigyáznia kell minden mozdulatára. Lehet, hogy el sem megy az Annus Adrián szervezte hétvégi szombathelyi dobógálára? Avagy szolidaritásból mégis?

- Ha belefér a programomba, szívesen megyek. Igaz, most három külföldi versenyem is lesz, a három legkomolyabban ellenőrzött találkozó. Bár nekem semmi közöm a bemártogatásokhoz, amik most a magyar atlétákat érték, biztos vagyok abban, hogy a versenyek kapcsán alaposan összevissza fognak vizsgálni.

- Nem láttuk viszont a magyar olimpiai csapat ünnepélyes fogadásán sem. Félt elmenni?

- Nekem sem szóban, sem írásban nem szólt erről senki. Remélem, csak a szokásos hanyagságból, és nem azért, mert szégyellnék a jelenlétem.

- Nem fordult meg még a fejében, hogy a most már mindenkit érő gyanú nyilván önt is körülvevő légkörében váltania kellene?

- Sokan mondják, pláne mostanában, hogy ha elvégzem a jogot, menjek rá a sportjogra. Ahhoz viszont semmi kedvem. Mert akkor az ilyen esetekben kellene fellépnem, mint a mostani. És mivel nagyjából tudom, mi rejlik a háttérben, kellemetlen helyzetben lennék... De erről nem akarok beszélni.

- Hát pedig a fene megenne, hogy végre egy igazán tűzközeli bennfentestől halljuk a teljes igazságot. Egyelőre csak azt tudjuk, hogy ön mostanában lépett abba a körbe, ahol már komolyabb összegek forognak. Tudja már, mibe kell a pénzét befektetni?

- Egyelőre csak azt tudom, hogy biztosan nem ülhetek rajta otthon. Azt viszont már látom, hogy Szolnokon és környékén roppant nehéz pénzt csinálni. Sorra csődölnek be a jobbnál jobbnak hitt üzletek, mert az embereknek annyira nincs pénzük, hogy akár még a húszforintos dolgokat sem tudják megvenni.

- Magát a sportot viszont - mutatta ezt az olimpia is - a politika is befektetésnek tekinti. Sokan eddigi klubváltásait is e szempontból értékelték...

- Ugyan már. 2000 decemberében a Szolnoki MÁV-tól indoklás nélkül kirúgtak. Akkor a debreceniek azt mondták, komoly fizetést adnak, még saját súlyemelőtermet is készítettek nekem, továbbá építettek egy dobópályát, és átvállalták az edzőt.

- Na, és miért tagadnánk, hogy Debrecennek fideszes vezetése van...

- Nézzék, én a politikának egyik oldalán sem szerepeltem soha. És nem is fogok. A szívemben nincs bent egyik oldal sem, még akkor se, ha igaz, amit mondanak. Mert hát van folytatás is: Debrecenben hagyták tönkretenni a klubot, nem tudtak fizetni. Akkor jött a jelenlegi szponzorom, aki viszont az ellenkező oldalon állt. Mindent vállal - mondta -, csak egy kikötése van, hogy menjek át a Honvédba. Azokban inkább megbízik. Úgy látszik, hiába, mert hamarosan az is tönkrement. Mondjam, hogy ahol felbukkanok...!?

- Még szerencse, hogy vannak pénzdíjas versenyek. Az mekkora bevétel?

- Sok ezer eurós. Az első helyért adhatnak 15 ezer, de akár 25 ezer eurót is. Ezt szorozzák be 250-nel. És ahhoz jönnek még a bónuszok. Ha valaki, mondjuk, 64 métert dob, kap még kétezret, ha 65-öt, újabb kettőt, ha dob egy csúcsot, ismét újabb ezrekkel fejelik meg az alapösszeget. Sok múlhat persze a versenyző menedzserén is.

- Önt most könnyű vagy nehéz lesz menedzselni?

- Az eredményeim miatt muszáj hogy meghívjanak. És hát sajnos az árnyék már eddig is rávetült a magyar dobóatlétákra: egy, hogy úgy mondjam, jó szándékú magyar atléta jóvoltából, akinek a nevét nem szeretném én kimondani. Mert nem kívánok pereskedni.

- Nem is a nevét, hanem az igazságot lenne jó tudni. Amivel kapcsolatosan a nagy nemzeti feljajdulás és tiltakozás után most ott tartunk, hogy "mindenki doppingol, csak épp mi buktunk le". Igaz lenne ez?

- Az egész arról szólt, hogy egy ismeretlen telefonáló a döntő előtt felhívta a nemzetközi szövetséget, hogy Fazekas Robi és én majd csalunk a vizsgálaton. Én átmentem, és ezek után ez az egész nem is érdekel tovább. De továbbmegyek: ki tudja megmondani, mi az, hogy dopping? Az elv az, hogy senki se juthasson érdemtelenül előnyhöz. De hát ebből a szempontból a C-vitamin is dopping, mert például Kenyában nem lehet hozzájutni.

- Milyen jó, hogy nem vagyunk kenyai élsportolók. De hát vannak durvább dolgok is: újabban még az is elhangzott, hogy az állam - esetleg - leveszi óvó-gondoskodó kezét azokról, akik megperzselődnek. Ha ilyesmi bekövetkezne, elképzelhető, hogy a következő olimpián már más ország zászlaja alatt küzdene - ahogyan a nekünk most két aranyat nyerő, eredetileg jugoszláv színekben versenyző Janics Natasa?

- Minden elképzelhető. De bízom abban, hogy a sportágamat nem szüntetik meg, nem veszik le az olimpiáról, és maradhatok magyar diszkoszvető. Ha azonban a helyzet ellehetetlenül, azt sem tudom kizárni, hogy más színekben versenyezzek tovább. Mert számomra a diszkosz áll mindenek felett...

LINDNER ANDRÁS - HORVÁTH ZOLTÁN

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Sztrájkbizottság: Orbán nevezze meg a segédeit!

Sztrájkbizottság: Orbán nevezze meg a segédeit!

Máris kiesett Babos, nem jött össze a főtábla Miamiban

Máris kiesett Babos, nem jött össze a főtábla Miamiban

Ólomszennyezett a csapvíz a gazdagréti általános iskolában

Ólomszennyezett a csapvíz a gazdagréti általános iskolában

Hét órát tartották fogva a szimplásokat, akik kamudrogokra figyelmeztették a turistákat

Hét órát tartották fogva a szimplásokat, akik kamudrogokra figyelmeztették a turistákat

Már rendelhető az Energizer fél tégla mobilja, ami 50 napig is kibírja egy feltöltéssel

Már rendelhető az Energizer fél tégla mobilja, ami 50 napig is kibírja egy feltöltéssel

Mansfeld Péterre emlékeztek egykori iskolájában

Mansfeld Péterre emlékeztek egykori iskolájában