színésznő

"Nem kutattam, hogy rokonom-e Maria és Maximilian Schell, a világhírű osztrák színész testvérpár, az viszont biztos, hogy őseim német nyelvterületről származnak" - kezdi a névazonosság okán érthető összevetéssel a színházi sikerek után a napokban futó Filmszemlén a legjobb női alakítás díját kiérdemlő, 32 esztendős színésznő. Akinek némi magamutogatási előképet legfeljebb a szertornász papa, balettkari közjátéka, illetve az építésztechnikus mama ifjúkori népitáncolása jelenthetett volna. De ő még a 13 éves korában kapott nevelőapjának színészmesterségét sem érezte perdöntő pályaválasztási momentumnak. Igaz, a balettstúdiumokat meg a lovaglást akár tudat alatti készülődésnek is tekinthetnénk, esetleg még a debreceni Ady Endre Gimnázium irodalom-dráma tagozatát is. Ez idő tájt azonban inkább a versenyszerűen is űzött társastáncba van beleszerelmesedve. Nem véletlen, hogy a Pesten mégiscsak megpróbált színészfelvételi mellett tánctanárit is tesz, mondván: "ha kirúgnának, tudjam folytatni valahol". Végül, bár Horvai István, későbbi osztályfőnöke alig pártolja a felvételét, a tánccal csiszolt mozgáskultúra utóbb őt is meggyőzi, maga Horvai ajánlja a Vígszínházba. Ám a friss diplomás ifjú színésznő, látva Marton László hezitálását, a Radnóti-direktor Bálint Andrásnak mond igent. Nyolc évet szolgál a Nagymező utcában, közben filmezget is, többek között a Vademberekben, A Hídemberben, az Állítsátok meg Terézanyut!-ban és a Sorstalanságban is. Mindezt a Jászai Mari-díj és a nemzeti színházi tagság mellett éri el.

"Ha csak pár nap szabadidőnk van, már indulunk is valahová, akár az országon belül is" - jelzi általános nyughatatlanságát az egy ideig elváltan, ám három éve már újabb "tartós párkapcsolatban", és 12 éves Lackó fiával egy budai sorházi lakásban élő művésznő. "Alföldi lány vagyok, imádom a hegyet" - jelzi búcsúzóul, hogy nem feltétlenül benne testesül meg az ugyancsak alföldi Petőfi egykori pusztahűsége.

- Jól kiszúrt önnel a történelem: az éves filmünnep, amely részben az ön főszerepével is zajlott volna, most a nyitófilm rendezője, Szabó István ügynökügyének jegyében pereg...

- Az időzítést aljasságnak tartom. És beülök a szemle nyitányán az Oscar-díjas rendező Rokonok című filmjére. Mert ez a film érdekel a leginkább.

- Hát az már a politizálás sűrűje, a Csak szex és más semmi viszont legalább saját színházi közegben játszódik. Azt mennyire érezte hitelesnek? Kellett színészkednie?

- Szerintem a közeg abszolút hiteles, persze teljesen naturalista módon nem lehetett megmutatni, mert annak a miliőnek olyan sajátos a nyelve, amit a kívülálló nehezen tud megérteni. Ha én beszabadulok egy zenekari próbára, egy szót sem értek abból, miről szól a munka. Így van ez a színházzal is. Nálunk is sajátos a kommunikáció.

- A filmben egy gyerekre vágyakozó harmincas szinglit játszik, az életben viszont már 20 évesen szült. Ennyire vágyott a gyerekre, vagy egyszerűen fel sem mérte, hogy milyen könnyű ürügyet teremt a színiakadémiáról való esetleges kirostálására?

- Nem gondoltam végig, mi lesz a folytatás. Lackó fiam szerelemgyerek volt, úgy éreztem, ha most akar jönni, akkor nem szabad útjába állni. És e vonatkozásban mindegy volt, hogy főiskolás vagy már kész színésznő vagyok.

- Ennyire hiányzik önből a veszélyérzet, vagy meg sem kottyantak a rostavizsgák?

- Ellenkezőleg. Mindnyájan folyamatos idegbajban éltünk. Végig egymásra voltunk utalva, miközben tudtuk, hogy egymás riválisai vagyunk, és hogy vagy ő marad benn, vagy én. Sokáig vidéki lánynak éreztem magam, képtelen voltam megnyílni, rosszul sült el minden megnyilvánulásom. Igazából még az osztálytársaimmal sem találtam a hangot.

- Hát ezt végképp egyre kevéssé értjük. Ha mindez igaz, hogy engedték maradni?

- Volt egy Madách-fesztivál, ahol az egyik jelenetben Évát kellett játszanom. Egyik osztálytársunk kitalálta, hogy a paradicsomi szín játszódjon egy hatalmas disznóólban.

- Ezzel futott volna be?

- Hát ugye az a paradicsom, amiben úgy érezzük, hogy nagyon jól érezzük magunkat. Mi ezt úgy értük el, hogy minden elérhető párnát kiborítottunk, tele volt tollal a színpad, és ebben a dzsumbujban istenien éreztük magunkat. A közeg teljesen felszabadított, és nagy biztonságérzetet adott. Nem zavart, hogy figyelnek minket, nem zavart a partner. Utána kezdett rám is jobban figyelni Horvai. Megjött az önbizalmam is.

- Furcsa dolgokat mond, mivel mi úgy véltük, egy A kategóriás versenytáncosnak ilyen adaptációs csodákra nincs is szüksége. De produkált más különösséget is, mivel a versenytánc és a színitanulmányok egy ideig csereszabatosak voltak az életében. Mi tetszett benne ennyire?

- A mozgás, a gyönyörű ruhák és hogy sokkal nőiesebb a műfaj, mint például a népitánc. Ott ugyanis inkább a férfiak érvényesülnek, nekik vannak szólóik. A versenytáncban fordítva van: a nő a dekoratívabb, ő van elöl, a férfi inkább csak untermankodik neki.

- Ez világos képlet. A magánéletében viszont akadály is lehet táncos kulturáltsága. Aki ismeri e téren az előéletét, aligha meri felkérni, aki nem, az nagyon leéghet...

- Az ember valóban megnézi, hogy táncol a partnere. Ugyanis abból sok mindenre lehet következtetni. Akár a férfiak szexualitását is lehet ennek alapján méricskélni. Azt persze nem állítom, hogy kizárólag ez alapján mérlegeltem volna.

- Hanem? Hallgat például most már kamaszodó kisfiára?

- Abszolút. De végig szabad kezet adott. Amikor három éve megismerkedtem a párommal, bemutattam a fiamnak. És ő mondta, hogy "anya, mi lenne, ha komolyabban összejönnétek?" Mire én: "de Lackó, nemrég jöttem ki egy kapcsolatból, nem kínos, ha össze-vissza próbálkozom?" Mire ő: "sebaj, anya. Ha nem megy, annyi férfi van még."

- És a szakmai döntések? Nyolc évig volt a Radnótiban, most a Nemzetit erősíti. Ott, a hipertechnikával felturbózott "főszínházban" nem érzi néha, hogy az igazi történések sokak szerint mégis inkább a stúdiókban, kamrákban, pincékben zajlanak? Hogy például inkább Schilling Árpád hontalan társulatának szól a hozsanna? Sosem vágyott egy olyasfajta produkcióba?

- Szerintem a kőszínházakban is születnek csodák. Tiszteletben tartom Schilling színházát is, elmegyek, megnézem, tetszik is, mégsem gondolom, hogy csak ez az egy út van. Továbbá abban a munkában, ahogy ő dolgozik, az egység, az együvé tartozás a döntő. Ott nem lehet senki szuverén egyéniség.

- Mi gátolná az ilyesfajta feloldódásban?

- Például hogy az ilyen színházat csak úgy lehet csinálni, ha van olyan társ, aki vállalja, hogy egyedül neveli a gyereket, aki hagyja, hogy az ember menjen mindenhová a világban, és éljen a társulattal. Én ennél sokkal polgáribb, ha tetszik, kispolgáribb vagyok...

LINDNER ANDRÁS - HORVÁTH ZOLTÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Egy 550 lóerős Pobjeda az orosz válasz Ken Blockra - videó

Egy 550 lóerős Pobjeda az orosz válasz Ken Blockra - videó

Visszatér Süsü, a sárkány

Visszatér Süsü, a sárkány

50-70 oktatót küldenek el az ELTE két karáról

50-70 oktatót küldenek el az ELTE két karáról

És íme, újra itt a tél: ilyen időre számítson a héten

És íme, újra itt a tél: ilyen időre számítson a héten

Súlyos érvek: milliókat spórolhatna az állam, mégsem teszi

Súlyos érvek: milliókat spórolhatna az állam, mégsem teszi

A Kossuth téri tüntetésekkel magyarázzák a Nagy Imre-szobor hirtelen elbontását

A Kossuth téri tüntetésekkel magyarázzák a Nagy Imre-szobor hirtelen elbontását