szerző:
Izsák Norbert - Dobszay János

„Gyerekkoromban két kedvenc időtöltésem volt, mentőautókkal játszottam meg eladogattam a játékaimat a...

 

©

 „Gyerekkoromban két kedvenc időtöltésem volt, mentőautókkal játszottam meg eladogattam a játékaimat a családtagjaimnak. Mindkettő ma is vonz, a mentők és az üzleti világ” – mondja az újabban az egészséges életmód reklámarcaként is gyakran szerephez jutó, 46 éves mentős szóvivő. Talán ha zenész szülei annak idején nem sétálnak vele annyit lakóhelyük közelében, a budapesti mentősök Markó utcai központjának környékén, az ő élete is más irányt vett volna. „Biztos volt ebben egy jó adag infantilis vágyakozás, amit a külsőségek motiváltak, de a személyiségemnek is fontos része, hogy szeretek segíteni a bajbajutottakon.” A Veres Pálné Gimnázium után az orvosira jelentkezett, de a tanulásnál kicsit jobban lekötötte a zenélés. „A Madártej nevű pop-rock együttesünkkel az Eötvös Klubban és művházakban is felléptünk.” A sikertelen SOTE-felvételi után egy ismerőse segítette be az „akkor még vastagon hálapénzes” mentősökhöz. Munka mellett szerezte meg előbb a mentőápolói, majd – a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen – a mentőtiszti szakképesítést. A mentőzés mellett egészségügyi szakiskolákban vállalt óraadói munkát, és bár 1996-ban a Semmelweis Egyetem pszichológia–mentálhigiéné szakát is elvégezte, egy ismerőse csábítására 1998-ban beállt orvoslátogatónak a SmithKline Beecham gyógyszercéghez. Miután új munkahelye egy kommunikációs iskolában képeztette tovább, marketinges, majd pr-es lett. Amikor 2002-ben meghívást kapott az Országos Mentőszolgálat kommunikációjának újjászervezésére, visszatért korábbi kenyéradójához. A Magyar Szóvivők Egyesületének alelnökeként ma már tanítja is a kommunikációt.

„Mobilfüggő vagyok, állandóan a készüléken csüngök” – mondja a magát és telefonját kikapcsolódásra képtelennek tartó Győrfi. Első házassága utáni párjától született fia már kamasz, most hét hónapos kisfia pedig négy éve kezdődött kapcsolatának gyümölcse. A szóvivő a hivatalos munkaidő letelte után egy óbudai társasházban várja ugrásra készen a riasztásokat.

– Újabban tévés kampányfilmekben népszerűsíti az egészséges életmódot. Mindig ilyen tudatosan élt, táplálkozott?

– Az igazat megvallva januárban hagytam fel az alkalmi dohányzással, sőt már nem kávézom, pedig korábban tíz csészével is megittam egy nap. Konditerembe járok, s bár még nem indult agresszív fejlődésnek a felsőtestem, remélem, hogy meg tudom tartani ezt az új életmódot.

– Korábban is hallgatott például az olyan tanácsokra, hogy nyáron a déli órákban tartózkodjunk a tűző naptól?

– Férfiasan bevallom, ebben sem vagyok makulátlan. Már elég ismert voltam, amikor a strandon egy terebélyes asszonyság kérdőre vont, mondván: „Maga beszél nekünk a tévében, hogy ne menjünk délben a napra, most meg itt fekszik!” Szóval működik a társadalmi kontroll. Ámbár én mindig úgy fogalmazok, hogy az erre érzékenyek ne menjenek a napra, én pedig nem vagyok annyira érzékeny.

– Ki, vagy mi vette rá a váltásra – önre pirított a háziorvosa, vagy a tévés reklámszereplés reménye hatott ilyen inspirálóan?

– Belenéztem a tükörbe, láttam egy nagy pókhasat, és reggelenként nagyon rossz szájízt éreztem az elszívott cigitől. Amikor el akartam érni egy villamost, már három méter futás után kifulladtam és lihegtem.

– A kávét és a cigit már letette, de hogy áll a másik rizikófaktorral, a stresszel?

– Abszolút pörgésfüggő vagyok, de most szerencsére éppen rendben van a családi életem, szeretetteli közegben élek. Igénylem a stresszes életet, csak azt viselem nehezen, amikor a sajtó méltatlan támadást indít a mentők jó híre ellen. Sajnos a személyiségem összeolvad a mentőszolgálattal, ezért ezt úgy élem meg, mintha a saját családomat bántanák.

– Nem az az első, amit megtanítottak önöknek a mentálhigiénés képzésen, hogy távolságot kell tartani a beteg és magunk, a munkánk és a magánéletünk között?

– Én is ezt tanítom, csak nem tudom megtenni.

– Életrajzában részletesen elmagyarázta, milyen gyerekkori emlékekből vezeti le a mentőzés és az üzleti szféra iránti olthatatlan érdeklődését. A szóvivőségről milyen emlékei vannak? Fel tud mutatni egy-két legendás bizonyítványkimagyarázást?

– Legfeljebb néhány pozitív iskolai visszajelzés érkezett arról, hogy jól fogalmazok. Mindig is jó tanuló voltam, csak aztán a gimnázium harmadik osztályában elkezdtem együttesben zenélni, és onnantól picit leromlottak a jegyeim. Most is van az irodámban egy kis szintetizátor, s munka végeztével néha komponálgatok.

– Mondja, ez a pozícióval jár együtt? Pár éve a BM pr-főosztályát vezető Komáromi István rendőr tábornok már a Fásy-show-ban is nyomta a mulatóst. Önt még nem hívták?

– Nyilván mindkét szakmához kell egy kis exhibicionizmus, de én nem mulatós zenéket írok. A nyolcvanas évek elején az újhullám volt a divat, engem inkább az izgatott.

– Minket meg az foglalkoztat, hogy volt szíve hátat fordítani a mentőzésnek 1998-ban?

– Épp egy 24 órás műszak után pihegtem, amikor a Szobi utcai épületbe bejött két üzletember Armani öltönyben, krokodilbőr aktatáskával, masszív parfümfelhőben, majd hármasával felszökelltek a meredek lépcsőn, és akkor hirtelen belém hasított, hogy itt valami nem stimmel. Úgy éreztem, van egy másik világ, a bizniszé, amit hiba lenne kihagyni.

– Aztán mégis visszatért a szakmájához. Mennyire fogadják el még a kollégái kollégának?

– Biztosan sokkal kevesebben tudnak velem azonosulni, mint akkor, amikor még valóban főállásban mentettem az életeket. Rengetegen csalódtak bennem, mert azt remélték, hogy harcos érdekérvényesítőként a magasabb fizetésekért fogok küzdeni minden interjúban. Nehéz elmagyarázni, hogy én nem a szakszervezet vagyok.

– Nem könnyű az élete, kintről is, bentről is nyomás alatt tartják. Azt is felsőbb utasításra teszi, hogy rendszeres vendég a celebpartikon, autó-, szépség- és pókerversenyeken?

– Egészen prózai oka van annak, hogy megjelenek ezeken az eseményeken: szeretek szórakozni, és kifejezetten jól érzem magam ilyen rendezvényeken. Igyekszem azért az egyensúlyt megtartani a celebritás és a közalkalmazotti munkám között.

– Nemrég kisebb mozgalom indult a neten, hogy a pártok önt jelöljék köztársasági elnöknek. Komolyra fordítva a szót, hová lehet innen még továbblépni – már az államfőséget leszámítva?

– Az utóbbi időszakban nagyon sok állásajánlatot kaptam, néhányukon komolyan el is gondolkodtam. Az, hogy túlságosan egybeforrt az arcom a mentőszolgálattal, az állásváltoztatás szempontjából hendikep. Arra viszont – hosszas töprengés után – két éve én mondtam nemet, amikor kormányzati felkérésre az akkor indult egészségügyi reformot kellett volna képviselnem. De például súlyosan egészségkárosító cégek arcaként sem szeretnék tetszelegni. És persze nincs az a pénz, amennyiért a nagyon korpás hajat egy reklám kedvéért fölvállalnám.

IZSÁK NORBERT – DOBSZAY JÁNOS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egyre dagad az ukrajnai-magyar botrány

Egyre dagad az ukrajnai-magyar botrány

Siker egészségért cserébe? - A tudatos egészség koncepciója

Siker egészségért cserébe? - A tudatos egészség koncepciója

Harminc év börtönt kapott a bolgár újságírógyilkos

Harminc év börtönt kapott a bolgár újságírógyilkos

Kiöntött a Balaton Keszthelynél

Kiöntött a Balaton Keszthelynél

Lemondott Hitler szülővárosának alpolgármestere, mert patkányhoz hasonlította a bevándorlókat

Lemondott Hitler szülővárosának alpolgármestere, mert patkányhoz hasonlította a bevándorlókat

Meghalt a Celtic Glasgow BEK-győztes csapatkapitánya

Meghalt a Celtic Glasgow BEK-győztes csapatkapitánya