szerző:
HVG

A legújabb ősemberi DNS-vizsgálat nyomán újból el lehet gondolkodni azon, valóban szükségszerű-e, hogy a Földön nem élhet egymás mellett kétféle értelmes emberi faj.

A legújabb ősemberi DNS-vizsgálat nyomán újból el lehet gondolkodni azon, valóban szükségszerű-e, hogy a Földön nem élhet egymás mellett kétféle értelmes – bonyolult eszközöket készítő, komplex gondolatokat kiötlő, beszéddel kommunikáló – emberi faj. Számos tudós úgy tartja, hogy néhány tízezer éve még ez volt a helyzet, és talán csak a közvetlen emberősök harciasságán múlt, hogy a ma élő emberek vetélytársai, a Neander-völgyiek már csak csontvázként lelhetők föl, így ma nem adnak alapot egy – ez esetben tudományosan is alátámasztható – fajelméletnek. A Neander-völgyi ősemberről mindmáig az volt a bevett vélekedés, hogy – bár használta a tüzet, eltemette a halottait, és kőeszközöket is készített – a homo sapienstől teljesen különböző faj. Ehhez hasonlóan sokan szintén önálló emberfaj bizonyítékának tekintették a csak 11 ezer esztendeje kihalt, kőszerszámokat használó törpe embernek, a homo floresiensisnek az indonéziai Flores szigetén 2004 szeptemberében előkerült csontvázát. A dél-szibériai Altaj hegység egyik barlangjában fellelt ujjcsont vizsgálata alapján másfél hónapja pedig bejelentették egy 50 ezer évvel ezelőtt élt másik emberfaj létezését is. Az utóbbi napokban azonban fordulni látszik a kocka, mert a lipcsei Max Planck Intézet tudósai közzétették, hogy a mai emberek DNS-ében mégis fellelhetők az eddig fejlődési zsákutcának tekintett Neander-völgyiek genetikai nyomai. E szerint Neander-völgyiek és homo sapiensek képesek voltak arra, hogy egymással nemzőképes utódot hozzanak létre, sőt ezt meg is tették. Vagyis – hangsúlyozzák most a korábbiakkal homlokegyenest ellentétben álló véleményt sokan – igazából a Neander-völgyiek mégsem másik faj, hanem félszázezer éve a homo sapiensek egyik csoportja. A HVG által megkérdezett Kordos László paleontológus, a Földtani Intézet igazgatója szerint elhamarkodott az efféle értékelés, mert a floresi emberrel ellentétben – amely feltehetőleg szigeti körülmények közt elkorcsosult homo sapiens – a Neander-völgyiről továbbra sem lehet kizárni, hogy önálló emberfaj. A ma élő homo sapiensek és az egykori Neander-völgyiek genetikai állományának most bejelentett hasonlósága szerinte még nem bizonyítja, hogy 35-40 ezer éve génkeveredés, vagyis közös utódnemzés történt. De ha így lenne is, a faj meghatározásának a párosodáson és nemzőképességen alapuló klasszikus elve alól is van kivétel, például a külön fajként azonosított farkaskutya és a farkas is képes nemzőképes utódokat nemzeni.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Oroszlán szorozva héttel: ismerje meg Szimbakubvát!

Oroszlán szorozva héttel: ismerje meg Szimbakubvát!

Újabb tanulmány szerint okozhat rákot a bacon

Újabb tanulmány szerint okozhat rákot a bacon

Az sem gond, ha eltörjük a bordáját

Az sem gond, ha eltörjük a bordáját

Nagy bírságot kaphat, aki rosszul számol a helyi iparűzési adóval

Nagy bírságot kaphat, aki rosszul számol a helyi iparűzési adóval

A történészektől bírálatot, az államtól 350 millió forintot kapnak a Turán-kutatók

A történészektől bírálatot, az államtól 350 millió forintot kapnak a Turán-kutatók

Csúsztatásokkal teli hirdetésben alázza riválisait az LMP

Csúsztatásokkal teli hirdetésben alázza riválisait az LMP