szerző:
HVG

HVG, 2016. január 30.

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) törvény-előkészítő munkájáról közzétett tájékoztatásuk címe félrevezető. A szakértők ellenőrzése a kiadmányozó hatóság és egyéb grémiumok (IM, NAV, ügyészség stb.), valamint a kamarák etikai bizottságai jogosultsága volt és marad. Ami a szervezeti kérdéseken túlmenően új a tervezetben, az a minősítés. Ez, valljuk be, jogos igény. Eddig az alkalmasságot a bejegyzés előfeltételeként egy alkalommal, kizárólag a szakmai végzettségre és az 5 éves szakmai gyakorlatra nézve vizsgálták, holott a kinevezés élethossziglan szól. A Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara tett is arra kísérletet, hogy személyes meghallgatás után egyéb alkalmassági szempontokat is górcső alá vegyen, de törvényes előfeltétel hiányában az Igazságügyi Minisztérium többnyire nem vehette figyelembe a véleményünket. Folyamatos minősítés hiányában a pályán maradhattak olyan elaggott szakértők is, akiknek tollából ilyen mondatok származhattak: „A probléma abból adódott, hogy a mezei nyúl (sic!) nem gondoskodott idejében a helyszíni szemle megtartásáról.” Ezeket a szakértőket az eljáró bíró vélhetőleg más ügyben már nem rendeli ki, de a nyilvántartás alapján, információ hiányában más bíró megtehette a – felek által megfizetendő – perköltség terhére. Az etikai bizottságoknak pedig kifejezetten tiltott a szakvélemények tartalmát vizsgálni. Jellemzően összeférhetetlenség vagy jogosultság hiányában adott szakvélemény esetén állapíthattak meg vétséget. A szakértők ellenőrzése és minősítése azonban csak az egyik oldal. A szakértő az egyetlen olyan szereplője az igazságszolgáltatás rendszerének, akinek munkáját nem köszöni meg senki, de még annak eredményéről (egészében vagy részben ítélkezés alapjául szolgált-e) sem kap tájékoztatást a kirendelőjétől. Ez az intézményesített attitűd jelzi, hogy az igazságszolgáltatás nem munkatársként, hanem „napszámosként” tekint a szakértőkre. A szakértők másik említésre méltó panasza, hogy a kirendelő a leszámlázott szakértői munka mennyiségét, a ráfordított időt – a szakvélemény tartalmával elégedetlen fél kifogására – gyakorlatilag önkényesen redukálhatja. Bár a kirendelő nem rendelkezik a szakkérdésben ítélkezés alapjául szolgáló szaktudással – hiszen azért rendeli ki a szakértőt –, a szakértő által ráfordított munka tekintetében ugyanez a „szaktudása” jogszabály erejénél fogva már megvan! Oldhatná ezt a hiátust, ha a felálló minősítő bizottság kapna felhatalmazást a költségjegyzékek szakmai megalapozottságának vizsgálatára. Az már csak hab a tortán, hogy míg a szakértőknek általában 30 napjuk van a kirendelést teljesíteni, és már 1 napos késedelem esetén is büntethetők, addig a kirendelők a szakértői díjat saját belátásuk szerinti időpontban állapítják meg. Annak kiutalására átlagosan 6 hónap, de esetenként évek múltával kerül sor.

KOVÁCS TIBOR

IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ, A BUDAPESTI IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI KAMARA FELVÉTELI BIZOTTSÁGÁNAK VOLT ELNÖKE (ÁPORKA)

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Újra tüntetni fognak az Akadémia szabadságáért

Újra tüntetni fognak az Akadémia szabadságáért

1,9 milliárd forintot ad a magyar kormány a határon túli sajtóra

1,9 milliárd forintot ad a magyar kormány a határon túli sajtóra

Váratlan szereplővel bővülhet a telefonos piac: beszáll a Nintendo?

Váratlan szereplővel bővülhet a telefonos piac: beszáll a Nintendo?

Korrupcióval gyanúsítják, lemond a japán olimpiai bizottság vezetője

Korrupcióval gyanúsítják, lemond a japán olimpiai bizottság vezetője

A Költségvetési Tanács elnöke szerint is visszatér a válság, csak nem akkor, amikor a kancelláriaminiszter várja

A Költségvetési Tanács elnöke szerint is visszatér a válság, csak nem akkor, amikor a kancelláriaminiszter várja

Habony egyik embere a szegedi egyetemen dolgozik

Habony egyik embere a szegedi egyetemen dolgozik