A magyar királyként IV., osztrák császárként I. Károly boldoggá avatásának előkészületei arra ingereltek egyes osztrák történészeket, hogy a tervvel kevéssé foglalkozva ismét elmondják jelentős fenntartásaikat az utolsó Habsburg-uralkodóról.

"Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója anyjától, Maria Josefa von Sachsen hercegnőtől örökölte mély vallásosságát" - hangsúlyozta a szentté avatás előszobájának tekinthető boldoggá nyilvánítást felügyelő magas egyházi méltóság, Jose Saraiva Martin bíboros az ügyben illetékes vatikáni kongregáció előtt. Azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a végül száműzött császár és király Madeira szigetén, a párnája alatt mindvégig őrzött egy Jézus-szíves képet, az utolsó szava is Jézus neve volt.

A birodalma szétesését megélni kénytelen uralkodó kegyességét viszont kevéssé értékelte az első világháború ismert osztrák történész szakértője, Manfried Rauchensteiner, aki a múlt év végén ismertté lett hír hallatán egyenesen azt találta mondani, hogy "a császár akkor is a templomba indult, amikor inkább fontos döntéseket kellett volna hoznia". Mindez persze hosszú folyamat végére alakult így. Az 1887-ben született Károly neveltetése ugyanis csak 19 éves korában, a ledér életvitelűnek mondott atyja, Ottó 1906-ban bekövetkezett halála után zökkent a klasszikus habsburgi kerékvágásba. Ekkor lett atyai nagybátyja, az utóbb Szarajevóban lelőtt Ferenc Ferdinánd trónörökös a gondviselője. Mindenesetre hamar kivívta az uralkodó, Ferenc József rokonszenvét, először talán azzal, hogy ő is mindig katonai egyenruhát viselt, de még inkább, hogy a család sok botrányos és rangon alulinak tekintett házassága után ő példaszerűen nősült. (A trónörökös Ferenc Ferdinándnak például a kevéssé előkelő Chotek Zsófia cseh grófleánnyal kötött házassága előtt írásban kellett megígérnie, hogy leszármazottaik soha nem tartanak igényt a trónra.) A Károly által 1911-ben, az alsó-ausztriai Schwarzauban nőül vett Zita von Bourbon Parma hercegkisasszony viszont a legkényesebb udvari elvárásokat is kielégítette.

Az osztrák történészek egy része viszont meglehetősen rossz véleménnyel van az utolsó osztrák császárról - és ez nem igazán változott az egyházi elismerés hírére sem. "A szent fogalmához Károly császárnak nincs semmi köze" - reagált a vatikáni döntésre a Profil című hetilapban a tekintélyes Habsburg-történész, Brigitte Hamann, akinek több műve magyarul is olvasható. Ő mindenekelőtt a hírhedt Sixtus-ügyben adott hamis császári becsületszóra hivatkozott a szigorú ítélet kapcsán. Mások Ernst von Koerber, a Monarchia korabeli miniszterelnökének 1917-ből származó megállapítását idézik, miszerint "a harmincéves császár húsznak látszik, de úgy gondolkodik, mintha csak tíz volna".

Azt azért senki sem vitatja, hogy születésekor a trónöröklés szempontjából esélytelennek tetsző, ám végül csak a körülmények különös alakulása - legutoljára Ferenc Ferdinánd megölése - nyomán trónörökössé előlépett, majd Ferenc József 1916. november 21-én bekövetkezett halála után császárrá koronázott Károly helyesen gondolkodott, amikor 1917 tavaszán a világháborúból való kiugráson, békekötésen törte a fejét. A frontot személyesen is megjárt császár-király ugyanis tisztában volt vele, hogy a Monarchia soknemzetiségű hadserege már nehezen állt volna ki egy újabb háborús telet. A bécsi császárnak egyáltalán nem tetszett német szövetségesének akkori hadi taktikája, az Atlanti-óceánon vívott korlátlan tengeralattjáró-háború sem, mivel jól sejtette, hogy ennek következményeként előbb-utóbb az USA is belép a háborúba.

A sikertelen békepróbálkozások egyike volt az említett Sixtus-ügy is. Történt, hogy Károly, miután a német szövetségeseket nem tudta rávenni a közös békekötésre, egyedül próbálkozott, és közvetítőnek felesége, Zita két testvérbátyját, a francia állampolgárságú Sixtus és Xavér hercegeket szemelte ki. A férjénél erősebb akaratúnak és politikailag is ambiciózusabbnak mondott Zita császárné drámai levélben kérte fel fivéreit a misszióra. Azok rá is álltak, és hamis útlevéllel, osztrák katonatisztnek álcázva 1917 márciusában Svájcon át a Bécs-közeli Laxenburg császári kastélyába utaztak, magukkal víve Raymond Poincaré francia elnök békefeltételeit is.

E tárgyalásokon nem jutottak ugyan eredményre, ám Bourbon-Pármai Sixtus májusban ismét Bécsbe utazott, és ekkor Károly egy - formálisan a sógorának címzett - levélben leírta az uralkodói hitelességét utóbb semmivé tevő sorokat: "Arra kérlek, titokban és nem hivatalosan tudassad a francia elnökkel, Poincaré úrral, hogy Franciaországnak Elzász-Lotaringiára vonatkozó jogos visszakövetelését én minden eszközzel és teljes személyes befolyásommal támogatni fogom szövetségeseimnél."

A már idézett Brigitte Hamann történész azonban már eleve felhívja a figyelmet a botránykővé lett levél egy ügyességnek szánt ügyetlenségére: szerinte a Monarchia számára csak az hozhatta volna el a békét, ha kiegyezik a háború során szövetségesből ellenséggé lett Olaszországgal. Csakhogy az olaszokat számos, osztrák fennhatóság alatt álló terület, elsősorban Dél-Tirol és Trieszt érdekelte volna. Ezekről viszont egy szó nem esett a híressé lett Sixtus-levélben. Nem így Elzász-Lotaringiáról, amiben a 24 éves, a diplomáciában járatlan - és a történészek szerint inkább feleségére, illetve annak gyóntatójára, Alois Musilra, semmint a hivatásos diplomatákra hallgató - Károlynak aligha volt illetékessége. Mindez azonban egyelőre nem okozott nagyobb bajt, mivelhogy a tárgyalások megrekedtek. A felfordulás csak 1918 tavaszán következett be, amikor Czernin osztrák- magyar külügyminiszter ismét megpróbálta a béke irányába terelgetni a németeket, ám megint csak sikertelenül járt Berlinben. Hazatérve ugyanis azt találta nyilatkozni: "A béke fő akadálya, hogy Párizs elfogadhatatlan módon, foggal-körömmel ragaszkodik Elzász-Lotaringiához." Párizsban - jóllehet a Sixtus-levél megírásakor a francia vezetés ígéretet tett a levél tartalmának bizalmas kezelésére - oly mértékben megorroltak az osztrák nyilatkozat miatt, hogy az időközben a kormány élére került "Tigris", polgári nevén Georges Clemenceau ellennyilatkozatban fejezte ki értetlenségét, mivel, mint mondta, "korábban maga az osztrák császár is elismerte a francia követelés jogosságát".

Kitört a botrány: a németek magyarázatot követeltek a megbízhatatlannak bizonyult szövetségestől. Czernin nyomban cáfolt. Egyes, Károlyt elmarasztaló történészek szerint nem is csak szakmai reflexből, a külügyminiszter állítólag talán nem is tudott a levélről. Egyelőre azonban csak annyi bizonyos, hogy Károly akként próbált kimászni a kelepcéből, hogy "túllihegő" táviratot küldött német "kollégájának", Vilmosnak, amelyben alantasnak és alaptalannak minősítette Clemenceau vádjait, amelyekre szerinte "másképpen nem, csakis az ágyúk szavával lehet válaszolni".

A hazugsággal vádolt Clemenceau erre 1918. április 13-án a francia sajtóban is közzétette az osztrák császár levelét, ami persze bejárta a világot. Czernin lemondott, Ausztria-Magyarország pedig, a németek iránta való bizalmát helyreállítandó, minden korábbinál eltökéltebben állt ki a végső győzelemig tartó közös harc folytatása mellett. Ausztria császára, Magyarország királya a későbbiekben is nemegyszer visszavonta - igaz, már ceruzával aláírt - szavát, a Sixtus-levéllel vált először hiteltelenné a világ szemében. Ám ami egy uralkodóház szempontjából még nehezebben megbocsátható: még így sem sikerült megmenteni birodalmát.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Szellem

Mi a csoda?

A csoda, amit a Vatikán tavaly karácsony előtt ünnepélyesen elismert, s ami alapján várhatóan idén szeptemberben...

Felújítják, két évre bezár a Király fürdő

Felújítják, két évre bezár a Király fürdő

Gépdráma, géphorror: leselejtezték a robotokat a világ első robothotelében

Gépdráma, géphorror: leselejtezték a robotokat a világ első robothotelében

Elenegedték az eszkortnőt, aki azt állította, bizonyítékai vannak Trump orosz kapcsolatairól

Elenegedték az eszkortnőt, aki azt állította, bizonyítékai vannak Trump orosz kapcsolatairól

LOL, beindul a mémgyár? Itt a Facebook új alkalmazása

LOL, beindul a mémgyár? Itt a Facebook új alkalmazása

„Arab proli vagyok, akit a francia elit bűnbaknak használt”

„Arab proli vagyok, akit a francia elit bűnbaknak használt”

Kézilabda-vb: így akár még ötödik is lehet a válogatott

Kézilabda-vb: így akár még ötödik is lehet a válogatott