"A 19.

"A 19. század utolsó éveiben nem hitte volna senki sem, hogy a földi életet oly értelmes lények kísérték beható, éles figyelemmel, akik bár halandók, mint az ember, ennél hatalmasabbak; hogy az embereket, mialatt saját ügyeikkel voltak elfoglalva, körülbelül olyan gondosan vizsgálták és tanulmányozták, mint ahogyan a vízcseppben nyüzsgő, szaporodó, múlékony teremtményeket mikroszkópiumon keresztül szokás" - így kezdődik a brit Herbert George Wells 1898-ban megjelent, Világok harca című könyve, amely egyszerre két újdonsággal is szolgált a korai tudományos-fantasztikus irodalomban. Feltételezte, hogy földönkívüliek támadják meg bolygónkat, és ezt az inváziót a Marsról érkeztette. Persze a Naprendszer Naptól számított negyedik bolygója, vörös színe miatt már korábban is vonzotta a harcias képzettársításokat - nevét is a római hadistenről nyerte -, ám a marslakók H. G. Wells sugallata nyomán váltak harcias agresszorokká is.

Ezt megelőzően maga a Mars - és vélt népessége - nem túl rég érdekelte az emberiséget. Még a páratlan fantáziával megáldott Jules Verne is csak a Föld hűséges társáig, a Holdig repítette hőseit. 1877-ben azonban Giovanni Virginio Schiaparelli itáliai csillagász távcsövével csatornához hasonlatos képződményeket vélt fölfedezni a vörös bolygón, amelyekről még térképet is készített. Több sem kellett amerikai kollégájának, Percival Lowellnek, aki a csatornákat nyomban értelmes lények alkotta építészeti műtárgyaknak minősítette. A csatornaelmélet eztán villámgyorsan elterjedt. Az életet a Marson már olyannyira készpénznek vették, hogy 1891-ben egy gazdag párizsi hölgy, Clara Guzman csak azzal a feltétellel ajánlott fel tekintélyes vagyonnak számító 100 ezer frankos díjat az első földönkívülikapcsolat-felvevőnek, ha beszélgetőpartnerként nem marslakókat találnak. Később a rádiózás megszületésében meghatározó szerepet játszó Nikola Tesla és Guglielmo Marconi egyaránt bizonyos volt abban, hogy a vörös bolygóról származó rádiójelet fogott. A feltételezést az amerikai kormány olyan komolyan vette, hogy amikor az 1920-as években a Mars az átlagosnál közelebb járt a Földhöz, egy időre leállítottak minden rádióadást, csak hogy könnyebb legyen az ottani esetleges kommunikációba belehallgatni.

Az emberiség modern mítoszaiban élő marslakók azóta sokféle alakot és formát öltöttek. A legnépszerűbbnek a "kicsi zöld emberkék" leírás bizonyult. Erről leginkább az írást viszonylag későn, 36 éves korában kezdő - és előtte stílszerűen írószer-árusításból megélni próbáló - Edgar Rice Burroughs tehet, aki leginkább persze Tarzan figurájának a megteremtésével vált halhatatlanná. Ám ő volt az is, aki egy másik regényhősét, John Carter amerikai polgárháborús veteránt - gondolati úton, teleportálás segítségével - a vörös bolygóra röpítette. Ott és ekként eshetett meg az a találkozás - mások mellett - a "zöld emberkékkel" is, akikkel az Arizonából útnak induló hős még meg is küzdött, hogy elnyerje egy vörös bőrű és tojásokkal szaporodó helyi hercegnő kezét.

Nem sokáig kellett várni a Mars-élőlények feltűnésére a moziban sem. Futurista, kubista díszletei és jelmezei okán a némafilmkorszak egyik legjobb alkotásaként tartják számon az Alekszej Tolsztoj szatírájából 1924-ben készült szovjet Aelitát, amelyben egy feleségét (az egész történés alapjául szolgáló álmában) meggyilkoló feltaláló jut el a vörös bolygóra, ahol mindenfajta kalandok - egyebek mellett a kirobbanó proletárforradalom - során szerelembe esik a helybeli királynővel (ez Aelita), majd szemtanúja a Marson kialakuló szocialista köztársaság kezdeteinek is. Ami - hangsúlyozzuk - csupán álomnak bizonyul. A film hatására mégis jellemző, hogy a Szovjetunióban akkoriban leánycsecsemők százai kapták az állítólag azóta is népszerű Aelita nevet.

A lényeg, hogy a filmtörténetben utóbb a marslakók többnyire éppúgy a Földre fenekedő pusztító idegen lényekként jelentek meg - például az amerikai Függetlenség Napjában vagy a Tim Burton által rendezett, szatirikus beütésű, Támad a Mars! című alkotásban -, mint a tudományos-fantasztikus regényekben. Van azért kivétel: az 1950-es Marsbéli krónikák novellafüzérében Ray Bradbury - az emberi űrkolonizáció ötletét kifejtve - olyan bolygóról mesél, amelynek amúgy is haldokló civilizációját éppen hogy a Földről érkezettek taszítják végső pusztulásba. Robert Heinlein 1961-ben megjelent - és a műfaj első képviselőjeként a New York Times napilap presztízst adó könyvsikerlistájára felkerült - Angyali üdvözlet (Stranger in a Strange Land) című könyvében viszont a vörös bolygón született, és az első emberi misszió egyetlen túlélőjének számító, a békés marsi perspektívát magáévá tevő Valentine Michael Smith, afféle megváltóként visszaérkezve, éppen hogy a velejéig korrupt és kommercializált Földet tanítja meg újra a szeretetre. A modern Mars-ábrázolás egyik legjobbjának mégis a Kim Stanley Robinson által a kilencvenes években írt trilógiát tartják. Ez a bolygó első száz telepesének a sorsát követi, a mindennapok és a kihívások leírásában fölhasználva mindazokat a tudományos eredményeket, amelyek a szondák és a korszerű teleszkópok révén ma rendelkezésre állnak. Egyesek szerint a leírással Robinson egyfajta "irodalmi forgatókönyvvel" is szolgált azokra a nemrég az újraválasztásáért harcba induló amerikai elnök vizionálta időkre, amikor az ember egyszer valóban a Mars felszínére lép.

NAGY GÁBOR

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Szellem

A vízbe mártott teszt

Ahogyan az óceánokon járó felfedezők vártak egykor hajójuk árbockosarából "föld" kiáltást, úgy várják most a "víz" felfedezésénekbejelentését a Mars bolygót vizsgáló különféle berendezésektől. Legújabban a bolygón már napok óta vizsgálódó Spirit Mars-járóról jött egy biztató jel. A teljes bizonyosságra azonban még várni kell.

A nap videója: alig tartotta valami ennek a kamionnak a kerekét

A nap videója: alig tartotta valami ennek a kamionnak a kerekét

Döglött rovarok, élő egerek a Békés megyei vágóhídon

Döglött rovarok, élő egerek a Békés megyei vágóhídon

További kényeztetéseket vezetnek be a Soundon a nagyon VIP fesztiválozóknak

További kényeztetéseket vezetnek be a Soundon a nagyon VIP fesztiválozóknak

Elenegedték az eszkortnőt, aki azt állította, bizonyítékai vannak Trump orosz kapcsolatairól

Elenegedték az eszkortnőt, aki azt állította, bizonyítékai vannak Trump orosz kapcsolatairól

Rektor: Nem indul vizsgálat a szegedi egyetem rektorhelyettesének "ügyében"

Rektor: Nem indul vizsgálat a szegedi egyetem rektorhelyettesének "ügyében"

Súlyos sérültje is van a veszprémi gázrobbanásnak – videó

Súlyos sérültje is van a veszprémi gázrobbanásnak – videó