A balatoni alvilág egykori urának mondott Szlávy Bulcsú eltűnése ügyében a rendőrök által sikeresen bevetett krimináltaktikai műfogás újra azokra a nyomozási technikákra irányította a figyelmet, melyek során a bűnüldözők cselvetéssel igyekeznek sarokba szorítani a gyakran ugyancsak felkészült bűnözőket.

,,A kikérdezések során többeknek, elsősorban persze W. László közeli ismerőseinek, elhintettük: rövidesen talajmintákat veszünk, falat bontunk azokon az építkezéseken, amelyeket Szlávy Bulcsú eltűnése idején ismerősei folytattak. Hangsúlyoztuk, hogy elsősorban a gyanúsított cége által épített garázsban akarunk szétnézni" - vázolta a HVG-nek az utóbbi idők egyik sikeres rendőrségi akcióját megalapozó furfangot Kovács Lajos ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság úgynevezett döglött ügyek osztályának vezetője. A fenti módon kivetett hálón ugyanis fennakadt a hal: a feltételezett tettes pestiesen szólva beparázott, és önmagát elárulva nekiállt kiásni az áldozat földi maradványait. Az időben érkező zsaruk már csak befejezték az exhumálást, és letartóztatták Wapplert.

Az ilyesfajta bűnüldözői rafinéria nem csupán improvizáció, lelemény, hanem tananyag is. "Taktikai blöff, kriminalisztikai csapda, puhatolás, no és a kihallgatás legkülönbözőbb elemei" - sorolja Lakatos János nyugalmazott alezredes, a budapesti Rendőrtiszti Főiskola (RF) kriminalisztikai tanszékének adjunktusa azokat a kategóriákat, melyeket a bűn üldözése során bevethet a nyomozó, ha legálisan szeretne az igazság nyomára bukkanni.

A bűn dzsungelében utat vágni kívánó kezdő bozótharcosok figyelmét mindenekelőtt arra hívják fel oktatóik, hogy az emberek emlékezetében rögzült információk megismerésének egyik legkézenfekvőbb módja a kérdésekkel taktikusan irányított beszélgetés. Olykor - látszólag - kötetlenül: az oldott diskurzus egy esetleg nem is rendőrkülsejű emberrel kevéssé frusztráló, s így gyakran eredményes lehet. Az RF-en "kérdéstechnikát" tanító Bócz Endre volt fővárosi főügyész a leendő nyomozóknak tartott előadásait rendre azzal kezdi, hogy "mindig olyan módszert kell választani, amely a legcélravezetőbb, ugyanakkor gazdaságosan végrehajtható - és természetesen törvényes".

A nyomozói eszköztár egyik kedvenc közelfelderítői darabja a magyar nyomozói terminológiában puhatolásnak nevezett metódus. Lakatos alezredes példaként azt a gyilkossági ügyet említi, amelynek vizsgálata során a gyorsan a helyszínre érkező civil ruhás nyomozó a halálos véget ért utcai késelést megtárgyalandó egybegyűlt bámészkodók között elvegyülve kezdett munkához. A klasszikus hitetlenkedő kérdezéstechnikát alkalmazta: "ugyan már", "honnan veszi", "nem is volt itt" közbeszúrásokkal folyamatosan kétségbe vonta a hallottak valóságtartalmát. "A jelenlévők jóltájékozottságát, hiúságát és szereplési vágyát piszkálva így elérte, hogy egymást kiigazítva egyre több és több részletet idézzenek fel" - ad némi pszichológiai mélységet is a példatörténetnek Lakatos. "Az adott ügyben így hamar le lehetett mérni, ki lesz az, akit érdemes tovább kérdezni." De volt más haszon is: amikor az egyik, a könnyed utcai beszélgetés során fontos tényeket mondó tanú utóbb a hatóság előtt már semmiről sem akart tudni, elég volt összehozni utcai beszélgetőpartnerével, máris véget ért az amnéziája.

A törvénykövető polgárember persze leginkább a tévékrimikben kaphat leckét az ilyesfajta módszerekből. Ezek egyik iskolapéldája (és - a rendőrök szerint - egyben paródiája is) az amerikai sorozatban Peter Falk megformálta Columbo hadnagy. Ami az ő figurájában hiteles - mondják -, az az adatszolgáltatót megtévesztő figyelemelterelő technika alkalmazása. Az, ahogyan a kikérdezettek figyelmét - látszólagos szórakozottságával, oda nem illő témákkal, személyes momentumok citálásával - eltereli, no meg hogy a fontos mozzanatokra mintegy csak mellékesen tér rá. De az is, hogy a lényeges kérdések a hosszú beszélgetések közepe táján hangzanak el, és utána még számos, az ügy szempontjából érdektelen téma kerül szóba. "Alapvető kommunikációs sajátosság ugyanis - mondja Lakatos -, hogy az emberek általában az utolsónak megbeszélt részletekre emlékeznek. Ezt tudva elejét lehet venni annak, hogy a velük kapcsolatban táplált gyanút idő előtt felismerjék."

A gyanúsítás fogalmával viszont már meg is érkeztünk az igazi ellenfelek, a bűnözők - e fázisban még csak gyanúsítottak - világába. "Taposóaknákat, elszólásra vagy cselekvésre késztető patronokat helyezünk a delikvenseink útjába, és ha szerencsénk van, rálépnek" - beszél munkájának szépségeiről a már idézett Kovács ezredes. Aki szerint a mindennapi nyomozói munkában szinte általános az efféle "lélektani gerillamódszerek" alkalmazása. Ami akkor is hasznos, ha történetesen nem az igazi tettesek ülnek a vallatószékben: az ártatlanság és az ügyben való érintetlenség is jobb, ha többszörösen - akár ily módon - ellenőrzötten derül ki, mint ha csupán a kérdezett bizonygatja.

Az ilyen aknatelepítés egyik tipikus trükkjét a sorozatgyilkossággal gyanúsított és utóbb életfogytiglanra ítélt Magda Marinko esetében is bedobták. "A kihallgatások egyikén iszonyatos mennyiségű, nevet, telefonszámot, időpontot, helyszínt tartalmazó papírcetlit és névjegykártyát szórtunk Magda Marinko elé. Azt kértük tőle, idézze fel, hol és mikor jegyezte fel az információkat, vagy kitől kapta a kártyákat. A Magda lakásán, iratai között, ruházatában talált fecnik közé egy kakukktojást is kevertünk, nevezetesen azt a névjegykártyát, amelyet az egyik feltételezett áldozatának lába alatt, a gyilkosság helyszínén találtunk. Ő erről a bűnjelről is elmondott mindent. Így bizonyítottuk: felismerte a névjegykártyát, tehát ő vitte a gyilkosság helyszínére".

Persze, ilyen bizonyításhoz előbb el kell érni a gyanúsított együttműködését. Nem árt azt is bekalkulálni, hogy "börtönakadémiákon" csiszolódott, tapasztalt bűnözők olykor legalább olyan jól ismerik a vizsgálati trükkök tárházát, mint a nyomozók. Bócz Endre ezzel kapcsolatosan a negyedszázaddal ezelőtt rabló- és rendőrgyilkossággal vádolt Soós Lajos és társainak ügyét említi. A bandafőnöknek tartott Soós esetében kezdetben sokáig minden fogás csődöt mondott. Hiába próbálták az összes ellene szóló, s igencsak erős tárgyi bizonyítékot és tanúvallomást elébe tárva lerohanni, a gyanúsított nem tört meg. Aztán hasztalan szembesítették azzal, hogy bűntársai már mindent elmondtak. Ráadásul Soós ekkor ellentámadásba lendült: így is, úgy is biztos kötelet ígérő főbenjáró bűnök garmadáját vállalta magára, sőt - feltehetőleg már csak az időhúzás szándékával - még a máig felderítetlen Hungária körúti kettős OTP-gyilkosságot is bevállalta volna. Csak a rendőrgyilkosságot nem. Hogy végül mi történt, aminek nyomán megszülethetett az óhajtott beismerő vallomás, azt ma sem lehet pontosan tudni. A nyomozói legendárium mindenesetre ezt is a szaklelemények sorába utalja: e szerint "a fordulatot egy helyszínelést (ma ezt helyszíni kihallgatásnak hívják) követően, rendőri felügyelet mellett elfogyasztott halászlé hozta. Pontosabban az, hogy az extra étkezés meg a figyelmességből szálkamentesen rendelt ponty révén bizalmába fogadta a nyomozást irányító kollégát, és elkezdett vele együttműködni és beszélni" - meséli Lakatos. Amiből a rendőrtankönyvek a bizalom elnyerését, illetve általában a pszichés tényezők fontosságát szokták aláhúzni.

A krimiken edzett olvasó és a börtönökben tréningezett bűnöző azt hihetné, hogy a filmek elkoptatott patronja, a jó zsaru-rossz zsaru klasszikus szerepjátéka ma már hatástalan. Csak hát egy új tettesnek minden trükk új. Mert a goromba pokrócként viselkedő nyomozót felváltó szolidabb, megnyerőbb kolléga sémája ma is jól működik: a "jó rendőrtől" a tettes sokszor elfogadja, hogy jobban jár, ha vallomást tesz. Miként kitűnően beválik a krimináltaktikai arzenál egyszerűnek látszó, ám gyengébb idegzetű elkövetőknél hatásos fegyvere, a lehetséges történések helyszíni reprodukálása is. Így tört meg állítólag az 1995-ös százhalombattai négyes gyilkosságot elkövető, jelenleg is börtönbüntetését töltő "battai rém", Balogh Lajos is.

Persze abban a tanárok és a jelenleg is terepen dolgozó gyakorló kriminalisták véleménye is megegyezik, hogy egy dolog a tankönyvek szövege, és más a való élet, ahol nemegyszer előfordul, hogy rosszul mérik fel a gyanúsított karakterét, lelkierejét, jogi és kriminalisztikai tájékozottságát, elszántságát. Ilyenkor aztán nincs más hátra, perdöntő bizonyítékokat kell találni, nehogy úgy járjanak, mint a móri bankrablás hónapok óta szilárd tagadásban álló gyanúsítottjainak ügyében. Vagy mint Pusoma Dénes (HVG, 1999. július 24.) híres esetében, akit a "nem megfelelő" kihallgatási módszerek nyomán született vallomása alapján évekig gyilkosként rács mögött tartottak, és aki még ma is ülne, ha az igazi tettes fel nem adja magát. Meg ha szegény Pusoma nem lett volna öngyilkos.

VAJNA TAMÁS

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
590 millió forint nem sok egy 335 lóerős japán autóért?

590 millió forint nem sok egy 335 lóerős japán autóért?

Szlovéniában terjeszkedne az OTP

Szlovéniában terjeszkedne az OTP

Ingyen megkaphatná a tízmilliós injekciót az izomsorvadásos kislány, de a NEAK visszadobta a kérelmet

Ingyen megkaphatná a tízmilliós injekciót az izomsorvadásos kislány, de a NEAK visszadobta a kérelmet

Olyan ígéretes A tanár második évada, mint egy oktatási reform

Olyan ígéretes A tanár második évada, mint egy oktatási reform

Megmagyarázza az olvasóinak a Guardian, mi az az O1G, és ki az a Nagy Blanka

Megmagyarázza az olvasóinak a Guardian, mi az az O1G, és ki az a Nagy Blanka

Tüntetők okoztak kilométeres dugót Pécsett hétfő reggel

Tüntetők okoztak kilométeres dugót Pécsett hétfő reggel