Melyik politikus, történelmi személyiség testesíti meg ön számára leginkább az európai eszméket, azonosságtudatot? - tették fel e kérdést a közelmúltban a kontinens hat országában egy közös felmérés keretében. A válaszok értékeléséből kirajzolódó képen a kutatók szeme már látni véli egyfajta európai közízlés nyomait.

Az exanarchista, 1973-ban még rendőrökkel utcai tusakodásba is keveredett Joschka Fischer német külügyminiszter lenne az a "híres, az európai identitást képviselő történeti személyiség", akivel az emberek legnagyobb része szívesen elbeszélgetne, ha kapna rá egy órácskát. Legalábbis ez derült ki abból a felmérésből, amelyet tavaly végzett a francia CSA közvélemény-kutató intézet. Fischer sikerének legfeljebb az a szépséghibája, hogy európai elsőségét kizárólag a német szavazóknak köszönheti, akiknek viszont közel egyharmada voksolt rá. Pedig főnökére, a második helyezett Gerhard Schröderre, illetve az őt követő Charles de Gaulle valamikori francia elnökre hazájukon kívül még négy, illetve három ország számos polgárától érkezett szavazat.

Az öt európai uniós állam (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország), illetve a közeljövőben csatlakozó Lengyelország mintegy hatezer lakosának véleményét összegző felmérés több oldalról is közelítette e fontos kérdést. A megkérdezetteknek először saját kútfőből kellett számukra rokonszenves európai személyiségeket felidézniük - e "versenyszámban" lett befutó a német külügyminiszter. Másodjára viszont 14-14 név közül kellett kiválasztaniuk, kit tartanak az európai eszmék egy kiadós beszélgetésre érdemes megtestesítőjének az elmúlt kétszáz évből, illetve az azt megelőző korszakokból.

Meg is gyűlt a bajuk a felmérőknek a kétszer 14 kiválóság kiválasztásával: "úgy döntöttünk, hogy se túl régen élt személyeket nem veszünk be, se pedig kortársakat, mivel elsősorban olyan hírességek megítélésére voltunk kíváncsiak, akiknek értékeit megfelelő távlatból láthatják, ráadásul kizártuk azokat, akik nem köthetők közvetlenül a hat részt vevő ország egyikének kultúrájához sem" - vonta meg gondolkodásuk határait Jean Lecuir francia történészprofesszor. Ezért hullott ki e rostán II. János Pál pápa vagy Jacques Delors, az Európai Bizottság egykori elnöke, míg Wolfgang Amadeus Mozart, Sigmund Freud, Vincent van Gogh azért maradtak ki, mivel nemzetiségi hovatartozásuk okán nem voltak köthetők a vizsgálatba vont hat országhoz.

Azt mindenesetre a névválogatás sikerének tartják a készítők, hogy négy híján mind a 28 kiválasztott kapott szavazatot az első, "nyitott" kérdésre adott válaszok között is, húszat pedig egynél több országban is megemlítettek. Külön kiemelték az elemzők, hogy Lengyelországban a kiválasztott nagyságok egynegyede, míg a franciáknál, olaszoknál és spanyoloknál nagyjából az egyötöde más országbeli híresség volt. Az 1800 előtti időszak legeurópaibbnak ítélt személyisége, Leonardo da Vinci például a lengyelek kivételével mindenhol az első három hely valamelyikén végzett - ráadásul a nyílt kérdésnél is kapott egy százalékot. Az őt ugyanebben a kategóriában követő Kolumbusz Kristóf négy országban is benne volt az első háromban (miközben szülőföldjén, Olaszországban csak a negyedik lett). De még az összesített harmadik helyezett német reformátor, Luther Márton sem kapott sehol az ötödik helynél rosszabb értékelést.

E három, szinte ugyanabból a generációból származó - egyaránt a 15. és 16. század fordulóján élt - "reneszánsz ember" sikerét a vizsgálat készítői egy formálódó közös európai identitástudat megnyilvánulásának tudják be. Elsősorban azért, mivel "a maguk módján mindannyian felfedezők és egyfajta új - művészeti, vallási, földrajzi - világszemlélet hordozói voltak", akiknek választásával a szavazók "az alkotás és a régi idők világát elutasító Európa mellett tették le a voksot".

Ilyenfajta tudatosságot vélnek felfedezni a kutatók az elmúlt két évszázad 14 híres embere közötti választásokban is. A hajdani brit miniszterelnök, Winston Churchill mögött holtversenyben francia kortársát, Charles de Gaulle-t és a lengyel-francia kémikust, Marie Curie-t említették a legtöbben. Az elemzők szerint a két politikus azért arathatott sikert, mert "mindketten az utolsó fél évszázadot igencsak meghatározó második világháború politikai hősei voltak, akik a mostani EU alapjainak lerakásában is tevékeny részt vállaltak". Curie asszony pedig szerintük "nemzetköziségének és tudós imázsának" köszönhette az utókor elismerését, no meg annak, hogy a női szavazók nagy része őt tekintette a modern női hősnek.

Első látásra meglepő eredmények is születtek. Például hogy a franciáknál a név szerint választható legújabb kori hírességek között az angol Churchill alig két százalékkal maradt le a 22 százalékot begyűjtő, szinte minden felmérésben az élbolyban végző Bonaparte Napóleontól. De az is, hogy Adolf Hitler - a "szabadon választható" nevek kategóriájában - ugyanannyi embernek jutott eszébe, mint Louis Pasteur, Albert Einstein vagy Marie Curie. E két eredményt Philippe Joutard történész, az egyik kiértékelő "a franciák második világháború iránti érdeklődésével" magyarázta. Külön felhíva azonban a figyelmet, hogy - mint a szavazók szociológiai vizsgálatakor kiderült - korántsem a szélsőjobboldali elkötelezettségűek nevezték meg Hitlert, sokkal inkább a fiatal, politikai kötődés nélküli válaszolók. Ugyanakkor szerinte figyelemre méltó az a tény is, hogy a romantikus költő-író Victor Hugo több mint tíz százalékkal megelőzte Napóleont, állítólag azért, mivel a franciák "tudomásul vették, hogy Napóleon európai hősként való szerepeltetése számos problémát vet fel", Hugo így szalonképesebb, ráadásul már annak idején is "olyan szépen beszélt az Európai Egyesült Államokról".

Napóleon jó "külföldi" szereplése - mondják - akkor is érdekes, ha csak az ötödik helyet szerezte meg a waterlooi vesztes a legújabb koriak listáján. Ebben állítólag nagy része lehetett a - Párizsban oktató Robert Frank angol történész által - tüköreffektusnak nevezett jelenségnek. Vagyis annak, hogy a valamikori ellenség felértékelésével mindenki saját magát tartja többre - ami ez esetben legfőképpen az angolokra lehet igaz. A lengyeleknél viszont a rövid életű varsói nagyhercegség felállítása lehetett a francia császár említéséhez vezető pozitívum.

Az angolok esetében Robert Frank az Európa felé való újszerű nyitottságként értelmezte, hogy az utóbbi két évszázad hírességeit firtató kérdésre az önmagukat egyébként hagyományosan nagyra tartó britek második helyre szavazták Marie Curie-t - még Viktória királynőnél is többre tartva őt. Igaz, az is kiderült, hogy a franciák és a németek inkább jelen vannak az angolok történelmi emlékezetében, mint fordítva. Talán - így az értékelők - azért, mivel az előbbiek, köszönhetően múltbéli konfliktusaiknak és e századi látványos megbékélésüknek, inkább egymásnak szentelnek megkülönböztetett figyelmet.

De találtak magyarázatot más meglepő eredményekre is. Az olaszoknál például nemzeti egységük kiharcolója, Garibaldi után Napóleon és Churchill futott be, amit Arianna Montanari római szociológiaprofesszor annak tud be, hogy még élhet az emberek tudatában a Benito Mussolini idejében kezdeményezett új olasz identitás kimunkálására tett kísérlet, amely nem a művészekben vélte megtalálni a nemzeti hősöket, hanem a politikailag elkötelezett, harcos lelkületű államférfiakban.

A lengyel adatok értékeléséhez jó tudni, hogy igen nagy számban tartózkodtak a szavazástól, amire több magyarázatot is adtak. Elsősorban azt, hogy a második világháború óta felróják "a Nyugat kettős árulását": először, amikor a franciák és az angolok minden fogadkozásuk ellenére nem segítettek a náci Németország által lerohant szövetségesüknek, másodjára pedig, hogy Jaltában hagyták az országot a szovjet érdekszférába kerülni. De a kutatók szerint pillanatnyi érzelmek is hathattak. A lengyeleket tavaly éppen az idő tájt kérdezték, amikor kormányuk bejelentette: az európai vadászgépek helyett inkább az amerikai típust részesíti előnyben. Európai részről ezért - no meg az ugyancsak nem sokkal korábbi EU-csatlakozási tárgyalásokon való varsói kekeckedés miatt - igen sok támadás érte az országot.

Ennek fényében tán az sem véletlen, hogy a lengyelek a nyílt kérdésre válaszolva - a "szabályok" ellenére - a még "tiszteletbeli európainak" sem igen titulálható George Bush amerikai elnököt szavazták a nyolcadik helyre. Ami a vizsgálódás szerint nem véletlen vagy tudatlanság, hiszen éppen a tanultabb fiatalok nevezték meg őt. Inkább arról lehet szó - mondják -, hogy a lengyelek ma még sokszor egybemossák az európai és a nyugati világ értékeit.

ILLÉNYI BALÁZS

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Akár Oscart is nyerhet a Bohém rapszódia? Kihirdették a jelölteket

Akár Oscart is nyerhet a Bohém rapszódia? Kihirdették a jelölteket

Nyomtassa ki gyógyszerét a sarki patikában!

Nyomtassa ki gyógyszerét a sarki patikában!

Három gyerek maradt árván a hétfői, M3-ason történt tragédia után

Három gyerek maradt árván a hétfői, M3-ason történt tragédia után

Íme a cuki apróság, amivel a Honda betör a villanyautók piacára

Íme a cuki apróság, amivel a Honda betör a villanyautók piacára

Szijjártó meghátrál: az EP-vitán senki sem képviseli a kormányt

Szijjártó meghátrál: az EP-vitán senki sem képviseli a kormányt

"A gerincsérv komoly dolog" – reagált Hadházy Ákos a kikerült MTVA-s videónkra

"A gerincsérv komoly dolog" – reagált Hadházy Ákos a kikerült MTVA-s videónkra