A sokak szerint háttérbe szorított, ám eredményes magyar tudósnők helyzetén kíván segíteni egy új, a napokban átadott nemzetközi-magyar díj. Elismerésekből persze korábban is juthatott volna kimagasló tehetségű, szakterületükön újat teremtő, nemzetközi hírnévre szert tett tudósnőknek.

A január végén első alkalommal átadott L'Oréal-UNESCO Magyar Ösztöndíjjal néhány pillanatra reflektorfénybe kerülhettek a magyar tudományos társadalom nőtagjai. Kérdezhetnénk persze: szükség van-e ilyen speciális, nem szerint disztingváló díjra, hiszen a tudományos eredményeknek aligha van nemük. Bármi legyen is a válasz, mit sem változtat a tényen, hogy a szakmájukban, tudományukban a maguk korában kiválót alkotó magyar asszonyok máig megőrzött nemzetközi hírük ellenére is kevés utókori figyelmet kapnak.

A magyar nők már a tekintetben is hátrányos helyzetből indultak, hogy intézményesen csupán 1895-ben (s még külön engedéllyel) kapták meg a lehetőséget, hogy felső fokon is tanulhassanak - akkor bölcsészetet, medicinát és gyógyszerészetet. De még ez a 19. század végén induló folyamat sem volt törésmentes: egy 1919 végi rendelet például korlátozta az egyetemek női hallgatóinak számát. Az áttörést végül csak az az 1946-os törvény hozta meg, mely korlátozás nélkül beengedte a nőket az összes hazai egyetem világi karaira.

Nem csoda, ha a tudománytörténet női tagozata egy ideig csak az elsőket tartotta számon. Például Hugonnay Vilma orvosnőt - aki egyben az első magyar diplomás nő is volt. Ő, még családjával is dacolva, Svájcban szerezte meg orvosi oklevelét 1879-ben, amelyet idehaza csak 1897-ben honosíthatott. Olyan is akadt, aki "kerülő úton", diploma nélkül jutott a szakmai elismertséghez. Torma Zsófia régésznő autodidaktaként 1875-ben tárta fel Erdélyben a 4500 éves tordosi őstelepet. Ennek köszönhetően 1899-ben a kolozsvári tudományegyetem még tiszteletbeli doktorává is választotta.

Különleges karakter lehetett az első magyar mérnöknőnek tartott Pécsi Eszter is. Berlinben kezdte stúdiumait, ám 1918-ban, az akkori műegyetemi liberalizálás hallatán, húszévesen hazatért, és itthon diplomázott. "Pécsi Eszter neve fogalommá vált az építészek körében, és nem csak azért, mert évtizedekig ő volt az egyetlen magyar statikusnő" - állítja Kaiser Anna építészettörténész. A már saját maga vezette sportkocsija okán is Budapest-szerte ismert - a korabeli magazinokban "férfias foglalkozást űző nőies nő"-ként szerepeltetett - Pécsi nemcsak azzal bizonyított, hogy több száz fővárosi épület statikai tervezését végezte, hanem korának több épülettechnikai újdonságával is. Az ő nevéhez köthető az Országos Traumatológiai Intézet Fiumei úton álló épülete is, amely a főváros első vasszerkezetű magasháza volt. Új karriert indított, miután 1957-ben, 59 évesen elmenekült Magyarországról: ő tervezte Bécs belvárosában az első többemeletes parkolóházat, nem sokkal New Yorkba érkezése után pedig ő lett a világ első vasbeton vázas felhőkarcolójának, a Hotel Americanának a statikus tervezője. A Columbia Egyetem számára alkotott kollégiumát egyébként Az év legjobb statikai terve díjjal is honorálták.

Már az Egyesült Államokban lett ismertté az egyik legsokoldalúbb magyar kutatónő, a 19-20. század fordulóján született Telkes Mária. A budapesti tudományegyetemen matematika-fizika tanári szakot végzett Telkest nagybátyja, Ludvig Ernő clevelandi magyar konzul csábította 1924-ben az Újvilágba. Indításként a fiatal kutatónő egy olyan, infravörös sugarakat érzékelő fényképezőgépet dolgozott ki, amellyel a preparált agy sejtjeinek - akkor még csak sejtett, de nem észlelt - sugárzását tudta láthatóvá tenni. De nem ez lett a fő műsorszáma: azt, hogy a sajtóban némi fellengzősséggel "napkirálynő"-ként vagy a "szolártechnika anyja"-ként emlegették, az ő tervei alapján 1948-ban az egyesült államokbeli Doverben felépített első - még hőcserélési elven működő - napenergiával fűtött kísérleti háznak köszönhette. Telkes végül 1995-ben hazatért - előtte még 90 évesen is jegyeztetett be szabadalmat.

Az atomkutatók között is akad máig számon tartott magyar asszony. Az 1890-ben született Róna Erzsébet fizikus és kémikus még Magyarországon sokáig dolgozott Hevesy György, a radioaktív nyomjelzés - a kifejezés Rónától származik - felfedezője mellett. Később a maghasadás jelenségét először értelmezni tudó Otto Hahn munkatársaként izotópok előállításán fáradozott Berlinben. A második világháború kitörése után Amerikába távozott, ahol munkáját titkosnak nyilvánították; bár csak részfeladatot végzett, tudni lehet, hogy az kapcsolatban állt az atombomba előállításával.

Szerencsére léteznek olyan magyar tudósnők is, akiknek nem kellett elhagyniuk az országot, hogy a határon túl is elismertté legyenek. Ilyen volt az 1905-ben született Péter Rózsa matematikus, aki a függvénytan területén írott két monográfiája révén lett világhírűvé, az 1945-ben kiadott Játék a végtelennel című, a matematikát népszerűsítő könyvét pedig több mint tíz nyelvre fordították le, és ma is újra és újra kiadják.

Ugyanígy elsősorban a tevékenységéről szóló - jelenleg is számtalan országban kapható - publikációinak köszönhette a külföldi ismertséget Pikler Emmi, az 1902-ben született gyerekgyógyász. A második világháború előtt háziorvosként tevékenykedő doktornő 1946-ban alapította meg a budai Lóczy Lajos úti csecsemőotthont, mely ma is Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány néven működik. Itt a nevelők jóval szorosabb kapcsolatot alakítottak ki a gyerekekkel, mint ami az ilyen gyermekekkel foglalkozó árvaházakban-nevelőintézetekben addig megszokott volt. Pikler a családok számára is hozott új gondolatokat. "Legtöbbet idézett gondolata, hogy a csecsemőt felesleges a számára bizonytalan egyensúlyi helyzetbe hozva felültetni, felállítani. Addig rejtve maradt képességei bontakozhatnak ki, ha hagyjuk, hogy saját maga fedezze fel a környezetét" - tudjuk meg Tardos Annától, az intézet igazgatónőjétől, Pikler Emmi lányától, milyen korábbi beidegződéssel szakított ez a módszer.

Noha a felsoroltak neve jószerével bejárta a világot, mégis kevés magyar tudósnőt ismernek (el) - akár itthon is. Kétségtelen, sokan panaszolják, hogy a tudomány elsősorban a férfiak világa, ahol a nők - tudományon kívüli okokból is - nehezebben érvényesülnek. Aminek érdekes tudományszociológiai következménye, hogy - mint azt Vámos Éva, az Országos Műszaki Múzeum igazgatója állítja - "miután a nők nyugodtan akarnak alkotni, és nem megkövesedett hierarchiában csatározni, gyakrabban kutatnak új tudományágakban". Szerinte nem véletlen, hogy a legnagyobb magyar tudósnők közül többen - Telkes Mária a szolártechnikában, Róna Erzsébet a radioaktivitásban - az akkoriban inkább "kiskorú" tudományágakban próbálták ki magukat. Vámos Éva szerint a női kutatókra az is jellemző, hogy jobbára gyakorlati, a hétköznapi élet szükségleteit kifejező területek kutatásaiba vetik magukat: "inkább az egészségügyre koncentrálnak, mint az ősrobbanásra".

SINDELYES DÓRA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Szellem

A magyar változat

Az immár öt éve létező nemzetközi L'Oréal-UNESCO életműdíjra, illetve a 35 évesnél fiatalabb kutatónőket jutalmazó...

Görögországban és Egyiptomban nyaral a legtöbb magyar

Görögországban és Egyiptomban nyaral a legtöbb magyar

A francia szélsőjobb kihátrál az egyik legnagyobb melléfogásából

A francia szélsőjobb kihátrál az egyik legnagyobb melléfogásából

Ápolási díj: pontozással döntik el, ki mennyi pénzt kaphat

Ápolási díj: pontozással döntik el, ki mennyi pénzt kaphat

Ónos eső miatt adtak ki riasztást

Ónos eső miatt adtak ki riasztást

Szmájlival küldte át a Századvég a legújabb közvélemény-kutatását

Szmájlival küldte át a Századvég a legújabb közvélemény-kutatását

Feledékeny? Akkor díjazni fogja a MasterCard újítását

Feledékeny? Akkor díjazni fogja a MasterCard újítását