Talán csak véletlen egybeesés, de épp Valentin-nap közeledtével jelentette be egy angliai kutatócsoport, hogy felfedezte az élővilág eddig legrégebbinek vélt, nemi aktust feltételező hímtagját. A szerszám - ki tudja, mennyire boldog - tulajdonosa egy vízibolhához hasonló tengeri rákféleség volt.

,,Leletünk 200 millió évvel régebbi, mint az eddig ismert tengerirák-leletek, egyszersmind ez a legkorábbi állati maradvány, amelyről bizonyosan tudható, hogy hímnemű egyedé" - világította meg a HVG-nek David Siveter, a Leicester Egyetem paleontológusprofesszora a herefordshire-i vulkáni hamuból összeállt őskori sziklában meglelt kagylós rák megtalálásának jelentőségét. Amit nyilván tovább növelt, hogy a maradványokból az állatka teljes felépítését rekonstruálni tudták. A felfedezés fénypontja mégis a néhai, alig öt milliméteres kis élőlény ivarszerve lett. Az állatkát görögül kolümboszathón ekplektikosznak nevezték el - amit magyarul "meghökkentő jó úszónak" mondhatnánk.

Az ominózus őspéniszt elővarázsló Siveternek kétségtelenül kitűnő keze lehet az ilyen ügyekben. Két évvel ezelőtt ugyanis már talált Brazíliában egy olyan ősi kagylósrák-maradványt, amelynek egyenesen két pénisze volt - a nőstényüknek pedig két vaginája -, ám ez a faj csupán 100 millió éve élhetett. Igaz, ezt a korábbi nemzőszervi rekordidőt tavaly megdöntötte egy skót kutatócsoport, amely a skóciai Aberdeen közelében biztosan beazonosítható, 400 millió évesnek gondolt - ráadásul a tulajdonos testhosszának kétharmadát is elérő - kaszáspókpéniszre bukkant. Így azután éppen itt volt az ideje Siveter rekontrájának.

Persze, a gyakran hallható férfivigaszhoz hasonlóan, az ilyen tudományos versengésben sem a méret a lényeg. A felfedezés értékét - és talányát - sokkal inkább az adja, hogy az említett rákocskák ma élő rokonai többnyire nem szexuális úton szaporodnak. Például a díszhaltáplálékként óriási tömegben forgalmazott közönséges vízibolhák is leginkább szűznemzéssel reprodukálják magukat - vagyis kizárólag nőstények hoznak létre nőstényeket. Ez a tudósok szerint egyfajta biológiai praktikum, mivel szárazabb vidékeken, az évente csupán néhány hónapig létező, majd újra kiszáradó kis tavakban, pocsolyákban megengedhetetlenül "strapás" lenne a hosszú ideig tartó párkeresés, szűznemzéssel ellenben akár feleannyi idő alatt be lehet népesíteni a vízibolha-életteret. A dolog különössége viszont, hogy ugyanezek a vízibolhák más körülmények között, ma még nem tudni pontosan, miért, egyszer csak hím egyedeket is a világra hoznak. De van ennél fogósabb kérdés is: például mind a mai napig nem eldöntött, előbb jelent-e meg - és ha igen, mennyivel - az ivartalan szaporodás az ivarosnál? A jelenlegi feltételezések szerint ugyanis már a legprimitívebb egysejtű baktériumok is kicserélték időnként a génjeiket, márpedig ha nem ugyanaz az örökítőanyag adódik tovább az utódnak, azt a tudomány már ivaros szaporodásnak hívja. Így vagy úgy, a modern szexuális szaporodás felé a következő lépéseket már a fejlettebb, sejtmaggal rendelkező egysejtűek tették meg, az örökítőanyag ivarsejtekkel történő továbbadását is ők "találták ki".

A két nem szexuális célú egyesülését szolgáló pénisz kialakulását az úgynevezett spermaversengéssel magyarázza a tudomány. Ez azt jelenti, hogy minden hím egyed törekszik saját örökítőanyagának biztos továbbadására, ezért olyan szervet volt kénytelen növeszteni, amely a lehető leghatékonyabban juttatta a petesejt közelébe az örökítőanyagot. A természet időnként talán túl is lőtt a célon: egyes poloskafajok túlhevült hímjei olykor a nőstény testfalát ivarszervükkel átfúrva közvetlenül a testüregbe ürítik spermiumaikat, amelyek így akár meg is előzhetik a konzervatívabb módon párzó konkurens hímek ondóját.

"Az ivaros szaporodásnak (ha minden egyéb feltétel, így például az ivaros és a szűznemzéssel szaporodó nőstények termékenysége azonos lenne) tulajdonképpen el kellett volna tűnnie az evolúció során, mivel így jóval lassabb a populáció növekedése, mint például a szűznemzésnél" - állítja Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az ELTE professzora. A tudósok többsége, mint mondja, úgy gondolja, hogy ez időnként meg is történt, vagyis egyes leszármazási vonalain az élővilág már "elfelejtette" a szexet. Például azért, mert a párzás indokolatlanul sok energiát emészt fel, de nem mellesleg azért is, mivel az aktus közben az élőlények esendőbbek, s kiszolgáltatottabbak ragadozóiknak.

Valami előnye mégiscsak lehetett a szexnek, mivel úgy tűnik, az evolúció éppen a fenti logika ellenében működik: a létért való küzdelem során inkább a nemi különbözőséget felmutatni nem képes élőlények szorultak ki. Szabó Krisztián, a Debreceni Egyetem oktatója az e tárgyban vizsgálódó külföldi és hazai kutatók eredményeit ismertető, a világhálón is közzétett összefoglaló tanulmányában úgy véli: a szex azért lehet mégiscsak előnyösebb az ivartalan szaporodásnál, mivel itt két egyed eltérő génkészlete keveredik, s így nagyobb eséllyel jöhetnek létre rátermettebb, a környezethez jobban alkalmazkodó utódok. Ezzel az érveléssel persze nem mindenki ért egyet. Az opponens szakértők ugyanilyen vehemensen amellett kardoskodnak, hogy a szex, éppen ellenkezőleg, a már bevált, jól működő géneket hivatott megőrizni, s az újonnan megjelenő káros mutációkat segít hatékonyabban kiszűrni.

De e ma még megválaszolatlan kérdések is alig feledtethetik, hogy a ma élő állatvilág tagjainak döntő többsége hím és nőegyedek közös közreműködésével szaporodik. Az emlősök esetében pedig egyenesen kizárólagosnak mondható ez a módszer.

IZSÁK NORBERT

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Az új iPhone-okhoz is csinált akkumulátoros tokot az Apple, de nem adják olcsón őket

Az új iPhone-okhoz is csinált akkumulátoros tokot az Apple, de nem adják olcsón őket

Theresa May vereséget szenvedett, mégis megugrott az angol font

Theresa May vereséget szenvedett, mégis megugrott az angol font

Apró méregzsák: 300+ lóerővel támad az új BMW X2 M35i

Apró méregzsák: 300+ lóerővel támad az új BMW X2 M35i

A Golgotával nem jött be Orbánék erőpolitikája

A Golgotával nem jött be Orbánék erőpolitikája

Ajka önkormányzata is elutasította a túlóratörvényt

Ajka önkormányzata is elutasította a túlóratörvényt

A Twitteren kért segítséget Hugh Grant, miután feltörték a kocsiját

A Twitteren kért segítséget Hugh Grant, miután feltörték a kocsiját