Nemcsak a vakáció zavartalansága, hanem akár népek sorsa is múlhat az időjáráson. Háborúk, népvándorlások kiváltó oka volt a múltban és lehet a jövőben a klíma kedvezőtlen változása, és a legfrissebb feltételezések szerint hamarosan akár napjaink emberisége is szembesülhet a globális felmelegedés efféle kihívásaival.

A "patkánystratégia" helyett az emberiség jó része az utóbbi évtizedekben a "cápastratégiára" állt át, vagyis a legeltérőbb környezetekhez való alkalmazkodásról, élelemben (és erőforrásokban) mindig bővelkedve, fokozatosan áttért az életmódján mit sem változtató magatartásra - világította meg Rácz Lajos környezettörténész a HVG kérdésére az éghajlat és a társadalom egy mostanában különösen aktuálissá váló összefüggését. Mindezt a Pentagon egy minapi tanulmánya kapcsán, amely nemcsak radikális klímaváltozással riogat, hanem az ennek nyomán bekövetkező társadalmi földindulásokkal, háborúkkal is - méghozzá az igen közeli jövőben. Ilyen események egyébként - emlékeztetnek kutatók - korábban sem voltak ismeretlenek.

Az emberi alkalmazkodás egyik, a harmadik világban napjainkban is dívó formája mindig is az éhezés előli menekülés volt. Ennek klasszikus történelmi példájaként a 4. század végétől a 8. század derekáig tartó hűvös, száraz korszakot szokták emlegetni, amikor Belső- és Közép-Ázsiában a korábbi évi 300-400 milliméterről mintegy egyharmaddal csökkent a csapadék mennyisége, ami megadta a kegyelemdöfést a sztyeppi állattenyésztésnek. Ez indította útjára a népvándorlást, amelynek egyik utolsó hullámával a magyarok is a Kárpát-medencébe érkeztek. A Földközi-tenger környékén pedig, ahol nagyjából ugyanabban az időben, a 7-8. században hasonló rekordszárazság uralkodott, Rácz Lajos szerint ez több, máig ható változást indított el. Egyrészt a Keletrómai Birodalom legjelentősebb városainak, a százezres lakosságukkal a maguk idejében metropolisnak számító Epheszosznak, Antiochiának és Palmürának a hanyatlását, másrészt az iszlám 622-es megjelenését és robbanásszerű terjedését. A háttér: a szárazságnak döntő szerepe volt az Arab-félsziget társadalmi feszültségeiben, és abban is, hogy új földekre vándoroltak - hódítóként - az ott élő pásztornépek.

De befolyásolta a történelmet az éghajlatváltozás máshol és máskor is. A Grönlandig húzódó szigetfüzér, az Észak-Atlantikum viking meghódítása nem kis részben annak volt köszönhető, hogy az első évezred vége felé visszahúzódott a tengeri jég, és elültek a korábbi viharok. Amikor viszont a 13. század elején - a 19. századig elnyúló európai "kis jégkorszak" előhírnökeként - az Északi-sark felől érkező lehűlés miatt túl hosszú ideig fagytak be a tengerek és a kikötők, ez elvágta a Skandinávia felől érkező utánpótlás útját, így a (neve szerint) korábban még zöldellő Grönlandról a normannok távoli zsákmányszerző utakra kényszerültek, össze-összefutva az ugyanebben utazó eszkimókkal, akikkel aztán hol kereskedtek, hol háborúztak.

Közép-Európa klímatörténelmét az utóbbi ezer év adatai alapján elemezve Rüdiger Glaser würzburgi földrajzprofesszor bizonyítva látja, hogy a korábbi évszázadokban akár már háromévi katasztrofális időjárás és terméskiesés után is menetrendszerűen bekövetkeztek a bűnbakkereső boszorkányüldözések és pogromok. Példaként a 18. század elejének Szeged környékén pusztító aszályát lehetne említeni, amit akkor azzal magyaráztak, hogy Rózsa Dániel boszorkány 7 éven át "elvonta az esőt és harmatot a szegedi határtól". Az utolsó magyar boszorkányperek egyikében, 1728-ban meg is égették a szerencsétlent.

Ezek után már nem is meglepő, hogy Rácz Lajos még a francia forradalomért is részben az éghajlatot teszi felelőssé. Az azt megelőző években pusztító aszályok nyomán Franciaországban 1786-ban nagy takarmányhiány lépett fel, majd az ismét aszályos 1788-at igen hideg tél követte. "A forradalmat természetesen nem az éghajlati anomáliák robbantották ki, de a mezőgazdasági termelést sújtó kedvezőtlen éghajlati változások növelték a változásban levő francia társadalomra nehezedő nyomást. 1789 nyara már átlagosan meleg volt, így a Bastille júliusi rohamára kellemes időjárási viszonyok között került sor" - összegzi a kutató. Hasonló példával szolgál Szabó József János történész, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) docense. Az 1848-as forradalmak évtizede öt-hat éves szárazsággal és emiatt megfizethetetlen adókkal kezdődött. Azt persze utólag kár lenne találgatni, mi lett volna, ha március idusa kellemes időjárású évek után jóllakott polgárokra, parasztokra és jobbágyokra köszönt.

Régebbre visszatekintve csak feltételezéseink vannak: a Neander-völgyi ember kipusztulásának rejtélyéről a legfrissebb magyarázat úgy szól, hogy mégsem (vagy nem csak) az őslakos Neander-völgyiek és az Európába akkoriban betelepült korai modern emberek, az Aurignaci-népesség háborúskodása volt az ok, hanem egyszerűen az, hogy az idő tájt, 30 ezer évvel ezelőtt, farkasordító hidegek gyengítették le mindkét népességet. Csak a későbbi, már kőeszközökkel vadászó és halászó Gravetti-kultúra tagjai tudtak alkalmazkodni - állati prémeket viselve és tápláló húsokat fogyasztva - a következő, 18-25 ezer évvel ezelőtti lehűléshez.

Az emberiség nagyjából az első világháború utáni időkre lett képes az időjárás konfliktuskeltő hatásának csökkentésére, hiszen ekkorra a világkereskedelem már lehetővé tette a hiányzó élelem beszerzését - állítja Szabó József János. A fejlett országok lakói - a "cápastratégia" jegyében - ma már nem törődnek a korábbi mértékben a természet szeszélyeivel. Ha melegebb van, legfeljebb több helyre szerelnek légkondicionálót, illetve kísérletet tesznek az éghajlathoz alkalmazkodó kenyérgabona-félék meghonosítására is (HVG, 2003. augusztus 23.). Nem is beszélve a hollandokról, akik sok pénzből és hatalmas műszaki felkészültséggel kiszorították alföldjükről a tengert - bár a Pentagon katasztrófa-forgatókönyve szerint e vívmányok most újra veszélybe kerülnek.

A dolgozat szerint akár egy évtizeden belül világméretű konfliktusokat válthat ki a megjósolt új jégkorszak. Paradox módon az évtizedek óta tartó felmelegedés okozná a nagy lehűlést az északi féltekén. A meleg hatására fokozódó esőzés és az északi-sarki jég olvadása a magyarázat szerint az Atlanti-óceán északi részén felhígítaná a tengervíz sótartalmát. Ez megbolygatná, majd leállítaná azt a hatalmas hőcserélőt, amelyet a szakemberek óceáni szállítószalagnak neveznek, és amelynek talán legismertebb része az egyébként meglehetősen északi Európa éghajlatát enyhítő Golf-áramlat.

Bár a forgatókönyvet igen szélsőségesnek minősítették a HVG által megkérdezett szakértők, tény, hogy a 12 ezer éve befejeződött legutóbbi jégkorszak óta olyan hosszú enyhe időszak köszöntött be, amilyen több millió éve nem fordult elő. Az emberiség mégsem érezheti magát teljes biztonságban: sok tíz- vagy százezer évvel ezelőtt is előfordultak már gyorsnak mondható, harminc-hatvan év alatt végbemenő nagy éghajlatváltozások, de következményeikről nem tudunk, mert a klímasokk egyben a nyomokat is törölte.

Vannak persze esetek, amikor a klimatikus változások csak látszólag okai egyes társadalmi bajoknak. A hamburgi Der Spiegel hetilapnak tavaly nyilatkozó Hans von Storch német éghajlatkutató, az ENSZ klímatanácsadó testületének (IPCC) egyik szakértője legalábbis így reagált azon aggodalmakra, melyek szerint a globális felmelegedés Európába "hurcolhatja" a maláriát: ez ugyanis csak azóta "trópusi" betegség, amióta az öreg kontinensen jelentősen javultak az egészségügyi viszonyok. Kétszáz éve még a London környéki mocsarak hűvös lehelete is terjesztette ezt a kórt, amely Hollandiából is csak a 20. század második felében tűnt el. De Storch más esetekben is kimutatta a klíma viszonylagosságát. 1995-ben például szokatlan hőség sújtotta Chicagót, több száz ember halt meg, mégis óvatlanság lenne mindezt a hőség számlájára írni. Hasonló kánikula ugyanis korábban is megesett, de az 1950-es években a szegényebbek a hűvösebb parkokba mentek aludni a légkondicionáló nélküli lakásokból. Manapság viszont a közbiztonság romlása miatt éjszakára is bezárkóztak fullasztó lakásukba. Ugyanazokban a napokban Philadelphiában a rászorulókat buszokkal a klimatizált bevásárlóközpontokba vitték. A bajok oka tehát nem pusztán az időjárás volt, hanem az, hogyan reagáltak rá az emberek. "Az éghajlat csodálatos bűnbak, hogy eltereljük a figyelmet saját mulasztásainkról" - szól a kutató talán nem általánosan elfogadott, de nem is teljesen megalapozatlan véleménye.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Teherhajók gyulladtak ki a Kercsi-szorosnál, halottak is vannak

Teherhajók gyulladtak ki a Kercsi-szorosnál, halottak is vannak

Edisonról neveztek el egy teret a XIII. kerületben

Edisonról neveztek el egy teret a XIII. kerületben

Trumpnak adtak igazat, nem állhatnak katonának a transzneműek

Trumpnak adtak igazat, nem állhatnak katonának a transzneműek

Videó: Kétfejű gyíkot találtak Ausztráliában

Videó: Kétfejű gyíkot találtak Ausztráliában

Hosszú Katinka klubja vízilabdacsapatot indít

Hosszú Katinka klubja vízilabdacsapatot indít

Ez lehet a Samsung Galaxy S10 titkos fegyvere

Ez lehet a Samsung Galaxy S10 titkos fegyvere