Az orvostársadalom egy részének idegenkedése ellenére nemsokára az egyetemi oktatás - és feltehetően a kórházi gyógyítás egyre komolyabb - része lesz a természetgyógyászati módszerek között számon tartott, ám nyolc évtizede eredetileg a hagyományos gyógyászat területéről indult neurálterápia.

,,Egy beteg vállfájdalmait évekig kezelték sikertelenül a reumatológián, míg hozzánk kerülve felmerült, hogy egy régebbi műtétének a hasán található sebe lehet a ludas. Egyetlen, a hegre ható injekció beadása után azonnal megszűnt a panasza" - említ egyet az alternatív gyógyászatot is végző budapesti rendelőjében megesett sikertörténetekből Hegyi Gabriella belgyógyász főorvos. A neurálterápiás módszer jótékony hatásait nemsokára akár hagyományos kórházban is megtapasztalhatják a betegek. Fél éven belül ugyanis a budai Szent János Kórházban is átadnak egy természetgyógyászati módszertani központot, ahol a neurálterápia mellett az akupunktúrát is magában foglaló kínai orvoslást, illetve a népnyelven csontkovácsságnak hívott manuálterápiát is kipróbálhatják majd a gyógyulást máshol nem lelők. E három, a magyar orvosi egyetemeken elvétve oktatott alternatív módszert tartja ugyanis bizonyítottan gyógyhatásúnak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) idei, a testület hat évvel ezelőtti véleményét megismétlő állásfoglalása.

Bár a laikusok a természetgyógyászatról - vagy ahogy a szakemberek nevezik: komplementer vagy alternatív gyógyászatról - elsősorban gyógynövényekre és masszírozásokra asszociálnak, a neurálterápia legszembetűnőbb jellegzetessége, hogy fájdalomcsillapító injekciókkal kezeli a betegeket. Ilyenből egy 1998-as bécsi felmérés szerint nyolc év alatt mintegy két és fél millió darabot adtak be egyetlen ausztriai klinikán. Az injekciós fecskendő fájdalomcsillapítót, általában egy 0,5-1 százalékos lidokainos oldatot tartalmaz, amit egyebek között az izomba és a vénákba is szúrhatnak. Persze egyáltalán nem mindegy, hogy hova adják. "Meglehet, hogy a beteg fájó testrésze okozza a problémát, ilyenkor javulást eredményez a helyi kezelés. Ha azonban ez nem következik be, úgy az orvos gyanút foghat, hogy egy másik szerv okozza a panaszokat" - érzékelteti a neurálterapeuták gondolkodásmódját Csiszár Róbert, a Biológiai Fogorvosok Társaságának elnöke, aki praxisában maga is alkalmazza e gyógymódot. Ám hozzáteszi, hogy a terápia egyben diagnosztikai módszer is, mivel segít egy esetleg lappangó baj felfedezésében. "A pácienssel együtt végigvesszük korábbi betegségeit, és alapos kivizsgálás után a feltételezett gócnak a bőr felszínén megfeleltetett pontjába adjuk az injekciót" - erősíti meg Hegyi Gabriella.

Az, hogy egyes szervek működését a bőrön át befolyásolni lehet, már a sebészetet tiltó hagyományos kínai orvoslásnak is alapgondolata, nem véletlen, hogy a neurálterápiás pontok nagyjából megegyeznek az akupunktúra által meghatározottakkal. A több mint háromszáz testpont közül például a térdhajlat belső zugából lehet állítólag befolyásolni a vese működését, míg a szájüregbe, a metszőfogak fölé adott lidokain megszüntethet egyes fej- vagy lábfájásokat.

Kérdés persze, hogyan képes a fájdalomcsillapító injekció egy, a befecskendezéstől távol eső ponton gyógyító hatást kifejteni. Bár a teljes hatásmechanizmust a szakorvosok sem ismerik, szerintük a rövidebb vagy hosszabb kúra sikerének titka a vegetatív idegrendszer működési zavarának elhárításában rejlik. Ehhez elengedhetetlen a kokainalapú - először 1943-ban előállított, érzéstelenítő és gyulladáscsökkentő hatású - lidokain, amely állítólag úgy fejti ki hatását, hogy megszakítja a testben kialakult kóros kapcsolatot a problémás szerv és más testrészek között. "Ezért több ez a terápia helyi érzéstelenítésnél" - állítja Csiszár Róbert.

Ma sem tisztázott, miért sorolják a neurálterápiát a természetgyógyászathoz, hiszen kidolgozása hagyományos orvosok nevéhez kötődik. Felfedezése pedig egy véletlennek, jobban mondva egy szerencsés orvosi tévedésnek köszönhető. Egy orvos fivérpár, a német Ferdinand és Walter Huneke az 1920-as években reumás leánytestvérüket akarták kezelni, ám eközben egy kizárólag izomba szúrható reumainjekciót tévedésből intravénásan adtak be neki. A legenda szerint legnagyobb meglepetésükre az egyébként súlyos migréntől is szenvedő nővér fejfájása azon nyomban megszűnt. A következő alkalommal egy másik, krónikus vállfájásra panaszkodó páciensük lábszárán lévő hegét - immár próba szerencse alapon - injekciózták körbe (az akkor még a lidokain helyett használt) prokainnal, mire a vállpanasz nyomban a múlté lett. A fivérek ekkor kezdték megérteni a szaknyelven távolhatásnak nevezett jelenséget. Korábban sohasem hallottak az akupunktúrás pontokról; azok többségét maguk fedezték fel, miután - mint azt kortársak feljegyezték róluk - őrült kísérletezésbe fogtak, és némely betegüket összevissza szurkálva megállapították az egyes szervek kezelési pontjait. A neurálterápia elnevezést - amely sok helyütt, például Németországban is hivatalosan Huneke-féle neurálterápiaként ismert - azonban nem ők, hanem egy követőjük, Kurt Rüdiger von Roques német orvos adta 1940-ben, a felfedezők iránti tiszteletből.

Bár a módszer hamar népszerű lett, mégsem integrálódott az orvosi kánonba. A HVG által megkérdezett magyar orvosok nagy része szkeptikusan tekint a módszerre. Kétségeiknek többféle magyarázata is lehet. "Újabb, sokak számára megbízhatóbb és fájdalommentesebb módszerek terjedtek el, mint például az elektromos impulzusokkal is gyógyító fizikoterápia" - latolgat Petrányi Győző akadémikus, az MTA említett állásfoglalását megfogalmazó ad hoc bizottság vezetője. De akadnak olyan orvosok is, akiket a gócot injekcióval kereső kísérletezgetés borzaszt el. "Mindenekelőtt a diagnózist kell felállítani, nem pedig injekciózgatással próbálgatni, hogy vajon melyik szervre hat" - kritizálja a terápiát egy nevét nem vállaló budapesti reumatológus főorvos. Sokak szerint a modern gyógyszerek is feleslegessé teszik ezt az egyesek számára bizonyára ijesztőnek tűnő gyógymódot.

"A lidokainnak bizonyítottan kevesebb a mellékhatása, mint sok gyógyszernek" - reagált a kétkedők felvetéseire Hegyi Gabriella. Elismerte ugyanakkor, hogy a módszer nem csodaszer, és csak egyes betegségeknél vethető be. "Daganatos betegekkel nem tudunk sikeresen foglalkozni" - jelzi a korlátokat az orvosnő. Súlyos szervi elváltozásoknál általában nem kielégítő, reumák, krónikus fej- és gerincfájások esetében viszont sokkal jobb a hatásfok. Ezeket a neurálterápia elmélete szerint elsősorban az erekkel, idegekkel bőségesen behálózott fej-nyak régióban található gócok okozzák. Ha azonban e kór már műtétérett, azt már nem mindig tudják kiváltani az e tájékon űzött praktikákkal. "Egy beteg szeretett volna neurálterápiás kezelést, de súlyos porckorongsérve volt, ezért az operációt kellett javasolnom" - említ egyet visszavonulásai közül Hegyi Gabriella.

A neurálterápiát ellenző orvosok egyébként leginkább a módszer holisztikus szemléletétől idegenkednek. Ez a kifejezés a terápia keretében azt jelenti, hogy minden panasznál meg kell vizsgálni a beteg teljes testét és lelkiállapotát, alkatát is, mert nem biztos, hogy a problémásnak tűnő testrész - vagy csakis az - a kóros. Pedig a már említett Petrányi Győző szerint a holisztikus látásmód egyáltalán nem lenne idegen a magyar orvosoktól. Az 1801-ben kiadott első átfogó magyar orvosi könyvben a szerző Rácz Sámuel például oldalakon át ecseteli, hogy a páciens kézfogásától kezdve testtartásáig mi mindent kell - a panaszokon kívül - figyelembe vennie a doktornak. "A holisztikus szemléletet a múlt század második felében beállt orvostechnikai fejlődés és az orvosok egy szűk területre való szakosodása szorította háttérbe" - véli Petrányi.

Kérdés persze, hogy a kritikák ellenére miért éppen mostanában találták elfogadásra érdemesnek ezt a terápiafajtát. "Megfelelő kontrollcsoporttal végzett kutatási eredmények bizonyították a hatékonyságát" - jelzi Kereszty Éva, az MTA mostani állásfoglalását kérő Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője, hogy mi győzte meg az Akadémiát. De nyilván fontosak voltak a külföldi példák is: a legtöbb nyugat-európai országban - leginkább Német- és Franciaországban -, illetve az Egyesült Államokban már régóta széles körben alkalmazzák a neurálterápiát a hagyományos klinikai-kórházi keretek között.

Magyarországon ezzel szemben manapság még csak elvétve vetik be a klinikákon - de persze akadnak kivételek. Mivel "sok beteg dicséri, ezért ha van az orvosban elszántság, megtanulja a módszert" - érzékelteti a lassú olvadást Lencz László, a Szegedi Egyetem Aneszteziológiai és Intenzívterápiás Intézetének professzora. Az elterjedést az is gátolja, hogy bár a végzett orvosok pár éve már szerezhetnek neurálterápiából szakképesítést Magyarországon, e tantárgy csak elvétve található meg az orvostanhallgatók leckekönyvében. Néhány egyetem azonban talán már idén megkezdi a tantárgy rendszeres oktatását. Ami jelentős változást hozhat, mert ma még az a helyzet, hogy az orvosok egy része - legalábbis a HVG által megkérdezetteké - egyáltalán nem vagy csak futólag hallott e terápiáról.

SINDELYES DÓRA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Nagy Blanka: "Bayer Zsolt semmilyen értéket nem adott az országnak"

Nagy Blanka: "Bayer Zsolt semmilyen értéket nem adott az országnak"

Japán támadás: milyenek a 2019-es új Lexusok?

Japán támadás: milyenek a 2019-es új Lexusok?

A tüntetők lezárták a Lánchidat

A tüntetők lezárták a Lánchidat

Megváltozott a módszertan, rátaláltak 16 ezer dolgozó volt közmunkásra

Megváltozott a módszertan, rátaláltak 16 ezer dolgozó volt közmunkásra

Összetörték az értékes Zsolnay-szökőkutat Harkányban – videó

Összetörték az értékes Zsolnay-szökőkutat Harkányban – videó

Újra találkozik Trump és Kim Dzsong Un

Újra találkozik Trump és Kim Dzsong Un