Még csak részeredmények láttak napvilágot, de máris heveny társadalmi reakciókhoz vezetett Vásárhelyi Mária...

Még csak részeredmények láttak napvilágot, de máris heveny társadalmi reakciókhoz vezetett Vásárhelyi Mária szociológusnak a leendő magyar történelemtanárok körében nemrég végzett kutatása. A különböző egyetemek történészhallgatóinak faji előítéletességével kapcsolatos - főként az intézményeket sokkoló - (egy szélesebb körű vizsgálatból kiragadott) eredményét a kutató, mint nyilatkozta, azért adta közre, mivel "szerettem volna, hogy ez a szerintem nagyon súlyos probléma kilépjen a szakmai közegből, és valamilyen formában közbeszéd tárgya legyen. Az eddigi hasonló kutatási eredmények ugyanis vagy ki sem kerültek a szakmai fórumokról, vagy ha mégis, akkor pillanatok alatt napirendre tértek fölöttük."

Vásárhelyi Mária korábban országos reprezentatív (ezerfős) mintán már végzett a mostanihoz hasonló felmérést, ezúttal azonban kizárólag a hazai egyetemek 4400 nappali tagozatos történelem szakos egyetemi hallgatójából szembesíttetett ötszázat kérdőívével. Az a bejelentés, hogy a kérdéssel hivatásszerűen, nevelőként foglalkozó, leendő szakemberek közel egyharmada antiszemita nézeteket vall, és további 29 százalékuk mutatkozott bizonytalannak, már önmagában is elegendő lehetett egy jókora felháborodáshoz, ám a megkérdezettek egyetemek szerint összeállított rangsorának közzététele nyomán még inkább leszakadt a csillár. Különösen az ügyben meglehetősen rossz bizonyítványt kapó szegedi, továbbá a Pázmány és a Károli egyházi egyetemeknél. Még inkább, amikor az intézmények illetékesei az Élet és Irodalomból értesülhettek, hogy a szegedi bölcsészkaron tanulók fele, de még az egyházi felsőoktatási intézmények hallgatóinak egyötöde is úgy gondolja, hogy például: a "zsidók bomlasztják és gyengítik az őket befogadó nemzeteket".

Ha nem is ilyen direkten és ennyire jól körülhatárolt célcsoportban, folytak már ilyesfajta magyarországi vizsgálatok korábban is. Kovács András szociológus és munkatársai 1992 decemberében - még békésebb időkben - ezer egyetemi és főiskolai hallgatóval készítettek személyes interjút. "Vizsgálatunk legfőbb kérdése az volt, hogy megállapítsuk: a mai magyar egyetemi és főiskolai hallgatók között mekkora az antiszemiták aránya, és milyen intenzitású az antiszemitizmus a diákok körében" - írta Kovács. A különbség köztünk van: az antiszemitizmus és a fiatal elit címmel utóbb a Cserépfalvi Kiadónál megjelent tanulmányában. Igaz, ő akkor még arról számolhatott be, hogy bár "az egyetemi hallgatók körében elevenek bizonyos antiszemita nézetek", mindazonáltal a szélsőséges és (ön)tudatos antiszemiták viszonylag alacsony és a nem antiszemiták csoportjának viszonylag magas aránya arra mutat, hogy az antiszemitizmus nem vált riasztó mértékűvé...

Ugyanakkor Kovács felderítette a kérdéssel kapcsolatos masszív tájékozatlanságot is. "Zavart váltott ki a válaszadókban, amikor azt kérdezték tőlük, hogy hány zsidó él ma Magyarországon, illetve hány magyar zsidót öltek meg a világháborús zsidóüldözések idején" - írta. A felmérés ugyanis azt tanúsította, hogy míg "a Magyarországon élő zsidók számát a leendő magyar elit hajlamos volt túlbecsülni, addig a második világháború idején elpusztított magyar zsidók számát a megkérdezettek tendenciaszerűen alábecsülték". Kovács azonban ebben az ismereti hiányosságban még nem kívánt antiszemitizmust látni.

Egzaktabb képet adtak erről most a Vásárhelyi-felmérésben adott válaszok. Ezekből kiderül, a válaszadók közel fele nem találta érthetetlennek, hogy "egyesek miért utálják a zsidókat", és közel ennyien értettek egyet azzal az állítással is, miszerint "a zsidók érdekei mások, mint a nem zsidóké". Mindezek tükrében akár kedvezőnek is mondhatjuk, hogy a leendő magyar történelemtanároknak mindössze egyötöde nem tartja magyarnak a zsidókat.

Születtek mostanában más tanulmányok is e tárgyban. Egy ilyennek az eredményéről számolt be február elején Harsányi László miniszteri biztos az április közepén ünnepélyesen megnyíló Páva utcai Holokauszt-központ új épületében. A kulturális tárca megbízásából a Szonda Ipsos által ezerfős reprezentatív mintán készített kérdőíves felmérés válaszait összegezve kiderült, hogy a magyar felnőtt lakosság több mint fele (55 százalék) alig tud bármit is a holokausztról. Különösen aggasztó, hogy a tájékozatlanok körében ilyen magas arányt képviseltek a 18-25 évesek. Nagymértékben - 26-ról 35 százalékra - nőtt viszont azok aránya, akik egyetértettek azzal, hogy "a zsidók még üldöztetésükből is előnyt próbálnak kovácsolni". Ezzel a véleménnyel viszont egy elemmel növekedett azon dolgok rövid sora, amelyekben Magyarország már utolérte Nyugat-Európát.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Szellem

Neoutálat

Egymást érik az újjáéledőnek mondott antiszemitizmus legújabb kori megnyilvánulásaival és régi gyökereivel foglalkozó kongresszusok és tanácskozások - legutóbb Brüsszelben, majd Berlinben. Az ezek nyersanyagául szolgáló közvélemény-kutatások, elemzések néhány új momentumra is felhívják a figyelmet.

Bebizonyították: néhány ember agya valóban képes érzékelni a Föld mágneses mezejét

Bebizonyították: néhány ember agya valóban képes érzékelni a Föld mágneses mezejét

Csak jövőre jön, de az oroszok már felfedték az új Mercedes S-osztályt

Csak jövőre jön, de az oroszok már felfedték az új Mercedes S-osztályt

Ab: Rendben van a Taigetosz-törvény, mégis mulasztást követett el az Országgyűlés

Ab: Rendben van a Taigetosz-törvény, mégis mulasztást követett el az Országgyűlés

20-25 év múlva már nem lesz annyi víz Angliában, mint amennyire szükség lenne

20-25 év múlva már nem lesz annyi víz Angliában, mint amennyire szükség lenne

Újabb kisvasútra költ a kormány 771 milliót

Újabb kisvasútra költ a kormány 771 milliót

Elkészült a szupergép: kigördült a hangárból az Airbus hatalmas repülőjének új példánya

Elkészült a szupergép: kigördült a hangárból az Airbus hatalmas repülőjének új példánya