Évszázados vita végére tehet pontot az a HVG információi szerint néhány héten belül befejeződő vizsgálat, amely egyebek mellett azt hivatott eldönteni, hol lelt végső nyughelyre a halála után ugyancsak sokat utaztatott Kolumbusz Kristóf. A széles nyilvánosság előtt ugyanis régóta vetélkedik e téren Sevilla és Santo Domingo.

Akárcsak életében, halála után is nagy utazó volt Amerika felfedezője. Sevilla ugyanis abban a hitben él, hogy Kolumbusz végül, jó száz évvel ezelőtt az ő katedrálisában kapott díszes sírhelyet, de ezt állítja magáról Santo Domingo is. Igazságot az a tavaly júniusban kezdett vizsgálat tehet köztük, melynek során Kolumbusz vélt földi maradványainak DNS-állományát igazságügyi orvos szakértők hasonlítják össze a felfedező leszármazottaiéval.

Nem véletlen, hogy efféle kételyek egyáltalán felmerülhettek, hiszen a genovai hajós különleges kalandokat "élt meg" halála után is. Az 1506. május 20-án teljes mellőzöttségben, a kasztíliai Valladolidban elhunyt Kolumbuszt a helyi ferences kolostorban helyezték akkor még öröknek gondolt nyugalomra. A királyi udvarban is teljesen figyelmen kívül hagyott eseménynek azonban egészen más lett az optikája, amikor alig pár hónap múlva kiderült: a hajós-felfedező nem - ahogy korábban hitték - Indiát találta meg egy addig járatlan útvonalon, hanem egy új világot fedezett fel. A személye körül hamarosan kialakult kultuszt kihasználva menye, Maria de Rojas y Toledo hamarosan - első lépésként - elérte, hogy apósát királyi engedéllyel az andalúz fővárosban, az Amerika gyarmatosításából leginkább hasznot húzó Sevillában temethessék újra.

Negyed századot sem nyugodhatott azonban Kolumbusz a karthauziak Santa Maria de las Cuevas-kolostorában, mert agilis menye 1537-ben már arra figyelmeztette a királyi udvart, hogy ideje lenne teljesíteni a nagy hajós végakaratát, miszerint földi porait az általa felfedezett Hispaniola szigetén (a mai Haiti és Dominikai Köztársaság földjén) helyezzék örök nyugalomra. Ehhez ekkorra - a Santo Domingó-i katedrális időközbeni felavatásával - minden körülmény adott volt. A koporsó az újabb királyi engedély megszerzése után nyár elején indult első tengeri útjára, majd - a források szerint - megérkezése után el is helyezték a templom oltára mellé.

A már-már véglegesnek bizonyuló sírhely fölött azonban a 18. század utolsó éveiben, amikor Hispaniolán megrendült a három évszázados spanyol uralom, vészterhes viharfelhők gyülekeztek. 1697-ben ugyanis már átengedték Franciaországnak a sziget nyugati harmadát (ott Haiti néven jött létre virágzó cukortermelő gyarmat), ám a francia forradalom idején zajló háborúk során Spanyolország újabb engedményeket tett, és 1795-ben, elvesztett pireneusi területei visszaszerzése érdekében, lemondott a sziget másik feléről is. Ennek következtében tették újra hajóra Kolumbusz maradványait, hogy a francia fennhatóság elől átmenekítsék az akkor legközelebbi spanyol gyarmatra, Kubába. Csakhogy a források a tekintetben ellentmondásosak, vajon a Santo Domingó-i székesegyházból az átadás-átvétel előtti kapkodásban maguk a spanyolok emelték-e ki a koporsót, vagy azt már kivonulásuk után, a franciákkal való megegyezés alapján, a nyílt tengeren vehették csak át. A történetírás eddigi ismeretei szerint 1796 elején mindenesetre Havannába érkeztek olyan csontok, amelyeket Kolumbusznak tulajdonítottak, és az ottani katedrális sírkamrájába helyeztek.

Csakhogy a Santo Domingó-i székesegyház 1877-es újjáépítése során a munkások találtak egy koporsót "az előkelő és felvilágosult nemes, Don Cristobal Colon" felirattal, vagyis Kolumbusz spanyol nevével. Bár a láda hiányos csontvázat őrzött, a dominikaiak attól kezdve úgy tartják: a felfedező 1795-ös sietős exhumálásakor a spanyolok véletlenségből egy másik koporsót utaztattak tovább. Minderről azonban a spanyolok akkor még nem szereztek tudomást, az általuk igazinak tartott csontokkal pedig nem sokkal később újabb tengeri útra kellett kelniük. Történt ugyanis, hogy az 1895-1898-as háború végén Kuba (az USA segítségével) kivívta függetlenségét, a spanyolok pedig egyre kijjebb szorulva az Újvilágból úgy vélték, ha nekik menniük kell, Amerika felfedezőjének sem lehet nyugodalma azon a tájon. Ezért 1899-ben visszaszállították a koporsót a sevillai katedrálisba, ahol három évvel később díszes sírhelyet is adtak Kolumbusznak.

Hasonlóképpen jártak el a dominikaiak is, akik kilencven évvel később, Amerika felfedezésének fél évezredes évfordulójára Kolumbusz-világítótorony néven kereszt alakú hatalmas síremléket emeltek fővárosukban. Ennek nyomán aztán máig tartóan fellángolt a két város évszázados vitája a genovai hajós földi maradványainak birtoklását illetően. Néhány éve ennek eldöntésére történészbizottság alakult, amelybe bevonták a kriminológiai ügyekben járatos José Antonio Lorentét, a granadai egyetem orvos szakértőjét is. Neki az a feladata, hogy Kolumbusz egyik - házasságon kívül született - fia, Hernando (fél évezrede Sevillában őrzött) maradványainak DNS-vizsgálata alapján eldöntse, melyik sírban nyugszik valójában Amerika felfedezője. Ő egyébként már a vizsgálat kezdetén kifejtette: könnyen elképzelhető, hogy mindkettőben, hiszen a sevillai és a Santo Domingó-i csontmaradványok együtt sem adnak ki egy teljes emberi csontvázat. Az eredetileg félévesre ígért vizsgálat öt további szakértő bevonásával jelenleg is folyik, és mint azt Lorente professzor a HVG érdeklődésére elmondta, még legalább két hónapig tart. Bár a munka húzódik, jó esély van a megnyugtató válaszra, a spanyol kutató ugyanis már azonosított embereket 500 éves csontok alapján.

A tét egyébként nem csupán az, melyik városban nyugszik Kolumbusz, hanem az is, honnan származik. Mert bár a legtöbb forrás úgy véli, egy genovai gyapjúkereskedő fiaként született 1451-ben, régóta vannak, akik ezt is vitatják. Ezek szerint a felfedező valójában Károly vianai herceg törvénytelen fia lehet. Károly egyébként annak az Aragóniai Ferdinándnak volt a bátyja, aki Spanyolország egyesítésében játszott nagy szerepet. Ez a hipotézis azért érdekes, mivel könnyen igazolható avagy cáfolható: Károly herceg sírhelye ugyanis jelenleg is ismert, sőt megtekinthető a Barcelonához közeli Tarragonában. Mi több, Lorente professzor a biztonság kedvéért már fel is dolgozta csontjait ebből a szempontból. De van, aki ennél is merészebb messzeségbe vezetné Kolumbusz családfáját. Az olasz Ruggero Marino a genovai hajós és a pápaság viszonyát vizsgáló könyvében nem kevesebbet állít, mint hogy a felfedező a születésekor Savonában (Genovától mintegy 40 kilométerre) püspöki funkcióban lévő Giovanni Battista Cibo, a későbbi VIII. Ince pápa sarja lenne. Aligha valószínű persze, hogy ennek DNS-es megállapításához a Vatikán engedélyt adna.

Károly herceg és Kolumbusz feltételezett családi kapcsolataira azonban bizonyosan választ fog adni a vizsgálat. A valódi sírhelyet illetően viszont nem feltétlenül. A dominikai hatóságok ugyanis még nem adtak engedélyt a náluk őrzött koporsó megbontására, így a spanyol kutatók pillanatnyilag arra a csontdarabkára kénytelenek hagyatkozni, amelyet az olaszországi Pavia egyetemi könyvtárában őriznek, és az ottaniak szerint 1880-ban egyenesen a Santo Domingó-i püspöktől kapták ajándékba, annak elismeréseként, hogy az ifjú Kolumbusz az universitas hallgatója volt. A siker persze a dominikai hatóságok beleegyezése esetén sem lenne garantált. Két évtizede egy olasz szerző, Gianni Granzotto ugyanis azt feszegette Kolumbuszról szóló könyvében, hogy elképzelhető: az első sírhelyet őrző valladolidi ferences szerzetesek a hajós növekvő kultuszát látva talán mégsem az eredeti koporsót adták át 1513-ban a hatóságoknak, s így annak ma is ott kell lennie. Igaz, ez már bajosan lesz igazolható, mivel a kolostort azóta elbontották. A helyén ma borozó áll.

ILLÉNYI BALÁZS

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Figyelem, hétfőtől vasúti sztrájk lesz Németországban

Figyelem, hétfőtől vasúti sztrájk lesz Németországban

Ha hegyet nem is, de sípályát hoztak Szegedre

Ha hegyet nem is, de sípályát hoztak Szegedre

Közös maszturbálásra kényszeríthette a nőket a világhírű brazil gyógyító

Közös maszturbálásra kényszeríthette a nőket a világhírű brazil gyógyító

Lefújnák az M0-s nyugati szakaszának továbbépítését

Lefújnák az M0-s nyugati szakaszának továbbépítését

Brutális baleset Veszprémnél, két halott

Brutális baleset Veszprémnél, két halott

Orbán Viktor megmutatta az adventi koszorújukat (fotó)

Orbán Viktor megmutatta az adventi koszorújukat (fotó)