Rövidesen üzemel Kelet-Közép-Európa első virtuális filmforgatókönyvgyára. A script-factory.net első szériamunkáit a május közepén lezáródó pályázat útján, önkéntes jelentkezőkkel kívánja legyártatni, akik között talán lesznek, akik már egy új filmes segédeszköz, a forgatókönyvíró szoftver felhasználásával vetélkednek.

A filmvilág legtöbb pénzt mozgató terepén, Amerikában - illetve az ottani filmkultúrával gyengéd viszonyt ápolók körében - egyre terjed a forgatókönyvíró szoftverek használata. A megvalósult utópiák korában sem szabad azonban azt hinni, hogy a szcenárió gépi úton történő előállítása után nincs más hátra, mint a forgatás. Persze, e producerekre váró forgatókönyveket szülő szoftverek így is sokat tudnak. Még a legegyszerűbb típus is, amely - mint egy jó szövegszerkesztő - pusztán a fazonírozást végzi el, vagyis a szöveget az amerikai filmgyártásban polgárjogot nyert szabványnak megfelelően szerkeszti egybe (a sztenderdekről lásd Példamondatok című írásunkat). A legjobb programokért olykor még a legjobb alkotók is lelkesednek - például a forgatókönyvügynökökről szóló, A játékos című film írója és rendezője, Robert Altman, aki ekképp nyilatkozott az általa leginkább csodált változatról: "Nem a Final Draft a szoftverek Mercedese, hanem a Mercedes az autók Final Draftja."

Az úgynevezett kreációs szoftverek ugyanis valóban akár még inspirálónak is mondható "sorvezető" segédeszközök. Az amerikai sajtóban szerényen csak "varázsszoftvernek" nevezett programok immár nemcsak úgy általában, hanem a filmbeli karakterekre vagy a cselekménybonyolításra vonatkozóan is osztják az okosságot, mondjuk, amikor a főhös jellemrajzának kidolgozásakor praktikus, ráadásul ismert analógiákra hivatkozó kérdésekkel szembesítik az alkotót. Például "olyan karakterről legyen szó, aki alkalmazkodik környezetéhez, mint Rick Blaine a Casablancában? Vagy fizikálisan megváltoztatja a környezetét, mint John McClane a Drágán add az életed!-ben?" Ugyanakkor szakszerű precizitással arányosítja is a cselekmény egészét, elvégre - bár a nézőben ez ritkán tudatosodik - a film is olyan alapegységekből (jelenetekből, felvonásokból) épül fel, mint egy színdarab.

Az ilyesfajta, komplex módon segítő forgatókönyvíró szoftverek - melyek közül a Dramatica sorozatot tartják a legprofibbnak - természetesen a szakmában mértékadó hollywoodi elvárásoknak megfelelően alakíttatják a sztorit. Ennek szabályai közé tartozik például - tudta meg a HVG Schilling Zoltántól, a forgatókönyvíró szoftvereket tantárgyként tanító Schilling-Moharos forgatókönyvíró-ügynökség és -iskola egyik alapítójától -, hogy a film három, úgynevezett felvonásból (act) áll. A Mel Gibson rendezte, A passió című sikermozi második felvonása például Jézus bíróság elé állításával kezdődik, és elítéléséig tart, míg szenvedéseit és halálát a befejező harmadik act beszéli el. Ugyanígy amerikai jellegzetességek a fordulópontok, melyeket a szoftver, ha üresen marad az erre rendszeresített rubrika, számon is kér használójától. Az Oscar-díjas Csillagok háborújában az első fordulatot a küldetés kezdete jelenti, míg a másodikat az erre vállalkozók első sikere: a Halálcsillag tervrajzának megszerzése.

Persze sok filmművész érezheti úgy, hogy nem szorul rá egy szoftver sematizált tanácsaira. "Egy program ne mondja meg nekem, hova tegyem a fordulópontot, és hány szereplőm legyen. A festők is ódzkodnak attól, hogy előre rajzolt vásznat színezzenek ki" - vallja a két évvel ezelőtti Filmszemle-díjazott, Hukkle című film rendezője, Pálfi György, aki a leghagyományosabb agyalással előállított, Taxidermia című forgatókönyvével is elhozta az idei amerikai Sundance filmfesztivál különdíját. Mégis vannak, akik szerint akár segíthet is a virtuális szcenárió. "Aki nem írt még forgatókönyvet, az a szoftverrel például megtanulhatja, hogy teljesen felesleges másfél oldalon át finom hasonlatokkal leírni egy szobát. Vagy hogy egy másfél órás filmben ajánlatos már az első tíz percben felvázolni az alapkonfliktust" - említ néhány arányossági példát Németh Gábor, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, az 1998-as Filmszemle-díjas Presszó című film forgatókönyvírója. "Inspirálhat, újabb ötleteket adhat azzal is, hogy adatbázisában több tucat sikeres film forgatókönyvét elemzi, kategorizálja" - talál további pozitívumot Moharos György, a már említett filmes iskola másik névadója.

Azt persze a legelnézőbb szakemberek sem állítják, hogy a programnak ne volnának gyengeségei. "Klasszikus típushibákat például nem tud javítani" - teszi plasztikusabbá a képet Németh Gábor. Ha tehát - mint a színházi adomában - színre lép két szereplő, és egyikük így szólal meg: "Atyánk, mint jól tudod, gabonakereskedő volt", ezt a szoftver nem javasolja elvetni, és nem figyelmezteti az írót, hogy áthágja azt a dramaturgiai alapszabályt, miszerint "információt csak szituációban illik közölni".

Annak, hogy Magyarországon még csak most kezdenek el ismerkedni az ilyen szoftverekkel, szakértők szerint nem annyira a programok magas ára és az angolnyelv-tudás hiánya az oka, sokkal inkább az európai filmes hagyományok. "Nálunk az egyetemen művészképzés folyik, azaz tiszteletben tartjuk az alkotói képzelőerőt, és mivel Magyarországon a filmgyártás még távol áll az ipartól, ezért általában nem azzal kezdődik az írás folyamata, hogy lássuk, mit is javasol a siker receptkönyve" - mondja Németh Gábor. Az eltérő filmes hagyományokat jelzi, hogy míg a magyarok a piaci hozzáállásban vannak lemaradva, az amerikai diákokat inkább az alkotói szabadság kiélésében kell bátorítani. "A filmkészítésben fontosabb az eredeti, a sablontól eltérő mese, mint a klisék alkalmazása. Ez még a kommersz filmekre is érvényes. Ezért arra próbálom ösztönözni a majdani rendezőket, hogy élményekre, személyes látásra támaszkodva csináljanak filmeket" - tartja Bíró Yvette filmesztéta, a New York-i filmiskola forgatókönyvíró-tanára. "A szoftverek életellenesek. Igaz, hogy inspirációkat lehet nyerni belőlük, de azért jobb, ha ezeket a forgatókönyvíró inkább a saját képzeletéből meríti" - hangsúlyozza a tapasztalati tényezőket Dobai Péter, a Mefisztó című Oscar-díjas film forgatókönyvírója is.

Különben is - állítják szakértők - vannak olyan karakterű filmek, amelyeket aligha lehetne szoftverrel készült forgatókönyv alapján létrehozni. A HVG által megkérdezett szakértők szerint az európai film klasszisaiból - Federico Fellini vagy Pier Paolo Pasolini filmjeiből - legfeljebb olyan programot lehetne előállítani, amely a legjobb esetben is egy erőtlen epigonmunkát izzadna ki magából. "Fellini fellinis, csak rá jellemző stílusú filmeket alkotott. Arról nem is szólva, hogy a forgatókönyveit sem dolgozta ki, olykor olyan jeleneteket, képeket rakott a filmbe, amelyekre öt perccel azelőtt talán maga sem gondolt" - indokolja Dobai, hogy szerinte miért nem lehet igazi mesterműveket szoftveresíteni.

A szórakoztatóiparnak szánt, profittermelési céllal készített filmek gyártását elősegítő amerikai forgatókönyvíró szoftverek jelentős fejlődésen mentek át. Az úttörők - két, a nyolcvanas évek elején végzett amerikai rendező, Chris Huntley és Steve Greenfield - annak idején egyszerűen még csak lusták voltak a gépíráshoz, nekiálltak hát forgatókönyv-fazonírozó szoftvert gyártani. Egyre jobbakat: "a filmiparnak tett szolgálatukért" már tíz éve tudományos és technikai Oscar-díjat vehettek át.

Még ha az elmondottakból úgy tűnne is, hogy a szcenáriószofvereket főleg ambiciózus kezdők használják, tény, hogy már a csúcson is akadt, aki bevallotta használatát. A 2001-es év egyik Oscar-jelöltje, az osztrák Virgil Widrich például elárulta, hogy egy férfi megsokszorozódásáról szóló, Copy Shop című rövidfilmjének megírásánál a Dramatica boncolgatva orientáló kérdései vezették.

SINDELYES DÓRA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Szellem

Példamondatok

"Egy, a New York-i éjszakában taxisofőrként dolgozó, mentálisan labilis vietnami veterán a dekadencia és az erkölcsi...

Néhány száz tüntető, 60 rendőr - ilyen volt a tüntetés az MTVA székháznál

Néhány száz tüntető, 60 rendőr - ilyen volt a tüntetés az MTVA székháznál

Legyőzték Tállai András jelöltjét a tibolddaróci választáson

Legyőzték Tállai András jelöltjét a tibolddaróci választáson

Ki nyert ma az ötös lottón?

Ki nyert ma az ötös lottón?

Félmillió fontot költ Salisbury a jó hírére az orosz idegméreg-támadás után

Félmillió fontot költ Salisbury a jó hírére az orosz idegméreg-támadás után

A konzervatív választóknak nagyon nem tetszik a Brexit-megállapodás

A konzervatív választóknak nagyon nem tetszik a Brexit-megállapodás

Sárga mellényesek Párizsban – így változtatott taktikát a rendőrség

Sárga mellényesek Párizsban – így változtatott taktikát a rendőrség