"A kormányzatnak, elsősorban a belügyi kormányzatnak a feladata valamennyi belső ellenség teljes hatálytalanítása, és...

"A kormányzatnak, elsősorban a belügyi kormányzatnak a feladata valamennyi belső ellenség teljes hatálytalanítása, és ha kell, az extirpálása." A "nagy tapssal" fogadott bejelentést a Függetlenség című szélsőjobboldali napilap tudósítása szerint 1944. május 17-én tette meg vitéz Jaross Andor, a két hónappal korábbi német megszállás után hivatalba lépett Sztójay-kormány belügyminisztere a nagyváradi főispán beiktatása alkalmával rendezett díszközgyűlésen. Úgy tűnik, a rendezvényen jelen volt közigazgatási potentátok, csakúgy, mint az olvasók, a hiányzó "s" betű ellenére is pontosan értették a latin kifejezés - exstirpálás (kiirtás, eltávolítás) - jelentését. Félreérthetetlen volt Jaross útmutatása is: "A jog merev kerete természetesen bizonyos szabályokat ad a közigazgatási életnek is, de nekünk nem lehet célunk mindenáron a jog védelme."

A beszéd elhangzásakor Kárpátaljáról, Észak-Erdélyből és a Nyírségből már egy-két napja megindultak Auschwitz felé a "belső ellenséget" deportáló első vonatok, s a nagyváradi hallgatóság - ahogy a magyar közigazgatás teljes tisztviselőkara - szigorúan bizalmas utasítás formájában már nemcsak tájékoztatást, de részletes eligazítást is kapott a tekintetben, hogy az április közepétől gyors ütemben létesített gettókból a meghatározott menetrend szerint, "munkáskitelepítés" feliratú vagonokban, el kell szállítani Németországba a magyarországi zsidóságot. Minderről azonban a nagyközönség a sajtóból egyáltalán nem, vagy csak nagyon közvetve értesülhetett.

Pedig arról még számos újságcikk számolt be, amikor 1944. május közepén megkezdték az április elején sárga csillag viselésére kötelezettek elkülönítését, gettókba tömörítését. A szélsőjobboldali Új Magyarság riportere, Veress László például a május 25-ei számban arról tudósított, hogy miként merészkedett be "a Balaton partjának egyik körüldeszkázott tiltott városába", ahol rögvest megcsapta orrát a "jellegzetes zsidó szag", melyet "oly nehezen bír el az európai gyomor", s hogy ott két, "látszólag ortodox pajeszos" mi másról cserélt volna eszmét, mint a vallásuk által egyébként tiltott disznózsír fenségességéről. Az Oláh György főszerkesztette, Egyedül Vagyunk című folyóirat májusi száma akképpen jellemezte a helyzetet, hogy a gettómustrára érkező, keménykezű újdonsült belügyi államtitkár, Endre László "mindössze egyetlen csendőr kíséretében háborítatlanul sétálhatott végig" több ezer "gyáva gettótöltelék" között.

A magyar falvak "megtisztításáról", a "mételyező elemek elkülönítéséről" szóló beszámolók közlésében egyébiránt a már említett Függetlenség című napilap járt az élen. Ami korántsem meglepő, elvégre a lap főszerkesztője, Kolosváry-Borcsa Mihály nem csupán e fajvédő sajtóorgánum első embere volt, de 1944. április 15-e óta tájékoztatási kormánybiztosként teljhatalommal felügyelte a nyomtatott sajtót, a rádiót és a Magyar Távirati Irodát, valamint a könyvkiadást is. A könyvzúzásairól is elhíresült Kolosváry-Borcsa ugyanis úgy látta, hogy a gettósításról szóló beszámolók erősítik majd "az élethalálharcát vívó magyar népközösség egységbe forrását", egyébként pedig "ráforrasztják a szót az álhumanista részvétre hajlók szájára".

Míg a gettók felállításáról, életéről, ha tendenciózusan is, de számos részlet megjelent, a követelésként többször felemlegetett kitelepítés megindulásáról már nem esett szó a Kolosváry-Borcsa fennhatósága alá került magyar tömegtájékoztatásban. Az azonban nem állítható, hogy a figyelmes olvasó egyáltalán nem értesülhetett bizonyos fejleményekről. Az Egyedül Vagyunk például már április elején megírta, mi lesz a feladata a két frissiben kinevezett belügyi államtitkárnak, Baky Lászlónak és Endre Lászlónak: "minden, zsidókra vonatkozó ügy". Egy hónappal később, a deportálás megkezdésének előestéjén a nyilaskeresztes párt napilapja, a Magyarság, miután szalagcímben tudatta az olvasókkal, hogy "a Tiszától keletre eső területen eddig 320 000 zsidót zártak gettóba", ismertette azt az ígéretet, amelyet Baky immár a kormány nevében tett, és amely szerint "a legközelebbi jövőben alaposan és véglegesen megoldjuk a zsidókérdést". Május 24-én, amikor a deportáltak száma már meghaladta a 150 ezret - feltételezhetően a terjengő híreket cáfolandó -, a Sztójay-kormány iparügyi minisztere, Szász Lajos a nyíregyházi főispán beiktatásakor arról beszélt, hogy "a zsidóságot a világból senki sem akarja kiirtani", s a "fajvédelem harcosai" lesznek a legboldogabbak akkor, ha "Ahasvérusnak szerencsétlen népe valahol hazát talál (...) messze a mi határainktól". A június elején alakult Zsidókérdést Kutató Magyar Intézet igazgatója, Bosnyák Zoltán az általa főszerkesztett antiszemita hecclapban, a Harcban még akkor is a gettósítási rendelet mielőbbi végrehajtását követelte, amikor lényegében már befejeződött a vidéki zsidóság halálba küldése. A leghivatalosabb, merthogy a kormánybiztos főszerkesztette lap, a Függetlenség olvasótábora mindenesetre június 7-én már arról értesülhetett, hogy "Magyarország teljes zsidótlanítása nem program, hanem tény".

Az utókorból visszaolvasva sajátosnak nevezhető az a rövid hír, amely a Függetlenség 6. oldalán jelent meg "Ki akarták rabolni a volt gettót" címmel július 8-án - éppen azon a napon, amikor a közbelépéstől addig ódzkodó, ám a háborús bűnössé nyilvánítástól rettegő Horthy Miklós kormányzó végül is hatalmi szóval leállította a deportálóvonatokat. Az említett bűnügyi tudósítás szerint Nagyváradon "félrevezetett emberek" úgy értelmezték a tábor kiürítését, hogy a zsidó értékek "szabad prédává váltak". Pedig azok - tudható meg a kis írás további részéből - immár a "nemzet tulajdonába szálltak át". A volt gettót megostromló körülbelül száz ember ellen a helyi honvédséget kellett kivezényelni. A cikkből még az is kiderült, hogy "szervezett izgatás" történt, s hogy a támadók közül 81-et a rendőrség őrizetbe vett, valamint hogy az ellopott tárgyak visszaszolgáltatására 24 órás haladékot kaptak. Csupán arról nem íródott le egyetlen sor sem, hogy a "volt zsidótábor" miért is maradt üresen, s hogy az áprilisban odaköltöztetett zsidók hová is tűntek hirtelenjében.

MURÁNYI GÁBOR

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Szellem

Az életjáték vesztesei

Hatvan éve, 1944 júniusában vidéken már javában folyt a magyar zsidóság deportálása. A megelőző évek során már folyamatos jog- és vagyonvesztéssel diszkrimináltak akkor még nem sejtették, kire pontosan mi vár. Ma viszont már tudható, hogy a legkevesebb esélyt a gyerekek kapták.

Amikor még a fideszesek is „a pokol tornácán” söröztek – 30 éve nyílt meg a Fekete Lyuk

Amikor még a fideszesek is „a pokol tornácán” söröztek – 30 éve nyílt meg a Fekete Lyuk

Tiszteletet a kórházban éjszakázó anyáknak - meg persze ágyakat!

Tiszteletet a kórházban éjszakázó anyáknak - meg persze ágyakat!

Adventi irodalmi naptár - december 15.

Adventi irodalmi naptár - december 15.

Orbán egykori tanácsadója arról beszél, hogyan kell nekimenni egy ilyen rendszernek

Orbán egykori tanácsadója arról beszél, hogyan kell nekimenni egy ilyen rendszernek

Botka: Szeged nemet mond a rabszolgatörvényre

Botka: Szeged nemet mond a rabszolgatörvényre

Bombafenyegetés miatt kiürítették a Call of Duty játékokat fejlesztő stúdiót

Bombafenyegetés miatt kiürítették a Call of Duty játékokat fejlesztő stúdiót