"Elképzelhető, hogy az angolszász liberális kapitalizmus nem a szabály, hanem a kivétel a kapitalizmus különféle...

"Elképzelhető, hogy az angolszász liberális kapitalizmus nem a szabály, hanem a kivétel a kapitalizmus különféle formái között" - vetette fel a Politikatörténeti Intézet egy múlt heti budapesti előadásán Szelényi Iván szociológus, az amerikai Yale Egyetem professzora. Az angolszászokat talán provokáló gondolatot a szociológus szerint az indokolja, hogy 1989 óta a posztkommunista országok (és a jelenleg is kommunista Kína) eltérő módon lettek-lesznek kapitalistává, minek nyomán - úgy tűnik - végérvényesen le kell számolni a kapitalista és a szocialista rendszerek közeledéséről és egymásba olvadásáról szóló, az 1970-es években divatos konvergenciaelméletekkel. Sőt a professzor szerint most, immáron visszatekintve látható csak, hogy éppen 1989 előtt lehetett inkább bizonyos konvergenciáról beszélni, amikor olyan fejletlenebb országok, mint például Bulgária, életszínvonalukat tekintve közelebb kerültek a Nyugathoz, mint manapság. Ezt a jelenséget a kutató azzal magyarázza, hogy a fejletlen balkáni ország harminc évvel ezelőtt gazdaságilag kifejezetten jobban járt az erőket központosító államszocializmussal, mint ma a kapitalizmussal.

Szelényi új nézőpontját az indokolhatja, hogy az utóbbi 15-20 évben alapvetően másra koncentrál a tudomány. Az 1980-as évek végéig a kapitalista rendszerekre többnyire afféle egységes, homogén tömbként tekintettek a szociológusok. Az államszocializmus kudarcával azonban újra reflektorfénybe kerülhetett a kapitalizmus, és a kutatókat foglalkoztatni kezdte, milyen kapitalizmust alakítanak ki a kommunizmusból kilábaló országok.

Szelényi három modellt vél azonosítani. Az első kategóriába a közép-európai államok - például Magyar-, Cseh- és Lengyelország - tartoznak, amelyek a klasszikus (neo)liberális elvek mentén, külföldi tőke segítségével, "kívülről építkeznek"; ezekben az országokban jól működő többpárti demokrácia alakult ki, gazdaságuk pedig elsősorban a gépiparon nyugszik. Mindez azért történhetett így, mert 1989-1990-ben a technokrácia képes volt legyűrni a bürokráciát.

A második típusú kapitalizmusok "felülről építkeznek", ezek afféle patrimoniális rendszerek. Ez azt jelenti, hogy itt a külföldi tőke helyett - hasonlóan a középkori, apai ágon való birtokörökléshez - a volt nómenklatúra átmentette politikai hatalmát a gazdaságba. Oroszország, Ukrajna, Románia és Bulgária lépett erre az útra, s gazdaságuk legerősebb oszlopa az ipari vagy a mezőgazdasági nyersanyagexport.

A harmadik utat Szelényi szerint Kína és Vietnam képviseli, ahol mind a mai napig megmaradt a szocializmus, ám mintegy "alulról építkezve", az utóbbi húsz évben az állami szektor mellett megjelentek a tőkés vállalkozások is az elsősorban a gép- és textiliparra támaszkodó gazdaságban. Itt patthelyzet alakult ki a bürokrácia és a technokraták között, az előbbi korlátozza a külföldi tőke beáramlását, míg az utóbbi igyekszik megakadályozni az állami szektor további térnyerését.

Szelényi szerint a kapitalizmussá alakulás másik tanulsága az, hogy amíg Közép-Európában a váltás a liberális gazdaságra négy-öt év alatt, egy átmenetinek tekinthető válsággal megoldódott, addig a patrimoniális kapitalizmus kialakulásához enyhébb, de hosszabb, akár tízéves válság kellett. Úgy tűnik, hogy a kínai-vietnami modell viszont egyelőre nagyobb gazdasági válságok nélkül jutott el az átmenet mai formájáig.

IZSÁK NORBERT

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Szellem

Kicsi, de erős

Új elméletté turbózta föl Francis Fukuyama az USA 2001. szeptember 11-e utáni keserű nemzetközi tapasztalatait. A liberális demokrácia legújabb kori apostola ezúttal a konzervatívoknak is kedves javaslattal állt elő: meg kell erősíteni a nemzetállamokat, a lepusztult gyengék helyén meg izmos újakat kell építeni.

Bombafenyegetés miatt kiürítették a Call of Duty játékokat fejlesztő stúdiót

Bombafenyegetés miatt kiürítették a Call of Duty játékokat fejlesztő stúdiót

Vagyonmentés és B-terv második útlevéllel?

Vagyonmentés és B-terv második útlevéllel?

Jókorát csúsztatott Orbán az Európai Tanácsban

Jókorát csúsztatott Orbán az Európai Tanácsban

A Magyar Idők kultúrharcosa nekiment a Fidesz politikájának

A Magyar Idők kultúrharcosa nekiment a Fidesz politikájának

A Magyar Szakszervezeti Szövetség is csatlakozik a vasárnapi tüntetéshez

A Magyar Szakszervezeti Szövetség is csatlakozik a vasárnapi tüntetéshez

A vikingek is jól tartották a macskáikat, de nem azért, amire gondol

A vikingek is jól tartották a macskáikat, de nem azért, amire gondol