Az ígéretek szerint jövő tavaszra ifjonti szépségében lesz látható a két éve műemlékké nyilvánított, hatvankét évvel ezelőtt építeni kezdett, ám csak az ötvenes évek végére befejezett Ferihegy I-es utasterminál épülete.

"A Népstadiont is tervező ifjú Dávid Károly rajzait sikerült megtalálni az Építészeti Múzeum tervtárában, ezek alapján teljes egészében rekonstruálhatóvá vált az 1950-ben átadott, de végül csak 1956 után befejezett épület" - mondja Szécsi Zsolt építész, az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ igazgatója, aki javarészt levezényelte a nemzedékek által a nagybetűs Repülőtérnek tartott ferihegyi épületegyüttes állapotának felmérését és megtervezte a műemléki helyreállítását. Szerinte a nép - időközben Puskás Ferencről elnevezett - stadionja vagy az ideiglenesen Engels, ma Erzsébet téri buszpályaudvar, illetve a két világháború között épült budai Bauhaus-villák mellett ez a reptéri épület az építészeti modernizmus egyik jellegzetes hazai példája.

A felülnézetből még most is repülőgépet formázó alaprajzú épülethez a hetvenes évek elejétől, praktikus okokból, újra meg újra hozzátoldottak egy-egy csarnokot, utasvárót vagy éppen egy fél tetőt, így ma már sokkal inkább mondható a szocreál eklektika mintapéldányának. Pedig 66 évvel ezelőtt a megrendelők világra, de legalábbis Európára szólót álmodtak a Budapest-Szolnok vasútvonal mellett, a vecsési káposztaföldek szomszédságában elterülő dimbes-dombos lapályra.

"Miután 1938 márciusában Darányi Kálmán miniszterelnök a háborút előrevetítő győri beszédében meghirdette a fegyverkezési programot, amelynek része volt egy polgári, katonai és sportcélra is alkalmas, főváros környéki, modern repülőtér építése is, a pénz nem számított" - vázolja az építkezés történeti hátterét Zainkó Géza, a Ferihegyi Repülőgép Emlékpark munkatársa, aki évtizedek óta kutatja a reptér múltját. Az 1937-ben átadott, füves kifutó- és leszállópályás budaörsi reptér ugyanis már megnyitásának évében alkalmatlannak találtatott a nagyobb forgalomra, persze nem a kissé szűkös utasépület miatt. A budai hegyek veszélyes közelsége csak a kisebbik baj volt: a terület ködös, párás mikroklímája, főképp tartós esőzések idején, lehetetlenné tette a nagyüzemi navigálást. A hazai polgári repülés ősi fellegvárának számító mátyásföldi légibázis viszont szűkössége és technikai kezdetlegessége miatt csak ideig-óráig szolgálhatott megoldásként: toldott-foldott hangárai, barakképületei korántsem emelték az ország presztízsét.

A fegyverkezési program bejelentése utáni hónapokban - Zainkó levéltári kutatásai szerint - lázas munka kezdődött a honvédelmi tárcánál és a Magyar Királyi Légügyi Hivatalnál, hogy megszerezzék a repülésben járatos szakemberek által már jó egy évtizede kinézett, Pestszentlőrinc-Rákoshegy-Vecsés határában fekvő, akkor a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában lévő Ferihegy-pusztát. (A Grassalkovich famíliának a Duna lankás öntésterületén fekvő birtokait az 1800-as években bizonyos Mayerffy Xavér Ferenc budai serfőző mester bérelte, a hagyomány szerint róla nevezték el a majorságot is Ferihegynek.) A tudományos testület végül ingyen engedte át birtokait, és a Magyar Királyi Kereskedelmi és Közlekedésügyi Miniszter 1939-ben pályázatot írt ki a reptér építészeti terveire.

21 pályázó közül végül is a harmincas évek derekán a Le Corbusier francia építészsztár mellett inaskodó, neves pesti építőmester-családból származó ifjabb Dávid Károly nyerte el a 4000 pengős első díjat. Ő kapta hát a megbízást a repülést kiszolgáló logisztikai és légiforgalmi létesítmények mellett szállodát, csendőrparancsnokságot, első és másodosztályú éttermet, büféket is magában foglaló modern épületegyüttes megtervezésére. A Dávid Károlyról szóló, 1974-ben megjelent portrékötet tanúsága szerint az akkor már - az isztambuli tengeri kikötő építészeti pályázatának elnyerése révén - nemzetközileg is jegyzett építész Magyarországon addig csupán Bauhaus stílusú magánvillákat tervezett.

"A terv fő formai különlegessége az volt, hogy a Dávid által pauszpapírra álmodott vasbeton szerkezetű téglaépület alaprajza egy repülőgép felülnézeti sziluettjét idézte" - mondja mondta Szécsi. A gép törzse az indulási-érkezési csarnok, vízszintes vezérsíkja a város felőli homlokzat, szárnyai pedig a felszállómező felé néző emeletes épületrészek. A szimmetrikus épülettömb kifutópályára néző frontjára - vagyis a "gépmadár" orrára - Dávid kilátóteraszt és terméskő borítású oszlopokon álló két irányítótornyot is tervezett, ezek mintázták a képzeletbeli repülőgép motorjait. Az 1942 tavaszán megkezdett építkezésen alkalmazott vasbeton-technológia, ha világújdonságnak nem is, de akkor még csak a legbátrabbak által használt megoldásnak számított.

A máig használt, az Üllői utat - s így a városközpontot - a reptérrel összekötő gyorsforgalmi út 1943 nyarán készült el. Mondhatni, még időben, mert ekkor már több bombatámadás is érte a fővárost. Az első attakok az épülő repteret nem érintették ugyan, de a brit légierő által végrehajtott szeptemberi felderítő repülés után Ferihegy is potenciális célponttá vált. Ezért - és persze a fokozódó nemzetközi hadihelyzetre hivatkozva - 1943 végére-1944 elejére leállt az építkezés. Már csak azért is, mert januártól a magyar alakulatok mellett a félkész repülőtéren állomásozott egy német kiképzőalakulat, hogy a Ludovika akadémiáról frissen kikerült pilótákat továbbképezze, március 19-én, a német megszállás napján pedig az SS egyik ejtőernyős alakulata einstandolta Ferihegyet. Hogy aztán egy hónappal később több mint száz B-24-es brit Liberator majdnem 200 tonnányi bombával hintse meg a repteret, majd júliusban, a világszínvonalú építészeti megoldásokra való tekintet nélkül, kétszer ennyi égi áldás hulljon az épületre és közvetlen környékére.

A szerkezetkész komplexumnak csak a "törzse" vészelte át többé-kevésbé sértetlenül az ostromot. Zainkó szerint a romokból egészen 1946 végéig a környékbeli lakosok bányászták az újjáépítéshez felhasználható nyersanyagot. Az épületet az 1947-ben kezdődött hároméves terv keretében megszavazott 40 millió forintból a Közlekedési Minisztérium vezényletével kezdték újfent építeni - méghozzá Dávid eredeti tervei alapján. Az ugyanekkor létrehozott Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt.-nek, a Maszovletnak ugyanis szüksége volt állandó betonpályás bázisra, ahonnan - moszkvai, prágai, szófiai és bukaresti - járatai indulhattak.

Az átadási ceremóniára már a személyi kultusz külsőségei közepette került sor 1950. május 7-én. A pártállami vezetősereg, benne mások mellett Vas Zoltán, a Gazdasági Főtanács nagy hatalmú főtitkára azonban még csak a központi épület Sztálin- és Rákosi-büsztökkel ékesített teraszáról fogadhatta a reptéri flaszteren ácsorgó ünneplők gratulációit: a repülőgép-épület szárnyai csak 1957-re készültek el teljesen. Csodák csodája, ugyanabban a formában, ahogyan tervezője 18 évvel azelőtt megálmodta. Hogy a Sztálin-barokk végül is nem hagyott nyomot az épületen, abban nem csupán az építkezés elhúzódása játszhatott szerepet, hanem Dávid Károly - a Népstadion tervezése során szerzett érdemeinek elismeréséül odaítélt - 1954-es Kossuth-díja is. 1973-ban - éppen Dávid halálának évében - aztán kiköszörülték a szocialista esztétikán esett csorbát. A megnövekedett utasforgalomra hivatkozva, a magyar buher jegyében drabális beton előtetőt és számos, az épület egyedülálló körvonalait formátlanná tevő acélszerkezetes csarnokot, oldalépületet és kiszolgáló barakkot biggyesztettek az eredeti tömbhöz. Ezeket - legalábbis a beruházók ígérete szerint - az ősztől mind elbontják majd, s a jövő tavaszra befejeződő rekonstrukció után újra gépet lát majd Ferihegyen, aki gépen száll fölébe.

VAJNA TAMÁS

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Letartóztattak egy tevehejcsárt, aki segített a szexjelenetet forgató dán fotósnak feljutni a piramisra

Letartóztattak egy tevehejcsárt, aki segített a szexjelenetet forgató dán fotósnak feljutni a piramisra

Állítólag van egy titkos laboratóriuma a Huaweinek, amit csak úgy hívnak: a Fehér Ház

Állítólag van egy titkos laboratóriuma a Huaweinek, amit csak úgy hívnak: a Fehér Ház

Pécsen is tüntettek, megdobálták a Mediaworks székházát is

Pécsen is tüntettek, megdobálták a Mediaworks székházát is

Ádernek üzentek Strasbourgból: Ne írja alá!

Ádernek üzentek Strasbourgból: Ne írja alá!

Kamu egyenruhában, fegyverrel rabolt ki egy sofőrt három férfi – videó

Kamu egyenruhában, fegyverrel rabolt ki egy sofőrt három férfi – videó

Engedély nélkül rakták le az olajiszapot, amelyből rákkeltő anyag szivárgott a XVIII. kerületi kutakba

Engedély nélkül rakták le az olajiszapot, amelyből rákkeltő anyag szivárgott a XVIII. kerületi kutakba