Arról, hogy Románia 1944.

Arról, hogy Románia 1944. augusztus 23-án "fegyverszünetet kért és kapott a Szovjetuniótól, illetve a szövetségesektől", a Magyar Távirati Iroda (MTI) már az esemény másnapján hírt adott. Igaz, a szélsőjobboldal emblematikus figurája, Kolosváry-Borcsa Mihály kormánybiztos által felügyelt hírügynökség három napon keresztül csak "állítólagos kiáltványnak" nevezte Mihály király proklamációját. Mivel pedig a háború kezdetén bevezetett cenzurális szabályozás szerint a lapok csak az MTI alapján közölhették a külpolitika híreit, egyáltalán nem csodálható, hogy egyetlen mondatot sem idéztek a szövetségesek elleni harc azonnali beszüntetését megparancsoló román királyi rádiószózatból. Augusztus 25-én viszont szinte valamennyi napilap, "berlini jelentésre" hivatkozva, teljes terjedelmében ismertette olvasóival a névtelenségbe burkolódzó ellenkormány - hivatalos nevén: a román nemzeti kormány - felszólítását: "Románok! Ne kövessétek az áruló Mihály király parancsait, (...) s híven tartsatok ki német bajtársaitok oldalán!" E felhívásnak - legalábbis a magyar sajtó szerint - volt foganatja. A Milotay István főszerkesztette Új Magyarság például azt írta, hogy "a nemzeti érzelmű románok szembeszállnak a király árulásával, és folytatják a harcot a szovjet ellen".

A híradások viszont sokkal szűkszavúbbak voltak a tekintetben, hogy a román kiugrás mennyire meglepte a magyar politikai vezetőket. A csak az újságokból tájékozódók az első nap csupán annyiról értesülhettek, hogy "a magyar kormány megtette az új helyzet által megkövetelt összes szükséges intézkedéseket". Ezek egyike volt az, hogy augusztus 24-én a Sztójay-kormány - egyik utolsó ténykedéseként - azonnali hatállyal feloszlatta az összes (még működő) politikai pártot. E rendeletet a Rajniss Ferenc szerkesztette nyilaspárti Esti Újság azon nyomban vezércikkben igazolta vissza, mondván, a működő pártok úgyis "egyek voltak a nemzeti és szociális gondolat szolgálatában".

De nemcsak a pártok nem különböztek lényegileg egymástól, hanem azok a publicisztikák sem, melyek központi intenció alapján augusztus 27-étől öntötték el a sajtót. A visszatekintő történelmi példabeszédek szerint a románok - az Új Magyarság meghatározása szerint - "gyakorlott árulók". Az Egyedül Vagyunk című társadalompolitikai szemle főszerkesztője, az 1945 után háborús bűnössé nyilvánított Oláh György pedig így írt: "A latin eredetére oly büszke Románia, íme, nemcsak behódolt a keleti szláv hordának, hanem mindjárt fel is kínálkozott, hogy fegyvertársát, Európa védőjét, Németországot hátba is támadja."

Valójában a román kiugrás igencsak elgondolkodtatta a magyar politikai elitet. Ennek talán leglátványosabb megnyilvánulása az volt, hogy Horthy Miklós kormányzó menesztette a németek bábjaként tevékenykedő Sztójay Döme miniszterelnököt, s helyébe az addigi szövetséges németektől való óvatos elszakadást favorizáló Lakatos Géza vezérezredest nevezte ki. E váltás nyomán azonban a központosított sajtó hangvétele korántsem változott meg. Fordulat csak 1944. szeptember 10-e után történt, amikor is vitéz Kolosváry- Borcsát felmentették sajtókormánybiztosi megbízatása alól. Ez-után a lapokból egy csapásra eltűntek a románellenes kirohanások.

Mindez megint csak központi akarat alapján történt. Ezt az is bizonyítja, hogy közvetlenül az október 15-ei Szálasi-puccs után az Új Magyarság közreadta Milotaynak a Nem leszünk árulók! című szenvedélyes írását, amely nemcsak a magyarság románokkal szembeni erkölcsi fölényét hirdette, hanem még inkább azt, hogy "bennünket a becsület, a hűség, az igazság és a történelmi kötelességteljesítés" a németek oldalára állított. "Ott állunk és ott is kell maradnunk!" - üzente a hatalmuktól időközben megfosztott "hintapolitikus" ingadozóknak. Hogy miért csak utólag? Az 1944. október 17-én megjelent cikk elé a következő rövid bekezdés került: "Milotay István ezt a cikket még szeptember elején írta, de akkor a cenzúra megtiltotta a közlését, azóta főszerkesztőnk nem tudott cikket írni az Új Magyarságba."

MURÁNYI GÁBOR

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Szellem

Hátra harc!

Közel egy éven át tartó, titkos diplomáciai huzavona után, hatvan éve, 1944. augusztus 23-án sikeresen kivitelezett puccs nyomán állt át Románia a szövetségesek oldalára. A kiugrás Magyarország és Erdély sorsára is közvetlen befolyással volt.

Lenne itt egy kis gond az összehajtható telefonokkal

Lenne itt egy kis gond az összehajtható telefonokkal

Brexit? Fidesz-ügy? Nem, az EU-csúcs legnagyobb dobása a luxemburgi kormányfő Lázár János-zekéje volt

Brexit? Fidesz-ügy? Nem, az EU-csúcs legnagyobb dobása a luxemburgi kormányfő Lázár János-zekéje volt

Barbra Streisand is megszólalt Michael Jackson molesztálási ügyében: a szülőket hibáztatja

Barbra Streisand is megszólalt Michael Jackson molesztálási ügyében: a szülőket hibáztatja

Több munkáért kevesebb pénzt kapnak a kormánytisztviselők

Több munkáért kevesebb pénzt kapnak a kormánytisztviselők

Elsüllyedt egy túlterhelt komp Irakban, sokan megfulladtak

Elsüllyedt egy túlterhelt komp Irakban, sokan megfulladtak

11 embert vettek elő a rendőrök a csütörtöki szlovák–magyar meccsen

11 embert vettek elő a rendőrök a csütörtöki szlovák–magyar meccsen