"Megvan Keresztelő Szent János barlangja" - jelentette be a minap egy brit régész. A Jeruzsálem melletti föld alatti üreg és az abban található medence múltja - azaz eredeti rendeltetése - még nem teljesen világos, ahogyan az sem, ki is volt pontosan a 2 ezer évvel ezelőtt élt próféta.

Ha a lelet nem is, beharangozásának körülményei mindenképpen csodálatosak - gondolhatták szkeptikus kívül-állók, amikor Shimon Gibson brit régész a minap bejelentette: az általa öt éve feltárt barlangban tevékenykedett Krisztus kortársa és unokatestvére, a vízbe merítés általa gyakorolt rítusáról keresztelőnek elnevezett zsidó próféta, János. Az archeológusmarketing különösen jól sikerült: a bejelentés napján már kapható volt Gibsonnak a felfedezés körülményeiről írott könyve, a katolikus és az ortodox egyházak pedig szokás szerint augusztus 29-én - azaz hamarosan - emlékeznek meg János haláláról.

Mindez persze semmit nem vonna le a történelmi felfedezés értékéből - már ha tényleg sikerülne bizonyítani, hogy a kora vallási vezetőit keményen ostorozó próféta valóban járt a jeruzsálemi Ein Kerem negyedtől néhány kilométerre fekvő barlangban. Eddig ugyanis csak annyi látszik valószínűnek, hogy 2500-2800 évvel ez-előtt - tehát legalább fél évezreddel Keresztelő János születése előtt - zsidó rituális fürdő működött a 26 méter hosszú és átlagosan 4 méter széles, föld alatti üregben. Igaz, találtak a szent prédikátorra utaló, nagyjából 1500 évesnek gondolt falrajzokat - például egy torzonborz, állatbőr ruhás alakot is -, no meg mintegy negyedmillió cserépdarabot. Mindebből Gibson azt a következtetést vonta le, hogy a 4-5. század tájékán keresztény hivők - tudva, hogy a barlang egykor a prófétáé volt - használatba vették a fürdőt. A cserépdarabok pedig - legalábbis szerinte - János keresztelő tevékenységének nyomai.

Számos ókortörténész és hebraista azonban tudománytalannak - és mindenképpen elhamarkodottnak - tartja a szenzációs bejelentést. Grüll Tibor, a római korral foglalkozó ókortörténész például korántsem látja bizonyítottnak, hogy János Ein Kerem környékén "térített" volna. A hagyomány szerint valóban ott született, ám teológusok szerint prédikálói és keresztelői tevékenységét már onnan leg-alább 40-50 kilométerre, a Jordán folyó mentén végezte. Grüll sokkal valószínűbbnek tartja, hogy 1500 évvel ezelőtt keresztények csupán használni kezdték az akkor már több száz éves zsidó rituális fürdőt. Hasonlóan vélekedik Fröhlich Ida hebraista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja is, aki a HVG-nek elmondta: a barlangrajzok önmagukban nem igazolnak semmit. Szerinte Gibsonék érvelése olyan, "mintha ezer év múlva feltárnának Ein Keremben egy, Keresztelő Szent Jánosról elnevezett keresztény templomot, és aztán annak romjaival igyekeznének bizonyítani, hogy tényleg a környéken született a próféta".

A barlangban talált cserépdarabok sem okvetlenül a próféta tevékenységéről vallanak. Legalábbis Keresztelő Szent János - mint ezt Grüll Tibor a HVG-nek kifejtette - semmiképpen sem úgy keresztelte az embereket, ahogyan ma a történelmi ke-resztény egyházaknál szokás. Éppen ellenkezőleg: ahelyett, hogy korsóból a hívek fejére locsolta volna a vizet, mindenestül, az utolsó hajszálukig víz alá merítette őket. E tekintetben tehát ahhoz hasonlóan járt el, ahogyan azt a ma is meglévő zsidó rituális fürdőkben, a mikvékben teszik. Különbség azonban, hogy Keresztelő János egész életükben csak egyszer volt hajlandó vízbe meríteni a hozzá járulókat. Ráadásul - Radnóti Zoltán rabbi szavaival - nem is teljesen "kóser" módon, mivel ez irányú tevékenységét a Jordán folyóban, nem pedig állóvízben végezte, ami megint csak kétségessé teszi, hogy a most feltárt barlangot tényleg használta a próféta.

Jánost azonban nem csupán a maga korában szokatlan keresztelési módozat miatt érték kritikák. Jóllehet a fő üzenete meglehetősen egyszerű volt ("Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa"), és ezen kívül többnyire olyan praktikus tanácsokat adott a hozzá özönlőknek, mint hogy tisztességgel gyakorolják a hivatásukat, mégis számos vallási vezetőt rosszul érintett, hogy szinte fél Izrael elzarándokolt a minden pompát elutasító, többnyire - a Mózes által tisztának és fogyaszthatónak, azaz kósernek nyilvánított - sáskákkal és mézzel táplálkozó, durva teveszőr ruhát viselő prófétához.

A törvényeket inkább betűjük, semmint szellemük szerint értelmező és követő ókori zsidó irányzat tagjai, a farizeusok természetesen bírálták Keresztelő János tevékenységét, ám a próféta népszerűsége kritikáik ellenére sem csökkent - egészen addig, amíg Krisztus nyilvánosan nem kezdett el prédikálni. Igaz, a Biblia - és a keresztény teológia - szerint maga János is többször elismerte, hogy unokatestvére, Krisztus nála nagyobb és fontosabb személy, akinek ő "még a saruja szíját sem méltó megoldani". E kijelentése miatt is lehetett belőle az ortodox egyház egyik legnagyobb szentje, akit gyakorta ábrázolnak a kereszténységben megkerülhetetlen központi alakok, Krisztus és Szűz Mária társaságában. Emellett aszketikus életformája miatt - mondta el a HVG-nek Kalota József ortodox érseki vikárius - őt tartják a későbbi szerzetesi mozgalom ősatyjának is (olyannyira, hogy a középkorban keleti, de elvétve még nyugati szerzetesek is drága pénzen importáltak szíriai teveszőr ruhákat, hogy a részletekben is minél hűségesebben követhessék a világi dolgok élvezetét elutasító ókori példaképüket). Az üdvtörténetben elfoglalt központi helyét Krisztus szavai is meg-erősíteni látszanak, mivel a kereszténységben Megváltóként tisztelt názáreti Jézus úgy nyilatkozott meg unokatestvéréről, hogy "az asszonytól születettek között nincs nála nagyobb".

De vannak szűkkeblűbb értelmezések is. Jóllehet az ószövetségi kánon legutolsó könyve (Malakiás) négy évszázaddal János előtt keletkezett, mégis a keresztény egyházak szinte kivétel nélkül ószövetségi prófétának tartják Jánost, aki úgymond a legszerencsésebb lehetett kollégái között, mivel saját szemével látta Krisztust, akiről elődei csupán prófétálhattak. Jánost azonban már Krisztus keresztre feszítése előtt Heródes lefejeztette, így egyes teológusok úgy vélik, mivel Krisztus halála és feltámadása hozta el az emberiség számára a teljes bűnbocsánatot, ezért az idő előtt meghalt próféta üdvössége nem lehet teljes. További hivatkozási alapul ők is Krisztust idézik, aki így folytatta Jánosra vonatkozó, fentebb idézett mondatát: "Aki a legkisebb a mennyek országában, nagyobb nála."

A szent próféta mindenesetre alaposan megbotránkozna, ha látná a nagy keresztény egyházak ma követett (gyermek)keresztelési gyakorlatát. Ő ugyanis - Jose-phus Flavius 1. századi, zsidó származású történetíró szerint - megkövetelte a hozzá járulóktól, hogy előbb becsületes tetteikkel bizonyítsák megtérésüket, s csak ez-után volt hajlandó megkeresztelni őket. Gyakorlata tehát némileg hasonlított a 16. századi anabaptisták, mennoniták, valamint a mai baptisták és pünkösdiek szokásához, akik csak hitük megvallása után hajlandók megkeresztelni - adott esetben víz alá meríteni - a hívőket. Azért valami különbség mégiscsak lehetett a Keresztelő János által gyakorolt és a korabeli keresztény keresztelés között, mivel Pál apostol híres volt arról, hogy újra víz alá merítette a "csak" János keresztségében részesülteket. Ezzel kapcsolatban David Flusser, a jeruzsálemi Héber Egyetem négy éve elhunyt vallástörténet-professzora jónak látta megjegyezni, hogy az ókor végén a keresztény keresztség "elvesztette bűnbánati elemét". Flusser szerint a katolikus egyház egyre inkább szentségként kezelte azt, s úgy vélekedett, a bűnök megbánása és az élet megváltoztatása "a keresztségnek az eredménye, nem pedig a feltétele".

IZSÁK NORBERT

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Orbán úgy dönthetett a Fidesz „önkéntes” felfüggesztésről, hogy nem volt felhatalmazása

Orbán úgy dönthetett a Fidesz „önkéntes” felfüggesztésről, hogy nem volt felhatalmazása

Nem tervez CEU-vizsgálatot az Oktatási Hivatal

Nem tervez CEU-vizsgálatot az Oktatási Hivatal

Róma beelőzte az Orbán-kormányt a kínai úton

Róma beelőzte az Orbán-kormányt a kínai úton

Halász Judit: A gyerekekre figyelni kell

Halász Judit: A gyerekekre figyelni kell

A tűzzel játszik a neki nem tetsző településvezetőket csuklóztató Fidesz

A tűzzel játszik a neki nem tetsző településvezetőket csuklóztató Fidesz

Egész büszkén feszít Lewis Hamilton egy kakukktojásnak tűnő autó mellett

Egész büszkén feszít Lewis Hamilton egy kakukktojásnak tűnő autó mellett