Albert Einstein német fizikus száz éve, 1905-ben publikálta speciális relativitáselméletét, amely azóta olyannyira bebetonozódott atudományba, hogy az ENSZ ennek emlékére is nyilvánította 2005-öt a fizika évének. Az évforduló kapcsán érdemes felidézni, hogyanfogadta az einsteini tanokat a korabeli magyar tudományos és közélet.

"Nem hinném, hogy az átlagember ma jobban értené Einstein relativitáselméletét, mint az 1920-as évek elején, népszerűsítő könyve harmadik magyar nyelvű kiadásakor" - keserít el a fizika évének legelején Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója, a napokban megjelent vaskos kötet, az Einstein és a magyarok kigondolója és összeállítója. A két világháború közötti Pesten a Nobel-díjas Einstein téridőelmélete ugyanis olyannyira társasági téma volt, hogy művelt fők akár a kávéházakban is eltársalogtak róla - még akkor is, ha nem igazán értették annak lényegét.

Tehették is: az először 1905-ben publikált einsteini speciális relativitáselmélettel már hónapokkal később elkezdhetett megbarátkozni a magyar tudóstársadalom. Farkas Gyula akadémikus, a kolozsvári egyetem fizikaprofesszora előadásokat tartott hallgatóinak az új elképzelésről, és mint Farkas Zsuzsa tanulmányából tudhatjuk, a magyar fizikusnál már akkor meg lehetett bukni relativitáselméletből, "amikor a nyugati tudományos körök igazából még el sem fogadták Einstein gondolatait".

Persze nem mindenkinek tetszett elsőre az addigi ismereteket felülíró gondolat. Mikola Sándor, a budapesti evangélikus gimnázium tanára és igazgatója, a Mathematikai és Physikai Lapok szerkesztője például már-már áltudományossággal vádolta meg Einsteint. 1911-ben legalábbis így nyilatkozott: "A tudomány fejlődésében már voltak korszakok (...), hogy a metaphysikus köd okozta félhomály mélyen járó kutatásnak tűnt fel." Igaz, nyolc évvel később, amikor már néhány csillagászati kísérlet is igazolni látszott Einstein elméletét, némileg revideálni kényszerült korábbi nézeteit, és elismerte, "valamennyi adat kétségtelenül igazolta az Einstein-féle hatás jelenlétét". Abból azonban nem engedett, hogy "gyakorlati szempontból az új felfogás úgyszólván semmi változást sem hoz".

Einstein időközben továbbfejlesztette rendszerét, és 1916-ban megjelentette az általános relativitás elméletéről szóló híres dolgozatát. Ezzel újra beszédtéma lett, sőt Balkányi Béla gazdaságstatisztikus egy évvel később a fiatal Molnár Ferenc szerkesztette társadalmi és tudományos hetilap, a Vasárnap lapjain már oly alkotó módon alkalmazta az einsteini axiómát, hogy kiszámolta: 1 gramm homok energiájával "egy modern, 200 lóerős repülőgépet (...) 10 000 napon át lehet folyton-folyvást üzemben tartani".

Nem mindenki vélte azonban a gyakorlatba átültethetőnek az einsteini ideát. A fanyalgók táborát gyarapította Sztrokay Kálmán matematika-fizika szakos középiskolai tanár és szakíró is, aki 1921-es, a konzervatív közízlést kiszolgáló Új Idők hetilapban publikált írásában rögtön leszögezte, hogy "Einstein csekély számú híve" mintegy vallásos hittel ragaszkodik a relativitástanhoz, míg a többség azért nem érti, mert nincs is semmi értelme. A szkepszis nehezen akart szűnni. Szilágyi Zoltán okleveles gépészmérnök A világmindenségről című könyvében még 1939-ben is a nevetségessé válás nélkül állíthatta, hogy a "sajtó útján elkövetett tömegszuggesztiós jelenséggel állunk szemben".

Az ehhez hasonló szigorú ítéleteknek, a nehézkes befogadásnak az is táptalaja lehetett, hogy Einstein magyarázatában nemigen lehetett elsőre megérteni az elméletet. Amint az Einsteinnel egyébként szimpatizáló Olasz Péter nagyváradi jezsuita tanár a nagy fizikus könyvének ismertetésekor 1921-ben kifejtette, "saját elméletének előttünk fekvő népszerűsítésében megmutatta, hogyan nem kell azt népszerűsíteni".

E tudatlanság miatt vállalta fel Babits Mihály is a tudománymisszionáriusi szerepet, amikor szintén 1921-ben azzal a kéréssel fordult Gellért Oszkárhoz, Károlyi Mihály korábbi sajtófőnökéhez, a Nyugat egyik szerkesztőjéhez, hogy az első elutasítás ellenére mégis közölje a matematikai doktorátust is magának tudó Komjáthy Aladár költő Einsteinről és a relativitás elméletéről írt lelkes tudományos cikkét. Babits azzal győzte meg Gellértet, hogy - jóllehet Komjáthy cikke nem szépirodalmi alkotás - a cikk közlése "a mi »keresztény« folyóirataink célzatos kicsinybevevései után talán nem árt".

Nem sok közük volt az elméleti fizikához azoknak sem, akik - mint arra a fenti Babits-idézet is célzott - a tudós származása miatt voltak gyanakvóak. Lendvai Rezső a Katholikus Szemlében 1920-ban - ellentétben jó néhány tudós katolikus szerzetessel, akik rögtön kiálltak az einsteini relativitáselmélet mellett - úgy vélte, nem véletlen, hogy "Einstein Albertnek, a világhírű berlini zsidó fizikusnak" az elméletét "zsidó felekezeti újságok nagyon dicsérik". Nyilván azzal a hátsó szándékkal, hogy az újító gondolat "teljesen lehetetlenné fogja tenni a keresztény világnézetet". Ezért Lendvai a krisztusi igazsággal felvértezve kívánta felkészíteni az embereket a "tudománytalan és ködös eszmezavarokat akaratlanul is kihasználó ellenség" érkezésére.

Bár Lambrecht Kálmán természettudományi szakíró a Pesti Hírlap napilap 1921-es naptárában éppen azzal érvelt Einstein egyetemes zsenije mellett, hogy lám, a londoni Royal Society a háború után három évvel, a "németgyűlölet leghangosabb napjaiban (...) legnagyobb kitüntetését: nagy aranyérmét Einsteinnek ítélte oda", mégis egyre többen és egyre hangosabban tették szóvá a sajtóban a fizikus nem igazán árja származását is. Elsősorban a Lénárd Fülöpként született, ám Philipp Eduard Anton von Lenard német fizikusként számon tartott tudós, aki 1905-ben a katódsugárzás kutatásáért kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Az ő Einstein-ellenes kirohanásairól beszámolt a magyar sajtó, például 1923. április 18-ai számában a Világ című liberális napilap. Annak hírére, hogy Einstein kapta meg az 1921-es fizikai Nobel-díjat, Lénárd - aki akkor már régóta Németországban élt - "éles hangon utasította rendre a Nobel-bizottságot azért, amiért nem eléggé tiszta germán szellemmel végzi hivatását".

Hiába írta Márai Sándor a hatalomtól még távol levő, ám nem tétlen nácikról már 1923-ban a Kassai Naplóban, hogy a "kampóskeresztesek Einsteinben nemcsak a zsidót szabotálják", s míg "Einstein fegyverei a tudás és bizonyítás, a kampóskereszteseké csak lábdobogás és bömbölés", és a tudós elűzése Berlinből náci provokációk által "vak és dühös pusztítás, szégyenfolt, mi nem halványodik el soha", a tudós származását mégis folyamatosan firtatták.

Magáról a relativitás elméletéről közben egyre kevesebb írás született, hiszen egyre inkább kész tényként kezelték, hogy a művelt olvasóközönség megértette. E magatartást figurázta ki Pünkösti Andor, a Magyar Színház rendezője 1931-ben: "Az életben minden relatív, és abszolút biztos dolog csak egy van, hogy ezt az egész relativitáselméletet senki se érti." Illetve legfeljebb annyira, amennyire Az Est által 1927-ben felröppentett és Pesten hamar közismertté vált anekdota elmagyarázza. E szerint Einstein egy francia vendéglátója számára így foglalta össze híres tézisét: "Ha elméletem igaznak bizonyul, akkor én Németországban német vagyok, Franciaországban - zsidó. Ha viszont az elmélet hibás, akkor én Németországban vagyok zsidó, és Franciaországban - német!"

IZSÁK NORBERT

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ha azt hiszi, hogy a klímaváltozás csak mese, nézze meg ezt a fotót – csak előtte üljön le

Ha azt hiszi, hogy a klímaváltozás csak mese, nézze meg ezt a fotót – csak előtte üljön le

Óriási segítséget kapnak az útlevelüket elvesztő EU-s turisták

Óriási segítséget kapnak az útlevelüket elvesztő EU-s turisták

Merkel rosszul lett egy ceremónián a tűző napon állva

Merkel rosszul lett egy ceremónián a tűző napon állva

Felesége szerint fejbe lőtte magát egy ukrán parlamenti képviselő, a rendőrség kételkedik

Felesége szerint fejbe lőtte magát egy ukrán parlamenti képviselő, a rendőrség kételkedik

A Hamann kezelésbe vette az új BMW X5-öst

A Hamann kezelésbe vette az új BMW X5-öst

Videójátékfüggő próbálta megmérgezni a családját, mert kikapcsolták a wifijét

Videójátékfüggő próbálta megmérgezni a családját, mert kikapcsolták a wifijét