A sok millió évenként bekövetkező nagy pusztulások rémképét idézte fel egy nemrég észlelt aszteroida. Szerény vigasz lenne, hogy bizonyos állatfajok ezt a katasztrófát is túlélhetnék - akárcsak az eddigieket. Szívósságuk alapos magyarázatával továbbra is adósa tudomány.

"A Teremtő minden jel szerint határtalanul szerette a rovarokat" - állította John Burdon Sanderson Haldane brit biológus a múlt század közepén Az evolúció okai című könyvében. A tudományos bon mot igazságtartalma az időközben feltárt összefüggések nyomán az evolúciókutatás egyik alapkövévé szilárdult. A rovarok azóta uralják a sárteke élővilágát, mióta 400 millió évvel ezelőtt a gyűrűsférgekből kialakultak. Most több mint 1 millió rovarfaj népesíti be a Földet, sőt akadnak olyan rovarrendek, amelyek úgyszólván kipusztíthatatlanok (egy-egy származástani rend több családra, majd számos nemre és legvégül fajokra osztható). A csótányok majdnem ezer fajjal büszkélkedő, 300 millió éve létező rendje például az eddig ismert négy, tömeges kipusztulással járó természeti kataklizma legszívósabb állati túlélőjének bizonyult, így svábbogár körökben aligha keltett pánikot a legújabb katasztrófajóslat: egy aszteroida 2029 áprilisára valószínűsített érkezése (lásd Repül a nehéz kő című írásunkat).

A tudományos berkekben Blattodeák néven emlegetett, a háziasszonyok által rettegett csótányok vígan túlélték a megközelítőleg 270-250 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti ó- és középkor, a perm és a triász időszak határán bekövetkezett, az eddig fellelt ősmaradványok és geológiai nyomok alapján pokoli körülmények között lezajlott tömeges pusztulást is, amelynek során az akkori növény- és állatfajok 90 százaléka szinte kiradírozódott az élővilágból. A Detre Csaba paleontológus által felállított elmélet (HVG, 1998. június 20.) szerint egy közeli "kóborcsillag", egy szupernóva felrobbanása váltotta ki a katasztrófát. Mások szerint kisbolygó becsapódása eredményezte a fajpusztulást. Akárhogy is, a csótányok vagy például a szitakötők megmenekültek. De a legutóbbi, 65 millió évvel ezelőtt a dinoszaurusz-korszakot lezáró - többnyire szintén kisbolygó-becsapódással magyarázott - kipusztulási hullám sem rázta meg túlságosan sem őket, sem pedig a közel 100 millió évvel korábban megjelent termeszeket és hangyákat.

"Vitathatatlan, hogy a rovarok 270 millió éve élték át egyetlen súlyos válságukat. Az akkor ismert huszonhét rendjükből nyolc viszonylag gyorsan kihalt, további három pedig akkora veszteségeket szenvedett, hogy a 200 millió évvel ezelőtt véget ért triász korszakot már nem élték túl" - tudható meg Pálfy József paleontológus Kihaltak és túlélők című könyvéből. A megmaradtak viszont máig változatlanok. Legalábbis szemre.

"Az őslenyomatok genetikai vizsgálata és a legújabb kutatások szerint a csótányok alaktani szempontból valóban megőrizték ősi külsejüket, és régi maradt a meleg, nedves környezetet kedvelő, rejtőzködő életmódjuk is, ugyanakkor korántsem beszélhetünk változatlanságról" - kezd a svábbogarak evolúciós stratégiájának ismertetésébe a kérdésünkre elektronikus levélben válaszoló David Gordon, a kaliforniai Berkeley Egyetem zoológiaprofesszora, csótányspecialista. E rovarrend tagjai hihetetlenül jól alkalmazkodnak a változó életfeltételekhez. Ez az adaptációs képesség elsősorban a fajra, és nem a legfeljebb két-három évig élő egyedekre vonatkozik. Gordon professzor szerint szaporaságuk - egy nőstény legalább ezer utódot nevel fel élete során - lehetővé teszi, hogy ugyanazon a populáción belül, és nagyon rövid idő alatt számos génvariáció vagy akár mutáció is megjelenhessen, és aztán, a klasszikus evolúciós recept szerint, a legmegfelelőbb tulajdonságok öröklődjenek. Mindebből következik, hogy a csótányrend igen sok fajból áll, miközben "svábbogárságuk" leglényege mindegyiknél változatlan. "Valószínűleg a fentiek miatt bírják a hüllőknél és emlősöknél nagyságrendekkel is jobban a radioaktív és vegyi szennyezéseket" - így Gordon, bár a jelenlegi kutatások alapján arra még nem tud választ adni, hogyan képesek erre. Szerinte az ősi és változatlanul egyszerűnek mondható biológiai felépítés lehet az egyik magyarázat.

Az önálló rendbe sorolt, a csótányok közeli rokonainak számító termeszek, illetve a szintén államalkotó, de a hártyásszárnyúak rendjéhez tartozó hangyák szintén kiválóan alkalmazkodnak a változó környezeti feltételekhez. Ökológusok szerint túlélőképességük fő titka az, hogy bár egyenként távolról sem olyan intelligensek, mint egy csótány, de a hangyabolyokra jellemző - és genetikailag kódolt - együttműködés, a szigorú alá- és fölérendeltségre épülő államrend erőssé teszi őket.

Más stratégiát választottak a 300 millió éve létező szitakötők: nem kollektív lényekként, hanem magányos ragadozókként vészelték át a földtörténeti kataklizmákat. "Ez is azt bizonyítja, hogy nem létezik egyedül üdvözítő megoldás" - így Gordon. A hüllőtársaikat, a dinoszauruszokat vígan túlélő krokodilfélék is a szitakötőkéhez hasonló módszert követtek - olvasható David Raup chicagói paleontológus Kihalások: rossz gének vagy balszerencse? című könyvében. Ráadásul úgy, hogy a folyamatosan változó csótányokkal szemben - az ősmaradványok és a mai példányok összehasonlításának tanúsága szerint - a folyamok és tengerparti mocsarak archaikus ragadozói genetikailag sem változtak semmit az idők során. A kipusztulás szélére csak azután kerültek, hogy az ember módszeresen vadászni kezdte őket.

VAJNA TAMÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szellem

Repül a nehéz kő

2029. április 13. Ez lehetne az apokalipszisvárók legújabb, már-már tudományosan is alátámasztható végnapja.

Kipróbálná már az iPhone-ok új rendszerét? Akkor ezt tegye

Kipróbálná már az iPhone-ok új rendszerét? Akkor ezt tegye

Karácsony eljátszotta Orbán poénját, Kálmán érdekében Dobrevet vetették be

Karácsony eljátszotta Orbán poénját, Kálmán érdekében Dobrevet vetették be

Akkora aranyhalat fogtak ki Amerikában, amekkorát még talán nem is látott – fotó

Akkora aranyhalat fogtak ki Amerikában, amekkorát még talán nem is látott – fotó

A paksi atomerőmű kommunikációs igazgatója szerint náluk nem fordulhat elő a csernobilihez hasonló baleset

A paksi atomerőmű kommunikációs igazgatója szerint náluk nem fordulhat elő a csernobilihez hasonló baleset

Egymillió forintra perli a BKV-t Ganxsta Zolee apja

Egymillió forintra perli a BKV-t Ganxsta Zolee apja

Radikálisan megváltozik az olimpiai helyszínkijelölés menete

Radikálisan megváltozik az olimpiai helyszínkijelölés menete