Az illegális drogoknak nincsenek hagyományaik Magyarországon,az alkoholnak viszont van - így indokolták kábítószer-határozatukat az alkotmánybírák. Vajon mi a különbség a teljes szeszmentességet követelő, ám a kenderszármazékokkal engedékenyebb iszlám és az alkoholkultúrájára büszke Európa között?

"Az alkohollal, nikotinnal, kávéval az európai kultúra megtanult együtt élni, minthogy használatuk évszázados múltra tekint vissza. (...) A kábítószer-fogyasztásnak viszont Magyarországon nincsenek hagyományai." E történelmi háttér elé helyezve tett különbséget a legális és illegális drogok között, illetve indokolta a kábítószer-használat büntető törvénykönyvi szigorítását előirányzó tavaly decemberi verdiktjét a magyar Alkotmánybíróság (HVG, 2004. december 18.). A bor, sör, de leginkább a pálinka fogyasztásában a világ élvonalába tartozó magyarság - az európai keresztény kultúrkör más nációihoz hasonlóan - csakugyan jelentős tapasztalatokat halmozott fel az elmúlt évszázadokban. Ugyanakkor a múlt század második felétől nemzetközi egyezményekkel illegálissá nyilvánított kenderszármazékok élvezete az iszlám világban az európai szeszfogyasztással rokonítható kulturális hagyománynak tekinthető. Igaz, az effajta kábulatnak Európában is van nyomon követhető múltja.

"A folyton-folyvást (önmagán is) kísérletező ember évezredekkel ezelőtt rálelt azokra a növényekre, illetve származékaikra, amelyek sajátságos, a tudatot megváltoztató, serkentő és mámorító hatást gyakorolnak" - véli Christian Rätsch svájci etnofarmakológus, aki a különböző kultúrák által (részben kultikus, részben élvezeti célokra) használt szerek kutatásával foglalkozik. A HVG kérdésére elektronikus levélben válaszoló gyógyszerész-antropológus professzor szerint vitán felül áll, hogy a bor alakjában az alkohol immár 2 ezer év része még a keresztény liturgiának is. Rätsch azonban azonnal hozzáfűzi, hogy a látszattal ellentétben a (kender női ivarú virágzatának gyantájából készített) hasis az iszlám világban távolról sem tölt be hasonló szerepet, bár meglehetősen elfogadottnak számít. Szerinte míg Európát valóban sajátos alkoholkultúrának is lehet tekinteni, az iszlám már korántsem nevezhető hasiscivilizációnak. Magyarázatul egyrészt az alkoholos italok fogyasztásának ceremóniáit említi, amelyek a sok helyütt máig az egyetlen közösségszervező erőnek számító szertartásos kocsmalátogatástól az ünnepélyes borkóstoláson át az ajándékba adott italokig terjednek. A szeszek előállításának, tárolásának és "kiszerelésének" szofisztikáltsága, a termelőhelyek nimbusza vagy manapság az egyes italfajtákra specializálódott bolthálózatok létrejötte is az ilyen alkoholkultúrát tükrözik - véli Rätsch. Az iszlám világban viszont elsősorban a kikapcsolódási - szakszóval: rekreációs - célú hasishasználatnak vannak jelentősebb és máig élő hagyományai, igaz, a vallási módozatokra is akad példa.


2. oldal (Oldaltörés)

"Az iszlám hit követőinek bárminemű bódítószer használatát kerülniük illene, annak ellenére, hogy a Korán csak az alkohol tilalmára tér ki" - szögezi le Muhammad Szaleh el-Munedzsid kortárs iraki hittudós a Tiltott dolgok című, magyarul is hozzáférhető Korán-magyarázatában. A vallásalapító Mohamed próféta az egyéb bódítóktól azonban nem tudta megmenteni híveit. Igaz, ez sem a zsidó, sem a keresztény vallási vezetőknek nem sikerült...

Az "ami nem tilos, az szabad" elve végső soron tehát az iszlámban is érvényesült. E tekintetben nyilván nem túlzás egy lapon említeni az európai kiskocsmákban poharazgató férfiakat és a közel-keleti, észak-afrikai kávézókban a vízipipák hasisfüstjében kvaterkázó igazhitűeket. Ezeken az iszlám dominálta vidékeken az egészen szilárd vallási fundamentumon nyugvó országok kivételével máig divatos a hasisfogyasztás. Így volt ez már a Mohamed próféta 622-re datált kinyilatkoztatása utáni évszázadokban is. "A szakrális szabályok kijátszása, csakúgy, mint a keresztény világban, igen korán elkezdődött" - mutat rá az elgondolkodtató párhuzamra Rätsch. Az Al-Biruni orvosdoktor által jegyzett írásos beszámoló például már a 10. század elején az igaz hitet frissen felvevő perzsiai és iraki hívek hasisfogyasztásának mértéktelen voltát taglalta. Mohamed új követői - szól az orvosi tárgyilagossággal fogalmazott Al-Biruni-féle beszámoló - zarándokként még Mekkában is terjesztik az istentelen szokást.

Bayer Istvánnak, az ENSZ kábítószer-bizottságát évekig vezető gyógyszerészprofesszornak A drogok történelme című kötetéből az is tudható, hogy az egy évszázaddal később Hasszán Ibu-al-Szabbah sejk által megalapított vérszomjas katonai szekta tagjai, az asszaszínok hadászati célból élvezték a hasist. A keresztes hadseregekkel és a Bagdadi Kalifátussal kétfrontos harcban álló asszaszínok vezére hasisfőzettel tüzelte harcosait. "Csakhogy az ajzószert nem közvetlenül a bevetések előtt osztotta ki katonáinak, mint azt az európai kollégák tették évszázadokon át a csata előtt kiporciózott alkoholfejadagokkal, amivel egyszerre szították az ölésvágyat, és csökkentették a félelemérzetet" - utal további, a különbözőségben is hasonló hagyományra Bayer professzor. Az asszaszínok - akiknek egyes magyarázatok szerint már a nevük is a hasis szóból származik - békésebb óráikban vezérük virágos kertjében elheverve ihattak a hasisfőzetből, miáltal az égi Paradicsomról álmodtak. A sejk ezzel késztette engedelmességre őket, mondván, csak a parancsainak feltétlen engedelmeskedő hívei nyerhetnek újból bebocsátást e Paradicsomba.

A kábító trükk évtizedekig, a szekta megsemmisítéséig bejött. "S bár keveset tudunk az iszlám és a kender további kapcsolatáról, valószínű, hogy a hasisfogyasztás terjedése nem torpant meg" - így Bayer. Tény, hogy a mai, nemzetközi egyezményekben is rögzített tilalmakat nem csupán szent emberek hágják át, vagyis például a dervisek, akik kenderszívással segítenek rá révületükre, valamint a miszticizmust zászlajukra tűző, az istenközeli tudatállapothoz hasissal közelítő szúfik. Ők elvileg vallási alapon használták és használják a növényt, ám mindkét csoporthoz tartozókat az iszlám szakadárjainak tartják - véli Bayer professzor. Árnyalja ugyanakkor a képet, hogy egyes liberálisabb iszlám országokban, mint Marokkóban vagy Libanonban, a hatóságok ma is elnézik a hasisfogyasztást.

VAJNA TAMÁS

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Takács Krisztián lett Korlát új polgármestere

Takács Krisztián lett Korlát új polgármestere

Amikor mínusz 40 kiló történelmet csinált

Amikor mínusz 40 kiló történelmet csinált

Elítélt rab szabadított ki egy autóból egy bezárt csecsemőt

Elítélt rab szabadított ki egy autóból egy bezárt csecsemőt

Kamionok ütköztek, lezártak egy Duna-hidat

Kamionok ütköztek, lezártak egy Duna-hidat

Már idén szalagátvágást ígérnek az M44-esen

Már idén szalagátvágást ígérnek az M44-esen

Veterán autót is lefoglalt a bliccelés miatt a MÁV

Veterán autót is lefoglalt a bliccelés miatt a MÁV