"Felfedezett minket, mint a patagónokat" - utalt Verne Gyula és gyermekei című, 1978-as írásában Nemes Nagy Ágnes...

"Felfedezett minket, mint a patagónokat" - utalt Verne Gyula és gyermekei című, 1978-as írásában Nemes Nagy Ágnes költő a francia írónak arra a négy regényére, amelyet az irodalomtörténet kifejezetten magyar vonatkozásúnak tart. Míg a Habsburg-ellenes összeesküvést szövő magyar hősök tőrbe csalását és a címszereplő Sándor Mátyás bosszúját bemutató, 1885-ben született kalandregény Európa-szerte óriási sikert aratott, az 1892-ben megjelent, Dél-Erdélyben játszódó, a szerelmes vágyakozást megidéző, borongós hangulatú Várkastély a Kárpátokban kevesebb lelkes olvasóra talált. Sokan szerették az író 1905-ös halála után három évvel kiadott, egy száműzött bolgár szabadságharcos hazajutását elmesélő, A dunai hajós című regényt, amelynek főhőse magyarnak adja ki magát, továbbá magyar hősök bukkannak fel benne, ráadásul az olvasó részletes leírást kap a Duna magyar szakaszáról. Hamar feledésbe merült viszont az a Verne-regény, amely a leghosszabban mesél Magyarországról és a magyar népről. Ez az 1910-ben megjelent Storitz Vilmos titka, amely egy francia fiú és egy magyar lány esküvője körüli misztikus bonyodalmakat írja le.

Hogy Verne Gyula miért foglalkozott ennyit a magyarokkal, arra értői több válasszal szolgálnak. Egyrészt a magyar tárgyú regények a francia író Különös utazások című ciklusának részei voltak. Országról országra haladva mutatta be távoli népek történelmét, földrajzi adottságait, megspékelve természetesen a Verne-féle akciókkal és fantasztikumokkal. Sokat nyomhatott a latban az is, hogy a 19. század végi Franciaországban divatba jöttek a magyar tárgyú írások - említi Baráthné Kiszely Magda irodalomtörténész Verne Gyula magyar nemzetképe című 1935-ben megjelent könyvében. Olyannyira, hogy a regény nevei szinte foglaltak voltak. Sándor Mátyásból, illetve franciául Mathias Sandorból például azért lett végül Sandorf, mert Jules Claretie író és színházi kritikus - Verne jó barátja - egy évvel korábban kiadta a magyarul is olvasható Zilah herceg című regényét, amelyben a szerző azzal fejezi ki Petőfi iránti rajongását, hogy a Sándor nevet adja főhősének. Verne nem akarta őt utánozni, ezért odabiggyesztette a név végére az f-t, amit aztán a fordító Huszár Imre a magyarítás lendületében 1887-ben lefaragott. A Mathiast pedig Verne az általa is jól ismert Mátyás királytól kölcsönözte.

Verne Gyula igencsak hízelgő képet fest a magyarságról. "A magyar nép történelme telve van hősi, bátor, nagylelkű cselekedetekkel" - írta például a Storitz Vilmos titkában. Vagy egyénre is lebontva: "Nemes, büszke tartású feje, széles válla, meleg színű szeme, kissé szegletes arca a legtisztább magyar típust képviselte" - írta Sándor Mátyásról.

A cinikusok azt mondhatnák, könnyű volt Vernének úgy dicsérnie a magyarokat, hogy sosem járt e tájon, és a népét is csak hírből ismerte. A hatalmas könyvtárában böngésző, egyszerre átlagosan húsz újságot járató író elsősorban atlaszokból, útikönyvekből szerezte ismereteit Magyarországról. Legfontosabb forrásai az Elisée Reclus francia földrajztudós által írt munkák - köztük az 1884-ben megjelent Új világföldrajz Közép-Európát tárgyaló kötete - voltak.

A forrásmunkák tévedései és saját figyelmetlensége folytán azonban regényeibe itt-ott baki csúszott. A Storitz Vilmos titkában például a 18. század végi Esztergomba kerül a prímási könyvtár és kincstár. "Ám ezeket Nagyszombatról csak a 19. század közepén költöztették a városba" - említ egy példát az anakronizmusra Berencz János Verne-kutató. Megesett, hogy az író kissé összemosta a Monarchiát alkotó két államot. "A magyarok hallatlan lelkesedéssel figyelnek fel, ha Rodolphe és Corvin nevét hallják" - írta a Sándor Mátyásban. Míg a másik Mátyásért, Corvinért tényleg rajonghattak, legfeljebb az osztrákok lelkesedtek volna Rodolphe-ért, akit az irodalomtörténészek nem kevés töprengés után a 13. században uralkodó, magyar királyságot nem viselő Habsburg Rudolf császárként azonosítottak.

Verne szerencséjére a magyar fordítók kiköszörültek néhány csorbát. Míg A dunai hajós első magyar fordítójának, Zoltán Vilmosnak 1922-ben nem szúrt szemet, hogy mégiscsak furcsa "magyar" álnév a Brusch Ilia, amit a bolgár szabadságharcos főszereplő választ magának, addig Bartócz Ilona 1975-ben már Borus Demeternek keresztelte át a hajóst. Dánielné Lengyel Laura, a Storitz Vilmos titka című regény mind ez idáig egyetlen átültetője is segített a francia írón: az 1933-ban készült magyar változatból száműzte azt a szarvashibát, hogy Verne dimbes-dombos városként írta le Komáromot. A fordítónő úgy belejött a változtatásba, hogy a regény végét is átírta. Míg a francia eredetiben a láthatatlanná varázsolt menyasszony éppen gyermeke születése közben válik újra láthatóvá, Dánielné verziójában a nagy visszaalakulás már az esküvőn megtörténik. "Valószínűleg a kiadó prüdériája nem engedte, hogy szülést részletező könyv kerüljön a gyerekek kezébe" - veszi védelmébe a fordítónőt a már idézett Berencz János.

Nem tudni, hogy ezek a malőrök okoztak-e zavart, de Verne magyar kritikusai nem kezelték megkülönböztetett figyelemmel a magyar tárgyú regényeket. A francia író nem elsősorban ezekkel a művekkel - hanem például a Nemo kapitány révén - vált Magyarországon a máig egyik leggyakrabban olvasott külföldi szerzővé. Vernét az őt csodáló magyar írók is mintegy reklámozták, legalábbis több Jókai-műben - például az 1876-ban megjelent Az élet komédiásai című regényben - olvasgatják Verne könyveit a főhősök.

"A négy magyar tárgyú Verne-regény nem jelent meg többször Magyarországon, mint az író más művei" - állapítja meg Schneller Károly, a hazai legnagyobb Verne-gyűjtemény tulajdonosa. A kiadók részrehajlásának hiányára jó példa, hogy magyarul először csak 1973-ban adták ki a Franciaországban 1893-ban megjelent, Disz úrfi és Esz kisasszony című elbeszélését, amely egy Effarane nevű, mégis magyar vándor botrányos orgonahangolását meséli el.

SINDELYES DÓRA

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Szellem

Az utópista pesszimista

A száz éve elhunyt francia íróról, Vernéről általában érzékletes útleírások, kalandos történetek jutnak az emberek eszébe - no meg a technika vívmányainak előrejelzése. Az viszont kevésbé, mit is jósolt Verne a társadalom jövőjéről.

Álszentség, iratmegsemmisítés - kemény szavak a pedofíliáról a Vatikánban

Álszentség, iratmegsemmisítés - kemény szavak a pedofíliáról a Vatikánban

Trump és Erdogan összebalhézott miatta, most magyar állampolgár lett

Trump és Erdogan összebalhézott miatta, most magyar állampolgár lett

Ittasan vezetett két kamionos Cegléden, egyikük 10 hónap felfüggesztettet kapott

Ittasan vezetett két kamionos Cegléden, egyikük 10 hónap felfüggesztettet kapott

Munkára és magáncélra is használja a céges mobilt? Így kell adózni utána

Munkára és magáncélra is használja a céges mobilt? Így kell adózni utána

Újra betiltatnák az iPhone-okat Amerikában

Újra betiltatnák az iPhone-okat Amerikában

Koszorúzott az Emmi a tatárszentgyörgyi áldozatok sírjánál

Koszorúzott az Emmi a tatárszentgyörgyi áldozatok sírjánál