Jóllehet immár negyed évszázada kötelező az SI, azaz a nemzetközi mértékrendszer Magyarországon, az állandóan kiegészítésre és pontosításra szoruló szisztéma helyett sokan még mindig régi mértékegységekben számolnak.

"Az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) országos hatáskörű állami hivatal ugyan, mégsem lőhetünk le senkit, ha illegális mértékegységeket használ" - magyarázza Schmalhofer Károly, az OMH főosztályvezetője, miért lehetnek még ma is olyan rebellisek, akik például az elfogadott kilowatt helyett lóerőben hirdetik meg eladásra szánt autójuk teljesítményét. A hivatal tehetetlen, ilyen esetben a legtöbb, hogy szabálysértési eljárást kezdeményezhet, ám ilyenre még nem volt példa a mértékreform negyedszázados történetében.

HVG
Nyilván a kesztyűs kéz politikájának tudható be, hogy mind a mai napig nem sikerült teljesen kiirtani a nem SI-ben - vagyis nem a Systeme International d'Unité, a nemzetközi mértékrendszer szerint - megadott mértékegységeket. A szerelők továbbra is colos csöveket emlegetnek, a fogyókúrázó hölgyek változatlanul kalóriában számolgatják az elfogyasztott ételek energiáját, sőt a csillagászok még ma is az éppen hogy csak megtűrt parszekben és fényévben számolják a kozmikus távolságokat. Pedig szép reményekkel bocsátotta útjára 1960-ban a 11. Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet az egységes mértékrendszert. Ráadásul buzgóságában a magyar küldöttség rögvest kiharcolta, hogy Magyarországon még abban az évben minisztertanácsi rendelet foglalja törvénybe az SI-mértékegységeket. A jogalkotók úgy számoltak, hogy az ár, az atmoszféra, a mázsa és társaik előbb-utóbb majd csak kihalnak. Az emberek többsége azonban megrögzötten ragaszkodott a régi módihoz. Ezért is vált szükségessé, hogy 1976-ban újabb minisztertanácsi rendelet vágjon rendet a zűrzavarban. Nem mellesleg azért is szükség volt az újabb nekirugaszkodásra, mert a szocialista országok gazdasági közössége, a KGST eldöntötte: 1980-ig mindenütt teljes mértékben átállnak az SI-re. Az 1976. július 1-jén hatályba lépett újabb hazai rendelet ezért már csak másfél évig engedélyezte a nem SI-ben mérő eszközök forgalomba hozatalát, s megszabta: 1980. január 1-jétől a nem SI-s mérőeszközöket bármilyen javítás után már nem lehet újra hitelesíteni.

A közös szocialista erőfeszítést az is indokolta, hogy akkoriban - a már idézett Schmalhofer Károly szerint - csak nyomásmérésre 36 különféle mértékegységet használhattak. Ízelítőül ilyen volt a kilogramm per négyzetcentiméter, a kilopond per négyzetcentiméter, az erőkilogramm per négyzetcentiméter, a higanymikrométer, sőt a font per négyzethüvelyk. A műszercsere fenyegetésének árnyékában a magyar éceszgéberek hamar megtalálták a kiskaput: a mérőeszköz SI-re való átalakításával újra hitelesíteni lehetett az elavult mértékegységekben mérő készülékeket, így többnyire átskálázták az eszközöket. Például a kilogramm per négyzetcentiméterben mérő készülék számlapján átfestették a kg/cm2 jelzést bar-ra, majd a kettő közötti 2 százaléknyi különbséget a készülék belsejében csavarhúzóval utánállították.

Hasonló a története annak is, ahogyan az iparban használatos erőmérők átalakításánál próbálkoztak, ám ott végül megbukott az a kísérlet, hogy hitelesítsék a kilopondmérőből newtonmérővé átalakított alkalmatosságot. A két mértékegység között 9,8-szeres a szorzó, és ezt a nagy különbséget úgy csökkentették a tizedére a spórolós szakik, hogy a számlapra kilopond helyett dekanewtont írtak, majd 2 százalékot megint csak átállítottak a szerkezeten. Igen ám, csakhogy a szemfüles mérésügyisek megelégelték a kiskapukat, és határozottan megtiltották az ilyesfajta ügyeskedéseket, méghozzá joggal. A törvény ugyanis kimondta, hogy az SI-ben csak ezerszeres szorzóval születhetnek meg az alapmértékegység leszármazottai, nem pedig tízszeressel, mint a deka. Igaz, a törvény azért lehetővé tette, hogy a deci-, centi- és deka- előtagokat is használják, de csakis a már korábban is megszokott mértékegységek esetén.

Megtört a hivatali szigor a vérnyomásmérők terén is. Az orvosi eszközök higanymilliméterben mértek, és ezért javítás után már nem lehetett volna hitelesíteni őket, de a felkent döntnökök nem tudtak dűlőre jutni abban - elevenítik fel a régi metafizikai dilemmát nyomásmérőkkel foglalkozó idős metrológusok -, vajon javításnak minősül-e az is, ha csak a kifolyt higanyt pótolják, vagy csupán az, ha a megrepedt csövet cserélik ki. Ez idő tájt megjelentek ugyan a kilopascalbanmérő berendezések is, ám a metrológia őshazájában, Franciaországban is megmakacsolták magukat az ott ráadásul higanycentiméterben mérő orvosok, így megmerevedtek a harcállások. Végül azzal oldották meg a kérdést, hogy a metrológusok kijelentették: a vérnyomás legfeljebb felerészben tekinthető fizikai mennyiségnek, s legalább ugyanilyen mértékben biológiai. Ezért a mérésügy visszavonulót fújt, és az 1980-as években újra teljesen legálissá lett a higanymilliméteres vérnyomásmérés.

Az sem könnyítette meg az átállást, hogy magát az SI-rendszert is folyamatosan korszerűsítették, amit a kívülállók a rendszer állandó toldozgatásaként értékeltek. Az 1960-as megállapodás még csak hat alapmértékegységet ismert (lásd táblázatunkat a 80. oldalon), ám 1971-ben a vegyészlobbi hatására az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia kénytelen volt a mólt is bevenni közéjük hetediknek. Alapelvként tartották számon az ezres szorzó használatát is, de végül - belátva, hogy lehetetlen kiirtani a centiméter vagy a dekagramm használatát - ma már azt is tolerálják, ha a váltószám tíz vagy száz. Persze itt is akad kivétel. A másodperc része ugyan az SI-nek, ám a szigorú rendszerből kilóg hatvanszoros egysége, a perc és annak hatvanszorosa, az óra.

A sok kivétel után azon sem kell csodálkozni, hogy sokan mondhatni feleslegesen dobták ki vagy alakították át mérőalkalmatosságaikat. 1992-től kezdve ugyanis Magyarországon fokozatosan megszűnt az említett kalamajkákat okozó nyomás- és erőmérők hitelesítési kötelezettsége.

Az viszont büszkeségre adhat okot, hogy szakértők szerint ma Magyarországot már 90 százalékban átitatta az SI, szemben az angolszász világgal, ahol az átlagpolgár még mindig fontban méri a súlyt, mérföld per órában számolja a sebességet, s jóllehet a vállalatok többnyire már SI-ben végzik a gyártást, még ma is gondot jelent a két rendszer párhuzamossága. Ennek a szó szoros értelmében csattanós példája, hogy az 1998. december 11-én felbocsátott és kilenc hónapos út után a Marsra megérkezett, 125 millió dollárt érő Mars Climate Orbiter szonda éppen egy átszámítási hiba miatt veszett el. Történt ugyanis, hogy a kaliforniai űrközpont mérnökei fonterőben határozták meg a tolóerőt, a fedélzeti számítógép viszont newtonban értelmezte a számot, így a bolygó közelében, a döntő pályamódosításnál a szonda ahelyett, hogy bolygó körüli pályára állt volna, túl nagy sebességre kapcsolt, és minden bizonnyal elégett a Mars légkörében.

IZSÁK NORBERT

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gyilkosság Polgár főterén – szúrt a haragos

Gyilkosság Polgár főterén – szúrt a haragos

A szír macskamentő és Thürmer Gyula egy dalban - itt a megzenésített hírek 2. része

A szír macskamentő és Thürmer Gyula egy dalban - itt a megzenésített hírek 2. része

Amerikai demokrata politikusok nyílt levelet írtak az Auróra ügyében

Amerikai demokrata politikusok nyílt levelet írtak az Auróra ügyében

Ingyen utazhatnak Berlinben az iskoláskorúak

Ingyen utazhatnak Berlinben az iskoláskorúak

900 ezer forint az a speciális kerekesszék, amivel segíteni lehetne egy súlyos sérült fiún

900 ezer forint az a speciális kerekesszék, amivel segíteni lehetne egy súlyos sérült fiún

Recesszióba kerülhet a német gazdaság

Recesszióba kerülhet a német gazdaság